Írta: J. V. Sztálin

Távirat Szverdlovnak,
az Összoroszországi Központi Végrehajtó
Bizottság elnökének

Az Észak kaukázusi Katonai Kerület Katonai Tanácsa értesült arról, hogy a burzsoázia bérencei gaz merényletet követtek el a világ legnagyobb forradalmára, a proletariátus kipróbált vezére és tanítója, Lenin elvtárs ellen. A Katonai Tanács azzal válaszol erre az aljas merényletre, hogy nyílt és rendszeres tömegterrort szervez a burzsoázia és ügynökei ellen.

Sztálin
Vorosilov

Caricin,
1918. augusztus 31.

„Szoldat Revoljucii” („A Forradalom Katonája”)
(Caricin) 21. sz. 1918 szeptember 1.

(idézet: – Sztálin Művei 4. kötet – című könyvből)

Távirat a Népbiztosok Tanácsának
– írta: J. V. Sztálin –

A caricini kerület szovjet csapatainak támadását siker koronázta: északon elfoglaltuk Ilovlja vasútállomást; nyugaton — Kalacsot, Ljapicsovot, a doni hidat; délen — Laskit, Nyemkovszkijt, Gyomkint. Az ellenséget szétzúztuk és visszavetettük a Don mögé. Caricin helyzete szilárd. A támadást folytatjuk.

Sztálin
népbiztos

Caricin,
1918. szeptember 6.

Megjelent 1939-ben, a „Proletarszkaja Revoljucija”
(„Proletárforradalom”) c. folyóirat 1. számában.

(idézet: – Sztálin Művei 4. kötet – című könyvből)

Távirat Caricinba Vorosilov frontparancsnoknak
– írta: J. V. Sztálin –

Adja át testvéri üdvözletünket a Caricini Front hős parancsnokságának és forradalmi csapatainak, amelyek önfeláldozóan harcolnak a munkások és parasztok hatalmának megszilárdításáért. Közölje velük, hogy Szovjetoroszország elragadtatással emlékezik meg Harcsenko, Kolpakov kommunista és forradalmi ezredeinek, Bulatkin lovasságának, Aljabjov páncélvonatainak és a Volgai Hadi Flottillának hőstetteiről.

Lobogtassák fennen és vigyék előre rettenthetetlenül a vörös zászlókat, semmisítsék meg irgalmatlanul, gyökerében a földesurak, tábornokok és kulákok ellenforradalmát és mutassák meg az egész világnak, hogy a Szocialista Oroszország győzhetetlen.

V. Uljanov-Lenin
a Népbiztosok Tanácsának elnöke
I. Sztálin
népbiztos és a Déli Front Forradalmi Katonai Tanácsának elnöke

Moszkva,
1918. szeptember 19

„Izvesztyija” 205. sz.
1918. szeptember 21.

(idézet: – Sztálin Művei 4. kötet – című könyvből)

A Déli Fronton
– írta: J. V. Sztálin –

Beszélgetés az „Izvesztyija” munkatársával

Sztálin elvtárs nemzetiségügyi népbiztos a Déli Frontra való visszatérése előtt közölte munkatársunkkal a caricini front helyzetéről szerzett benyomásait.

— Mindenekelőtt — mondotta Sztálin elvtárs — két örvendetes jelenségről kell megemlékeznem: először arról, hogy a hadtápterületen kiválasztódtak adminisztrátorok olyan munkásokból, akik nemcsak agitálni tudnak a Szovjethatalomért, hanem új, kommunista elvek alapján államot is tudnak építeni, másodszor pedig arról, hogy katonákból kikerült és az imperialista háborúban gyakorlatot szerzett tisztekből olyan új parancsnoki kar keletkezett, amelyben a Vörös Hadsereg katonái teljesen megbíznak.

A mozgósítás kitűnő eredményekkel jár, mert a lakosság hangulatában fordulat állott be: a lakosság megértette, hogy fegyvert kell ragadnia az ellenforradalmi bandák elljen.

Valamennyi alakulatban szilárd a fegyelem. A vöröskatonák és a parancsnoki kar kölcsönös viszonya kifogástalan.

— Hogyan állunk a hadsereg élelmezésének problémájával?

— Hadseregünkben tulajdonképpen nincs is ilyen probléma. Maguk az egyes harci szakaszok jelölték ki a felvételező helyeket, amelyek jól megszervezett rendszerének eredményeképpen a fronton nincs élelemhiány. Ma a vöröskatona napi fejadagja 2 font kenyér, hús, burgonya és káposzta.

A fronton az egész élelmezési ügyet a Köztársaság Legfelsőbb Forradalmi Katonai Tanácsa mellett működő katonai élelmezési bizottság vezeti. Ez a bizottság szervezte meg a fronton harcoló egységek helyes ellátását.

A fronton, Sztálin elvtárs szavai szerint, a „Szoldat Revoljucii” és a „Borba” c. lap, továbbá brosúrák, röplapok stb. terjesztésével folyik az agitáció. A csapatok hangulata harcias és bizakodó.

Hadseregünk ruházatát illetőleg nagy fogyatékosság az, hogy a katonáknak nincs egységes egyenruhájuk. Kívánatos volna, hogy mennél előbb új katonai egyenruhát tervezzenek, és azt azonnal rendszeresítsék a fronton.

Sztálin elvtárs szerint óriási jelentőségű a Központi Végrehajtó Bizottságnak egyes katonák és egész katonai alakulatok hőstettekre való buzdítása érdekében kiadott legutóbbi dekrétuma, amely elrendeli, hogy a katonákat hőstetteikért megkülönböztető jelvényekkel, az alakulatokat pedig zászlókkal kell kitüntetni.

Már korábban, e dekrétum kiadása előtt is az volt a helyzet, hogy a forradalmi zászlókkal kitüntetett alakulatok kitüntetésük után úgy küzdöttek, mint az oroszlánok.

Ami a velünk szemben álló ellenséges alakulatokat illeti, ezeknek 90%-a kozák falvak nem-kozák lakosságából, főképpen ukránokból és önkéntes tisztekből áll. A kozákok száma nem több 10%-nál. Az ellenségnek az az előnye, hogy mozgékony lovassággal rendelkezik. Nálunk ez még csak kialakulóban van.

Befejezésül ki kell emelnem, hogy a mi harcoló egységeink egyre tömörebbek és egyre jobban összeforrnak, s ugyanakkor az ellenség teljes felbomlásának folyamata fokozódik.

„Izvesztyija” 205. sz.
1918. szeptember 21.

(idézet: – Sztálin Művei 4. kötet – című könyvből)

SaLa