Hatás

Tiltakozás a rabszolgatörvény ellen: a bizonytalanok is ellenzéki állásponton

Az IDEA Intézet elemzése.

Az IDEA Intézet december 17. és 20. között végzett közvélemény-kutatást a többi között a „rabszolgatörvény” elfogadásának körülményeiről, illetve az azt követő ellenzéki és szakszervezeti aktivitások megítéléséről.

A december 12-i ellenzéki parlamenti akció az eddigiektől eltérő eszközhasználata a várakozásoknak megfelelően megosztotta a kormánypárti és az ellenzéki szavazókat. A jövőre vonatkozólag azonban fontosabb lehet a pártpreferenciájukban bizonytalanok vagy azt fel nem vállalók véleménye. Körükben mind a parlamenti akció, mind az ellenzéki pártok megítélése kapcsán többségében vannak azok, akik egyetértettek a parlamenti ellenzéki viselkedésével. Emellett

az utóbbiak 55 százalékának javult is a véleménye az ellenzéki pártokról.

Magáról a „rabszolgatörvényről” a megkérdezettek több mint 90 százaléka hallott. A kormánypártok támogatóinak jelentős többsége (92%) nem értett egyet azzal hogy az ellenzéki országgyűlési képviselők a levezető elnöki pulpitus lefoglalásával akarták megakadályozni a törvény elfogadását. Nem meglepő módon az ellenzéki pártok támogatói ezzel ellentétes véleményen voltak. Jelzésértékű viszont az, hogy a pártpreferenciájukban bizonytalanok vagy azt fel nem vállalók 70 százaléka egyetértően viszonyult az ellenzék magatartásához.

Ugyanők valamivel nagyobb arányban (72%) értettek egyet azzal, hogy december 12-én az ellenzéki országgyűlési képviselők fütyüléssel, bekiabálással akarták megakadályozni, hogy elfogadják a „rabszolgatörvényt”.

A parlamenti akcióban, illetve az azt követő tiltakozásban aktívan részt vevő pártokat vizsgálva, a Jobbik támogatóinak 40, az LMP-szavazók 33 százaléka, a Momentum szavazóinak 29 százaléka saját pártját látta a legaktívabbnak a törvény elleni küzdelemben. Ez a – a magyar választói gondolkodásra jellemző – „pártos” elköteleződés némileg árnyaltabbá vált, amikor a Párbeszédet saját pártjuk mellett minden ellenzéki párt támogatói köre aktívnak látta, a pártpreferenciájukban bizonytalanok vagy azt fel nem vállalók pedig a legaktívabbnak.

A pártokhoz képest

a szakszervezetek aktivitásának megítélése viszont csalódást kelthet azokban, akik már december végére a szakszervezeti mozgalom újraéledését vizionálták.

A Fidesz táborában romlott (91%), míg az ellenzéki pártok támogatóinak körében javult az ellenzék megítélése. Ennél fontosabb, hogy a pártpreferenciájukban bizonytalanoknak vagy azt fel nem vállalóknak az 55 százaléka van jobb véleménnyel az ellenzéki pártokról az utóbbi időszakban végzett munkájuk után.

Arányait tekintve mindez nem igaz a szakszervezetekre: míg a Fidesz–KDNP szavazók 51 százalékának romlott, addig az ellenzéki pártok szavazóinak javult véleményük a szakszervezetekről. A pártpreferenciájukban bizonytalanok, illetve fel nem vállalók 33 százalékának nem változott a véleménye, és „csak” 34 százalékának javult. A szakszervezetekre nézve az a pozitívum azért elmondható, hogy a kormánypártiakat leszámítva a további pártválasztói csoportban megítélésük romlásáról nem beszélhetünk.

Csak a Fidesz–KDNP támogatói gondolják úgy (74%), hogy a december 12-ét követő megmozdulásokkal nem lehet változást elérni, viszont még a pártpreferenciájukban bizonytalanok, illetve azt fel nem vállalók többsége (58%) is ezzel ellentétes véleményen van. Nem meglepő e téren az ellenzéki pártok támogatóinak egyöntetű optimizmusa, az utóbbi hetek ellenzéki aktivitásai „kimozdíthatták” ezeket a választókat is.