Abszurd fordulatot hozott a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat, amelynek – az eddigi kormányzati kommunikáció alapján keltett várakozások szerint – fel kellett volna függesztenie a hazai börtönkörülményekért megítélt kártérítések kifizetését. A megjelent szöveg alapján viszont semmi ilyesmi nem történt: a kormány mindössze arra szólította fel az igazságügyi minisztert, hogy „egyes ügyekben a jogszabályok által biztosított legvégső időpontig” ne fizessen. Márpedig ez pontosan így volt eddig is, az állam a határidő lejárta előtt fizette ki a kártérítéseket.

Ez alapján pedig

Orbán Viktor bejelentése nem tűnik másnak, mint egy jól felépített kommunikációs blöffnek.

Ezzel többször élt már a miniszterelnök, elég csak a hosszú kommunikációs karriert befutó, de abszolút nem alkalmazott Stop Soros törvénycsomagra – különös tekintettel a nulla forint bevételt hozó bevándorlási különadóra – gondolni, de ugyanúgy blöffölt Orbán a halálbüntetéssel, amelyhez hozzá sem nyúlt, mégis terítéken tartotta és eljátszotta, hogy Brüsszellel harcol az ügyben. Most pedig megtalálta azt a témát – a gyöngyöspatai romák kártérítésével együtt –, amellyel ismét akár hónapokra tematizálhatja a közbeszédet, és megint lesz valami, ami miatt birokra kelhet az uniós bírósággal.

Az egyre szaporodó magyar perek miatt az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 2015-ben hozott úgynevezett irányadó ítéletet, amit akkor alkalmaznak, ha valamelyik tagországban rendszerszintű egy probléma. Az ítélet nemcsak azt mondta ki, hogy itthon évtizedek óta nem megfelelőek a börtönkörülmények, hanem arra is felszólította a kormányt, hogy készítsen akciótervet a telítettség csökkentésére, és tegye lehetővé, hogy a kártérítési ügyeket Magyarországon bírálják el.

A második feltételt teljesítette is a kormány: 2016-ban törvényt hoztak arról, hogy az eljárásokat Magyarországon kell lefolytatni, a kártérítési összeg pedig egy napra 1200-1600 forint közötti összeg lehet.

Tévedés azonban azt hinni, hogy az ítélet szerint „luxuskörülményeket” kell biztosítani a magyar fogvatartottaknak. Kártérítés csak abban az esetben jár, ha a körülmények annyira rosszak, hogy „az azokból eredő szenvedés és megaláztatás túlmutat a minden szabadságvesztésben szükségszerűen benne foglalt szenvedésen és megaláztatáson”.

Márpedig a mai magyar börtönökben gyakran előfordul, hogy 30 elítélt él egy 40 négyzetméteres cellában évekig, ami nyilvánvalóan azt sem segíti, hogy szabadulásuk után visszailleszkedjenek a társadalomba.

Két hónap vagy 58 nap?

A most megjelent kormányhatározat azonban éppen ezen nem fog változtatni, a kártérítés, úgy tűnik, továbbra is járni fog. A jelenlegi gyakorlat szerint, ha egy fogvatartottnak a bíróság pénzt ítélt meg, akkor azt továbbítják az Igazságügyi Minisztériumnak, amely a kifizetésekért felel. Az összeg átutalására a tárcának hatvan napja van.

A határozat azt mondja ki, hogy a kifizetéseket a 60. nap végéig függesztik fel, csakhogy eddig is az volt a jellemző, hogy az IM az 58-59. napon utalt – mondta el a hvg.hu-nak Cech András ügyvéd. Ez még csak nem is azért volt, mert a minisztérium nem akart volna fizetni, sőt általános vélemény, hogy a minisztérium költségvetési főosztályán dolgozók korrekten, a jogszabályoknak megfelelően végzik a munkájukat.

Az utalás esetleges csúszásának sokkal inkább adminisztratív oka van: a minisztériumnak először tájékoztatást kell kérnie a végrehajtói kamarától, hogy az érintett fogvatartott ellen van-e folyamatban lévő végrehajtás gyerektartás miatt. Ha van, akkor ezt az összeget le kell vonni a kártérítésből.

Ez a folyamat nagyjából 50 napot vesz igénybe, majd a kártérítés visszakerül a minisztériumba, jellemzően a lista végére. Arra viszont így is mindig figyelnek, hogy ne csússzanak ki az időből.

Cech András szerint ennél szembetűnőbb a kormányhatározat második fele, amely arra is felkéri Varga Judit igazságügyi minisztert, hogy „a hatályos szabályozást haladéktalanul vizsgálja felül, és annak eredményéről tájékoztassa a kormányt”.

„Ez már magában hordozza a változás lehetőségét, de sok mozgásteret nem hagy” – mondta.

A felülvizsgálatot a kormány mindenesetre minden további nélkül megteheti, hiszen a jogerős strasbourgi ítélet csak általános kötelezettségeket ró a magyar államra: a preventív jogorvoslat létrehozását, azaz a körülmények javítását és a lehetőséget, hogy a fogvatartott panaszt nyújtson be. Valamint azt is, hogy ha azokat nem sikerült orvosolni, kártalanítást kapjon. Innentől viszont széles mérlegelése van az államnak.

