A devizahiteles törvények szabályai elvették az adósoktól a szerződésük semmissé tételének lehetőségét. Emiatt több hazai bíróság is az Európai Bírósághoz fordult, előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezve, és az EUB több esetben – mint lapunk is megírta – már meghozta a devizahitelesek számára reménykeltő határozatait. Ezt követően – emlékeztetnek az alkotmánybírósági panasz megfogalmazói – a Kúria közleménye szerint a devizahiteles ügyeket tárgyaló bírókat tömörítő Konzultációs Testületük megállapította: az ügyfél tájékoztatása akkor megfelelő, ha abból kitűnik, hogy a fogyasztóra hátrányos árfolyamváltozásnak nincs felső határa, vagyis a törlesztőrészlet akár jelentősen is megemelkedhet, valamint ha abból az is kitűnik, hogy az árfolyamváltozás lehetősége valós, és az a hitel futamideje alatt is bekövetkezhet. Majd hozzátették, hogy ha ez az írásbeli vagy szóbeli tájékoztatásból nem derül ki, akkor csak eddig a mértékig terhelhető az árfolyamkockázat a fogyasztóra.

Fontos megállapítása volt a Konzultációs Testületnek, hogy a bíróságoknak nem szabad a fogyasztóval szemben túlzottan magas elvárhatósági mércét felállítani, miután a felek között „információs egyensúlyhiány” áll fenn. A fogyasztótól elvárható, hogy a szerződést aláírás előtt alaposan áttanulmányozza, és ha annak valamely rendelkezése nem érthető a számára, azzal kapcsolatban tájékoztatást kérjen. Ugyanakkor nem értékelhető a fogyasztó terhére, ha ezt azért nem tette meg, mert a szöveg túl bonyolult volt. Azt ígérték, hogy még a nyári ítélkezési szünet előtt a Konzultációs Testület megvizsgálja, hogy az árfolyamkockázatra vonatkozó kikötések érvénytelensége milyen jogkövetkezményekkel jár, illetve a bank és az ügyfél hogyan fog elszámolni egymással.

Az Alkotmánybíróság áprilisi tréfája

Nyilvános adattá válhat, kik adtak véleményt a Kúria devizahiteles jogegységi határozatához, miután az Alkotmánybíróság (AB) Alaptörvény-ellenesnek minősítette, és április 1-jei határozatával megsemmisítette azt a kúriai bírói döntést, melynek tárgya egy magánszemély közérdekű adatigénylése volt. Az adatigénylés a Kúria egyik 2013-as polgári jogegységi (PJE) határozatának előkészítésével kapcsolatos (külső) véleményekre irányult. Mint ismeretes, a jogegységi határozatot hozó tanács külső véleményeket is beszerezhet az eljárás előkészítése során, sőt a tanács ülésén a véleményezők is részt vehetnek; az ő adataikat kérte ki a magánszemély. Az ominózus, 6/2013. számú PJE-határozat a devizaalapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos pereket vizsgálta, és általánosságban (például az árfolyamkockázatot illetően) jogszerűnek és élőnek minősítette a szerződéseket. A bíróságokra nézve kötelező jogegységi határozatot ma is sokan vitatják.

Miután a Kúria az adatigénylés teljesítését elutasította, az adatkérő a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult, amely az adatok nyilvánossága mellett foglalt állást, ám a Kúria a NAIH felhívásának sem tett eleget, így a magánszemély perelt. Azt kérte az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszéktől, hogy kötelezze a Kúriát az általa öt pontba sorolt adatok (lásd keretes írásunk) kiadására. Ám az FT elutasította kérését, másodfokon azonban a Fővárosi Ítélőtábla a törvényszék döntését megváltoztatta, és kötelezte a Kúriát az 1–4. pontokban kért adatok kiadására (az 5. pont esetében az elsőfokú elutasítás időközben jogerőre emelkedett).

Az ügy itt fordult abszurdba: a Kúria nem fogadta el az ítélőtábla döntését, ezért felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához. Vagyis a Kúria elleni adatigénylési perben végül a felülvizsgálati jogkörben eljáró Kúria döntött, de csak részben a Kúria javára. Ezt a kúriai döntést semmisítette meg április 1-jén az AB, ahová a magánszemély alkotmányjogi panasszal fordult.

A Kúria ítélete szerint a Kúriának ki kell adnia a véleményadásra felkért és a véleményt adó szervezetek nevét, illetve azt, hogy hány és milyen kérdésben kért véleményt a legfőbb bírói szerv, de nem kell kiadnia a személyek neveit (1. és 2. pont) és a vélemények tartalmát sem (4. pont). Az AB nem vizsgálta a konkrét ügyben felmerült adatokat, mondhatni „formai”, nem tartalmi szempontból döntött. Ennek lényege: a Kúria nem végezte el a nyilvánosságkorlátozás indokoltságának vizsgálatát, s így az igényelt iratokat – tartalmukra való tekintet nélkül – egészében zárta ki a nyilvánosságból. Az AB szerint a kúriai döntés Alaptörvény-ellenes, mert lehetőséget ad a feltétlenül szükségesnél tágabb alapjog-korlátozásra (a közérdekű adatok nyilvánosságának a korlátozására). Az AB közleményben jelezte, hogy határozatából a kért adatok megismerhetővé tételére irányuló közvetlen kötelezettség nem származik. Vagyis – ezt már mi tesszük hozzá – a magánszemélynek vélhetően újra a Kúriához kell fordulnia, ha nem is adatigényléssel, hanem pere újratárgyalása miatt. A konkrét ügyre vonatkozó konzekvenciáit ugyanis az eljáró bíróságnak kell levonnia az AB döntése után.
Simon Zoltán

