Ami NINCS! – az nem is tud megrogyni!

Megrogyaszthatja a „magyar” gazdaságot az uniós források csökkenése?

Bár csökkenni fognak az uniós pénzek, jelenleg nincs ok a panaszra – összességében így vélekednek az atv.hu által megkérdezett közgazdászok. Bod Péter Ákos ugyanakkor kiemelte: 2021-től lehetnek gondjai a kormányzatnak, miközben hatékonyságban már most elmaradunk a térségi országoktól. Csath Magdolna eközben azt mondta portálunknak: nem a „bűvös számok” számítanak, hanem, hogy a magyar gazdaság ma már az EU-s forrás nélkül is képes fenntartani magát.

Jogállami feltételekhez köthetik az uniós kifizetéseket – erről döntött az Európai Parlament még a múlt héten. Eszerint korlátozhatnák az EU tagállamoknak megítélt közösségi forrásokat a 2021-2027 közötti költségvetési ciklusban, például az uniós pénzeket érintő csalások és korrupció, illetve az adócsalások ellen nem elég hatékonyan fellépő országok esetében. Tavaly májusban pedig az is kiszivárgott, hogy a következő ciklusban a Magyarországra befolyó EU-s források is visszaesnének, méghozzá csaknem a negyedével, 23-24%-kal. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára októberben már azt nyilatkozta, hogy 19,5 milliárd euró támogatásra számíthat majd Magyarország (picivel több, mint 6000 milliárd forintnyi forrás).

A „fordulónál” lehet „költési hiány”

A források potenciális csökkentése logikus Bod Péter Ákos szerint, hiszen papíron nőtt a magyar gazdaság, és ezzel kevésbé szorul rá a kohézióra. Az ugyanis az elmaradottak felzárkóztatását szolgálja. Hogy a jövőbeli magyar keret mennyi lesz pontosan, azt nem lehet még tudni, a kohéziós források ugyanis csak az egyik komponensét képezik majd a 2021-2027-es összforrásnak, és ezekből jöhet majd kevesebb – hívta fel rá a figyelmet a közgazdász. Ettől függetlenül érezhető lesz, ha kevesebb forrás jön, de hogy a későbbi növekedést hogyan érinti, az attól függ, hogy az, amit most „beszippantottak a magyar gazdasági szereplők” mire költik, főtéri burkolatra vagy esetleg másra.

Az MNB egykori elnöke abban bízik, hogy ha „nem zúdul, csak folyik” a pénz, akkor azt okosabb lehet elkölteni, amivel az ütemesés érzését is mérsékelhetné a kormány. Ami viszont igazán „aggasztó” szerinte, hogy az elmúlt 12 évben – az állami hatékonyságot tekintve – negatívak a magyar mutatók a térséget tekintve, tehát nem egy ideától, hanem már „a lengyel, cseh és szlovák szinttől térünk el”. Az EP múlt heti határozatelfogadásához pedig, miszerint a forrásokat is megvághatják, ha az adott országok nem felelnek meg a jogállamiság adottságainak, azt felelte: kevésbé hisz ebben. Ahhoz ugyanis, hogy ez megvalósuljon, a Tanácsnak is rá kell bólintani, amire viszont – összességében – nem sok esélyt lát. Ugyanakkor az jelzésértékű – tette hozzá –, hogy a donor országok közvéleménye egyre érzékenyebb a korrupcióra és a jogsértésre.

A megítélt forrást egyébként akkor is ki kellene fizetni a pályázónak, ha azokat az EU felfüggesztené, vagyis a nemzeti büdzsét terhelné egy ilyen rendelkezés, amely végső soron az adófizetőket hozná kellemetlen helyzetbe.

Bár a következő években nem lesz annyi forrás, mint a legutóbbiakban, az igazsághoz hozzátartozik, hogy az előző időszakban el nem költött pénzek akár 2021 után is felhasználhatóak egy darabig, márpedig a források odaígérése más, mint azok lehívása és elköltése. Bod kiemelte: attól, hogy mondjuk 2018-ban ígérték oda, lehet, hogy csak később, például 2020-ban lesz elköltve. A közgazdász nem tart a gazdaság gyors visszaesésétől, inkább 2021-re tartja ezt valószínűnek, hiszen ekkor fog az előző ciklus kifulladni, de a következő még nem indul be teljesen, tehát a 2021-22-es kormányzat alatt lehet „költési hiány”.

