Mielőbb változtatni kell az egykulcsos adórendszeren, ha azt akarjuk, hogy Magyarország feljebb lépjen az életszínvonal-lista csúfos utolsó helyéről vagyis, azok is jobban éljenek, akiknek most éppen csak a szűkös megélhetésre telik – véli Kordás László, a szervezet elnöke.

A szervezet szerint döbbenetes az életszínvonal különbség a néhány százezer nagyon gazdag ember alkotta szűk réteg és a keményen dolgozó többség között. Ezt az Eurostat friss adatai is alátámasztják.

A magyarok fele évek óta egyetlen hétre sem megy nyaralni, mert nincs rá pénze. Ez veszélyes, különösen a fizikai dolgozók körében.

A MASZSZ elnöke egyébként az szja 10 százalék alá csökkentését is többször szorgalmazta. Szerinte már az is jelentős javulást eredményezne a legszegényebbek körében, ha legalább a minimálbérért és a garantált bérminimumért dolgozók személyi jövedelemadója lenne kevesebb.

A bérek jelentős növekedését nézve okkal érezhetjük úgy, hogy az elmúlt évtized során nagyot javult a magyar életszínvonal, de azért érdemes figyelembe venni, hogy az elmúlt 10-12 évben az euróval szemben több hullámban jócskán leértékelődött a forint, illetve a gazdasági válság éveiben a bérek helyett az árak robbantak nagyot – írja a G7

A 2008-as válság előtt nagyjából 250 forintos euróárfolyamhoz szokhattunk hozzá, 2008 és 2019 között azonban nagyjából 28 százalékkal leértékelődött a forint az euróval szemben, ami főleg a külföldi utazások, vásárlások idején törheti le a növekvő magyar bérekből élők örömét. Az infláció kumulált mértéke meghaladta a 36 százalékot ebben az időszakban, jórészt a 2008 és 2012 között tapasztalt élénk árnövekedés következtében.

A bérekre nézve ez azt jelenti, hogy tizenkét év alatt a teljes állásban alkalmazásban állók bruttó havi átlagkeresete bár forintban kifejezve 83 százalékkal nőtt, euróban mérve már csak 43 százalékos az emelkedés. Ha pedig figyelembe vesszük a magyar fizetőeszköz tizenkét évnyi inflációját arra a következtetésre juthatunk, hogy valójában a harmadával lett magasabb az átlagfizetés.

Az átlagbér számítása azonban sokat torzít a valós képen, a fizetések esetében rendszerint viszonylag kevés, ámde kiugróan magas vezetői bér felhúzza az összes érték számtani közepét a nagy tömegben előforduló, az átlagtól jóval elmaradó keresetekhez képest. Emellett a KSH statisztikája csak a legalább ötfős vállalkozásoknál lévő munkahelyekre terjed ki.

Ha a bérszínvonalat a nemzeti számlákban megjelenő teljes bértömegnek a keresőkre való leosztásával jellemezzük, már egyáltalán nem láthatunk szédületes növekedést: 2008-hoz képest 2019-re az forintban kifejezve az inflációval való kiigazítás nélkül csak valamivel több, mint harmadával nőttek a keresetek, a pénzromlással is számolva pedig nagyjából most tartunk a válság előtti szinten.                                                                                (napi.hu)

Bal-Rad komm: „…a pénzromlással is számolva pedig nagyjából most tartunk a válság előtti szinten…”

– Nnah! Ezt nevezi qrmányunk A ‘ZÚNIJÓ LEGVERSENYKÉPESEBB „országának”!

„…miután kiderült, hogy a régiós országok közül a magyaroknál már csak Bulgáriában élnek rosszabbul…”

– Ezek szerint a szagszervi csúcsvezérek IS olvasnak újságokat! És értesültek arról, hogy…- és változtatást szorgalmaznak!

Hát ez naccerű! Milyen kár, hogy qrmányunk ezt NEM ÍGY LÁTJA! Márpedig a vajda éleslátásához kétség nem férhet! Úgyhogy marad minden ÍGY!

A szagik pedig belátják: ezért MÉG EGY FÉLPÁLYÁST SE ÉRDEMES megszervezni! Hiszen a melósok vagy robotolnak, vagy otthon pihenik éppen a robot fáradalmait! Mert az élet az drága!

Majdnem Döbrögisztánban a LEGDRÁGÁBB!

Csak az a baj, hogy a vezérek ezt CSAK az újságokból tudják meg!