A Kúriától kért adatok
1. A véleményadásra felkért szervezetek, személyek neve.
2. A véleményt adó szervezetek, személyek neve.
3. Hány és milyen kérdésekben kért véleményt a Kúria.
4. A véleményt adók eredeti rögzített véleményének a másolata.
5. A 6/2013. PJE-határozat kapcsán ellen- és különvéleményt megfogalmazó bírók neve (az elutasítás első fokon jogerőre emelkedett).

Újabb ügyfél nyert pert a bankkal szemben
A devizahiteles perekben viszonylag ritkán nyernek az ügyfelek a pénzintézetekkel szemben. Erdősi Éva, a Hitelsikerek Egyesület szakértője mégis egy ilyenről számolt be a Népszavának. Nem jogerősen úgy ítélkezett a bíróság, hogy tízmillió forintot kell fizetnie a banknak, amely a szerződéskötéskor látszólag fogyasztóbarátként járt el. Olyan szerződést kötöttek, amelynek része volt egy táblázat, amely azt tartalmazta, hogy milyen svájcifrank-árfolyamig éri meg az adósnak a devizaalapú hitelfelvétel, s honnan lenne előnyösebb forintalapúra váltani. Akkor 171 forintnál jelölték meg ezt a pontot. A bank azonban a hitel futamideje alatt nem jelezte e határárfolyam elérését, az adós pedig tovább fizette a megemelt részleteket, s végeredményben tízmillió forintos kára keletkezett. Ezt az összeget az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a banknak – merthogy nem fogalmazott egyértelműen, azaz a tájékoztatás hiányos volt – meg kell fizetnie.

A hitelszakértő felhívta a figyelmet arra is, hogy számos kis cég ajánlja szolgálatait a fizetésképtelenné vált adósoknak, gyakran akár félmillió forintos díjazás ellenében. A „tanácsadók” azt szokták állítani, hogy több neves ügyvéddel dolgoznak, akiket többnyire nem neveznek meg, akik állításuk szerint már pereket nyertek meg. Erdősi Éva ezért azt ajánlja, hogy az adósok mindenképpen kérjék el az ügyvédeknek és azoknak a pereknek a listáját, amelyeket úgymond megnyertek. Nem szabad elfelejteni – hívta fel a figyelmet a szakember –, hogy a devizahitelesek elkeseredett emberek, akik nehezen ismerik ki magukat a pénzügyi szolgáltatások világában, ezért viszonylag könnyű őket becsapni. A napokban is előfordult, hogy egy széles nyilvánosságot kapott kilakoltatási ügyben az adós képviselőjeként lépett fel valaki, akit zugírászatért (jogosulatlan ügyvédi tevékenységért) és felbujtásért jogerősen felfüggesztett börtön- és pénzbüntetésre ítélt a bíróság.
(Népszava)

Bal-Rad komm: Hallott már valaki olyan szerencsejáték – szervezőről, aki MINDEN LOTTÓZÓT FŐNYEREMÉNYHEZ AKAR JUTTATNI?

A hitelcsapdába ejtettek között MUTATÓBA – CSALINAK! – akad néha – néha egy kiszabaduló. Aivel büszkélkedik a rendszer. NEKI SIERÜLT! NEKED IS SIKERÜLHET!

A döbrögista hordának immáron harmadszor van TÁKOLMÁNYOZÓ TÖBBSÉGE! A tákolmánybíróság az ő „munkájuk” alapján dönt! Ha hibás a tákolmány, minden adott a kijavítására!

MÉGSEM TÖRTÉNIK SEMMI!

Az „ÁLLÁSPONTOM SZERINT…” – elnevezésű jogászjáték zsákutca! Újabb lehúzós parasztvakítás. 

A hiteleskatasztrófa ENYHÍTÉSE politikai szándék kérdése mindössze! Ilyen szándék Döbrögisztán politikai bűnszervezetei részéről nincs! Ilyen – olyan „választások” előtt az álellenzék némelyike csivitel egy kicsit, aztán a „választás” után lecsillapul.

A döbrögista horda pedig dijadaljelent!

Gyorsan hozzátesszük: A HITELCSAPDA NEM CSAK DÖBRÖGIÉK NYAKÁBA VARRHATÓ BŰNTETT! EZ RENDSZERBŰN!

A politikai megoldás LEHETŐSÉGE viszont az ő kezükben van! Csak éppen szándékuk sincs a megoldásra!

A megnyugtató politikai megoldás szándékát ki kell kényszeríteni!

De van egy rossz hírünk! „EZEK” – politikai bűnbandáink! – EGYIKE SEM AKARJA ŐSZINTÉN!

A probléma megoldása: RENDSZERVÁLTÁS! SZOCIALIZMUS! ÚJ MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG!

Nem nosztalgiázni kell, hanem tenni! Amíg nem késő! Ma már újabb közelgő hitelválságról cikkeznek!