Több lábon áll a magyar gazdaság

Csath Magdolna eközben már a költségvetést emelte ki az atv.hu-nak, szerinte ugyanis a költségvetés kérdése az, hogy mekkora összeget lehet fordítani az alapokba, az új költségvetést viszont már csak a parlamenti választásokat követően állítja össze az unió. A közgazdász szerint az is érdekes kérdés, hogy mi lesz a britekkel, mert ők az egyik legnagyobb befizető ország. Az egyetemi tanár azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy bent maradnak, és abban az esetben fizetniük is kellene valamennyi pénzt. Csath hozzátette: a források ugyan csökkeni fognak, de ez nem okoz majd „nagy drámát Magyarországnak”, mert az ország a gazdasági fejlődésnek köszönhetően ma már nem uniós pénzből, hanem a saját költségvetés terhére hajt végre beruházásokat, vagy tesz hozzá valamit, mint a BMW-gyár idetelepítéséhez, a kiesést pedig egyéb források is kompenzálhatják, tekintve, hogy a magyar gazdaság nem csak egy lábon áll.

Csath Magdolna arról is beszélt, hogy akkor lehet magas egy országban a növekedés, ha kevésbé fejlett, egy bizonyos fejlettségi szint után viszont aligha tartható a korábbi növekedés (a legutóbbi évben 4% feletti növekedést ért el az ország), szóval az sem lesz tragédia szerinte, ha éppen 3-3,5% lesz idén a gazdaság teljesítménye. Kiemelte: „nem kell ilyen bűvös számokkal foglalkozni”. A kérdés inkább az, hogyan alakul majd a gazdaság szerkezete, és hogyan tud az ország nagyobb hozzáadott értéket előállító tevékenységeket. A múlt heti EP-döntésre kitérve elmondta: nem kell kétségbe esni, ha csökkennek a források, hiszen a magyar gazdaság egyre jobban a belső tartalékokból tartja fent magát.                                                        (atv)

A multinacionális összeszereldék, szolgáltatócégek, bankok jelentik ezeket a lábakat. És mivelhogy ezek egyike sem magyar, a magyar gazdaság megrogyása kizárt dolog. Hiszen ami nincs, az nem is tud megrogyni!

A júdáspénzek ESETLEGES csökkentése miatt LEGFELJEBB a Kötélbarátok bevételei fognak csökkenni. De mert kiterjedt vállalkozásaik – úgymint pl. a turizmus, energetika, média – már nem függenek a júdáspénzektől, legfeljebb az építőipari ágazataik alvállalkozói
alvállalkozóinak a melósai járnak – látszólag – pórul. Mivelhogy kevesebb dűlőutat kell letérkövezni, kevesebbkilátót kell építeni, meg egyéb látványberuházásokra kevesebb fog jutni!

De meló az lesz! Az összeszereldék azok zakatolnak, pörögnek! Vágyják a biorobotok hadait!

Magyarország sem fog belerokkanni a műsorba. Hiszen ami nincs, az nem is tud…

A kérdés akkor hát az, hogy KIKNEK LESZ MEGROGYÁS a műsorból?

– Hát kérem! A MAGYAROKNAK! Akik ha megbetegszenek – ÉS NEM TUDJÁK MEGFIZETNI AZ EGÉSZSÉGPIAC SZOLGÁLTATÁSAIT, beledöglenek. Mert a közegszségügynek attól több bevétele nem lesz, hogy a száz biztos lábat jelentő multicég itt robotoltat! Akkor lesz majd érzékelhető a baj, ha a biorobotok kezdenek kidőlni!

De ez sem a júdáspénzek ESETLEGES apadása miatt lesz!

A RENDSZER MIATT LESZ!

Amely fölszámolta szőröstül – bőröstül a VOLT MAGYAR GAZDASÁGOT, majd pedig Magyarországot!

Ami ma már csak Döbrögisztán gyarmati terület, mint kb. ötmilliónyi magyar JELENLEGI ÉLŐHELYE!

A számuk pedig folyamatosan csökkenő!