Az 1200-1600 forintos kártérítési összegre Strasbourg korábban rábólintott: noha az fele a korábban megítélt összegeknek, a bíróság úgy tartotta, ez az összeg még arányos, ennyi belefér az állam mérlegelési szabadságába.

Ha a fideszes többség – egy extrém példát nézve – 100-300 forintra csökkenti a kártérítési összeget, akkor újra Strasbourg elé kerülhet az ügy, de így is éveket nyer a kormány.

Nem tudni, hova vezet

Az Európa Tanács miniszteri bizottsága időről időre előveszi az ügyeket és ellenőrzi a strasbourgi döntések végrehajtását, a bíróság pedig – ha egy következő, túlzsúfoltságról szóló panasz elé kerül – megvizsgálja, hogy a sérelem orvoslására szolgáló magyar eljárás hatékony-e, és ha igen, akkor a panaszos élt-e vele. Így tehát a bíróság is értékeli egy következő ügyben, hogy a bevezetett magyar jogorvoslat megfelel-e a korábbi ítéletben megfogalmazott követelményeknek.

Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke a hvg.hu-nak azt mondta, az, hogy megvizsgálják az eddigi gyakorlatot, nem is jogellenes, és nem is indokolatlan. A kártalanítást bevezető 2016-os törvénymódosítás hatályba lépése óta eltelt három év,

életszerű is megvizsgálni, hogy működik a gyakorlatban a rendszer.

A kormányhatározat indoklása viszont – mely szerint „a börtönbiznisz károsítja az államot, károsítja az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat, és sérti az emberek igazságérzetét” – Kádár szerint az abszurd és bizarr propagandát tükrözi.

„Félő, hogy ez egy koncepciózus és tendenciózus folyamat kezdete, és az új szabályozással nehezebbé válik majd a jogérvényesítés” – tette hozzá.

Azt egyelőre az érintettek is csak találgatni tudják, hogy pontosan milyen változásokat képzelhetne el a kormány a szabályozásban. Cech András szerint a legkönnyebb és a legcélravezetőbb az lenne, ha a körülményeken javítanának. A Belügyminisztérium és a büntetés-végrehajtás 2015-ben úgy tervezte, hogy 2019-re 140-ről 100 százalékra csökkentik a börtönök zsúfoltsági mutatóját, ebből mostanra 113-t sikerült elérni.

Négy éve arról is szó volt, hogy Békésen, Csengeren, Hevesen, Kemecsén, Komádiban, Komlón, Kunmadarason és Ózdon húznak fel új börtönt, de a közbeszerzéseket többször eredménytelennek minősítették, mert a kivitelezésre jelentkező cégek túl magas árajánlatot tettek. Ózdot, Kunmadarast és Kemecsét aztán tavaly ki is vették a rendeletből.

A BVOP azt írta a lapnak, hogy 2020 első negyedévében teszik majd le a csengeri börtön alapkövét, és az év végén átadják a berettyóújfalui börtönkórházat. Az összes többi esetben még mindig zajlik a tervezés.

Cech szerint azonban a 112 százalék csak az országos átlag, ennél sokkal rosszabb mutatók is vannak néhány börtönben. Ráadásul a börtönépítések és -korszerűsítések nemcsak a fogvatartottak körülményein javítanának, hanem a kormány fizetési kötelezettségén is.

„Az elmúlt öt évben már meg lehetett volna oldani, hogy a zsúfoltság ne rendszerszintű, hanem időszakos jelenség legyen.

Bár a szakértők egyelőre nem mernek találgatni sem, hogy milyen változásokat hozhat majd a felülvizsgálat, sokan arra tippeltek, hogy a kártalanítási panaszok benyújtását szigorítják majd, és a kifizetett összegeket csökkentik. Más szóval: mindent megtesznek, hogy megakadályozzák a fogvatartottakat joguk érvényesítésében.                                (HVG)

A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!

Bal-Rad komm: Blöffre blöff! A balrad.ru megítélése szerint a börtönkártérítések ügyével keverni a gyöngyöspatai ügyet – AMINT AZT AZ ELLENZÉKI MÉDIA TESZI – ugyanolyan blöff, mint Döbrögi álságos cirkuszolása a börtönmókázással.

GYÖNGYÖSPATA UGYANIS RENDSZERBŰN HOZADÉKA, MINDEN HATÁSÁVAL EGYÜTT!

A „börtönbiznisz fölszámolásának” Döbrögi által belengetett ígérete pedig nem egyéb, mint parasztvakítás! Pontosan olyan, mint a „Magyarország jobban teljesít!” – hirdetmény. Ami mögött se Magyarország! – se teljesítmény!

A magyarok igazságérzetére apelláló vajdaduma csupán a sz@rnak adott pofon! Nesze nektek semmi, kapaszkodjatok bele jó erősen. El ne eresszétek! Mondhatnók: „ócsójáték hülyegyerekeknek”!

A „hülyegyerekek” pedig Döbrögi és hordája értelmezésében MI VAGYUNK!

Hiszen a MI IGAZSÁGÉRZETÜNK álságos fölkorbácsolása Döbrögi célja úgy, hogy közben az EDDIGI GYAKORLATOT TOVÁBB VISZI!

De erről már nem károg egy mukkot sem!