60 évvel a rendszerváltás után…

Durva, ami történik: miből lesz így nyugdíjunk?

A Policy Agenda vezető elemzője szerint már sokan eltűntek a rendszerből, ezért félő, hogy nem lesz majd senki, akinek a béréből lehetne vonni a nyugdíjjárulékot.

Nyugdíjcélú állampapírt vezetne be a kormány, ezzel is az öngondoskodásra ösztönözné a leendő nyugdíjasokat.

A Policy Agenda vezető elemzője az ATV Start című műsorában arról beszélt, hogy nem tudja elképzelni, hogy ne lenne állami nyugdíj 30 év múlva, mert az azt jelentené, hogy felbomlik a társadalomban a szolidaritási jelleg, hiszen a mai aktív dolgozók béréből vonják le a pénzt, amiből a nyugdíjakat fizetik a mostani nyugdíjasoknak. Kiss Ambrus szerint, ha viszont ők azt gondolják, hogy nekik már úgysem lesz állami nyugdíjuk, akkor nem is akarnak részt venni ebben a szolidaritási rendszerben, folytatta.

Elhangzott, hogy már így is sokan eltűntek a rendszerből, és félő, hogy nem lesz majd senki, akinek a béréből lehetne levonni a nyugdíjjárulékot.

Kiss Ambrus megjegyezte, nem mindegy, hogy miből különít el az állam a nyugdíjalapra, az áfa egy részéből, vagy a szociális járulékból. Hozzátette: ez politikai döntés, évente határozzák meg, mennyit tesznek a nyugdíjalapba.

Szó volt arról is, mekkora kell, hogy legyen a nyugdíj összege. Az elemző úgy véli, nem lehet alacsonyabb, mint amiből szerény módon meg lehet élni. Beszélt arról is, hogy egyre többen kényszerülnek a dolgozók közül hogy egyéni vállalkozóként, vagy KATA-sként dolgozzanak, és ők nem termelnek nyugdíjalapot. Pedig szükség van egy nagyon erős állami nyugdíjrendszerre, mert sokan nem képesek az öngondoskodásra, nem tudnak a fizetésükből félretenni – jegyezte meg. Ahhoz, hogy képesek legyenek rá, magasabb jövedelemmel kellene rendelkezniük, de sajnos ezt csak egy réteg engedheti meg magának – közölte.

Az állampapírokba való befektetés az elemző szerint nem olyan jó megoldás, mintha nyugdíjpénztárakba fizetnének be. Úgy véli, a kormány azt akarja elérni, hogy az államadósságot ne külföldi pénzből kelljen fizetni, hanem inkább a magyar lakosság finanszírozza, például az állampapírokból. Ha ez azt váltaná ki, hogy ne emeljék meg a nyugdíjminimumot, abból nagy probléma lenne – fogalmazott Kiss Ambrus.

Arról is szólt, hogy a bérek nagyobb mértékben emelkedtek, mint a nyugdíjak. Mivel áremelkedés is van, ez a nyugdíjasokat rosszul érinti, mert hiába emelik a nyugdíjakat az infláció mértéke szerint, az áremelkedést nagyobbnak érezzük. Az inflációs kosárba átlagot számolnak, de az élelmiszerárak nagyobb arányban emelkedtek, és a nyugdíjasokat ez érinti leginkább – magyarázta, mert a fogyasztási kosaruk másként tevődik össze.

Említette, hogy a nettó átlagbér ma 200-220 ezer forint körül van, viszont a nyugdíjminimum 28 500 forint, amin feltétlenül változtatni kell. A legalacsonyabb nyugdíj legalább 85 ezer forint kellene, hogy legyen – jelentette ki Kiss Ambrus.

(atv)

Bal-Rad komm: 30 év múlva? 60 évvel a rendszerváltás után? Hogy mi lesz itt?

ITT AKKOR MÁR SEMMI NEM LESZ AMI MAGYAR!

Mecsetek és zsinagógák lesznek itt! Hahogás és német vezényszavak.