Amerikai milliárdok
A Moszkvai Tanácskozás eredményei tisztázódnak.
A „Russzkije Védomosztyi” (augusztus 17-i esti száma) szerint:
„A népszabadság pártjának Központi Bizottsága tegnap ülést tartott. Miljukov volt az előadó, aki felkérte a Központi Bizottság tagjait, közöljék nézeteiket a Moszkvai Tanácskozás eredményeiről. A szónokok egyhangúlag a koalíció elve mellett szólaltak fel. Az ülés résztvevőinek többsége egyetértett abban, hogy a Moszkvai Tanácskozás a maximumát adta annak, amit várni lehetett.”
Szóval, Miljukov úr pártja elégedett. A koalíció mellett foglal állást.„A Moszkvai Tanácskozás — írják a „honvédők” — a demokrácia (azaz a „honvédők”?) győzelme volt, amely a jelen tragikus órákban, mint igazi állami erő tudott fellépni, s körötte tömörült minden (!), ami Oroszhonban eleven” („Izvésztyija” 146. sz.).
Nyilván a „honvédők” pártja is elégedett. Legalábbis úgy tesz, mint aki elégedett, mert ő is a koalíció híve.
Nos, és a kormány? Hogyan vélekedik a kormány a Moszkvai Tanácskozásról?
Az „Izvésztyija” (146. sz.) közlése szerint „az Ideiglenes Kormány tagjainak általános benyomása” az, hogy:
„A tanácskozás a szó igazi értelmében állami tanácskozás volt. Általában helyeselték a kormánynak mind külpolitikai, mind belpolitikai vonalát. A kormány gazdasági programja ellen nem merültek fel kifogások. Lényegében nem támadták a kormány földpolitikáját sem.”
Szóval a kormány is meg van elégedve a tanácskozással, mert mint kiderül, szintén híve a koalíciónak.
Az eset világos. Koalíció alakul három erőből: a kormányból, a kadetokból és a „honvédőkből”.
A Kerenszkij—Miljukov—Cereteli által cégjegyzett „becsületes koalíciót” egyelőre biztosítottnak lehet tekinteni.
Ez a Moszkvai Tanácskozás első eredménye.
A kapitalizmus viszonyai között egyetlen vállalat sem lehet meg tőke nélkül. A most kialakult koalíció, amelynek a kormány áll az élén — a legnagyobb vállalat Oroszországban. Egyetlen óráig, egyetlen percig sem létezhet megfelelő tőke nélkül. Különösen most, a háború viszonyai között, amely megszámlálhatatlan összegeket követel. Felmerül a kérdés:
Milyen tőkéből akarja fenntartani magát az új (egészen új !) koalíció?
Hallgassuk meg a „Birzsovkát” (augusztus 17, esti szám):
„A Moszkvai Tanácskozás munkájának, különösen az amerikaiak e tanácskozás iránt megnyilvánuló szimpátiájának az a legközvetlenebb eredménye, hogy — mint közlik — lehetőséget kaptunk arra, hogy a külföldi piacon ötmilliárdos államkölcsönhöz jussunk. Ezt a kölcsönt az amerikai piacon fogjuk realizálni. Ennek a kölcsönnek segítségével végre fogjuk hajtani az Ideiglenes Kormány kis pénzügyi programját.”
A felelet világos. A koalíció amerikai milliárdokból fog élni, amelyeket utóbb az orosz munkásoknak és parasztoknak kell majd kiizzadniok.
Az amerikai imperialista burzsoázia, mely az orosz imperialista burzsoázia (Miljukov!), a katonai klikk (Kerenszkij!) és az Oroszország „eleven erőit” lakájmódon kiszolgáló kispolgári felső rétegek (Cereteli !) koalícióját finanszírozza — íme, ez a mai helyzet képe.
Az amerikai tőkének a Moszkvai Tanácskozás iránt megnyilvánuló és ötmilliárdos kölcsönnel alátámasztott „szimpátiája” — vajon nem ezt akarták-e elérni azok az urak, akik összehívták a tanácskozást?..
Valamikor azt mondották Oroszországban, hogy a szocializmus fénye Nyugatról jön. És ez igaz volt. Mert a forradalmat és a szocializmust ott, Nyugaton tanultuk.
Az oroszországi forradalmi mozgalom kezdete óta a helyzet némileg megváltozott.
1906-ban, amikor Oroszországban még fejlődőben volt a forradalom, a Nyugat 2 milliárd rubel kölcsönnel segített a cári reakciónak talpraállani. És a cárizmus valóban megerősödött akkor azon az áron, hogy a Nyugat pénzügyileg újra leigázta Oroszországot.
Ez alkalommal megjegyezték, hogy a Nyugat nemcsak szocializmust exportál Oroszországba, hanem reakciót is — milliárdok formájában.
Most még beszédesebb kép tárul elénk. Most, amikor az orosz forradalom minden erejét megfeszíti, hogy megvédelmezze vívmányait, az imperializmus pedig meg akarja semmisíteni az orosz forradalmat — az amerikai tőke milliárdokat bocsát a Kerenszkij—Miljukov—Cereteli koalíció rendelkezésére azért, hogy az orosz forradalom teljes letörése után elfojtsa a Nyugaton növekvő forradalmi mozgalmat.
Ez tény.
Való igaz tehát, hogy a Nyugat nem annyira szocializmust és szabadságot hoz Oroszországba, mint inkább szolgaságot és ellenforradalmat.
De koalíció annyi, mint szövetség. S vajon ki ellen irányul Kerenszkij—Miljukov—Cereteli szövetsége?
Nyilvánvalóan azok ellen, akik nem voltak jelen a Moszkvai Tanácskozáson, akik bojkottálták ezt a tanácskozást, akik harcoltak a tanácskozás ellen, vagyis — Oroszország forradalmi munkásai ellen.
Kerenszkij—Miljukov—Cereteli amerikai tőkések által finanszírozott „becsületes koalíciója” Oroszország forradalmi munkássága ellen — ugye ez az igazság, „honvédő” urak?
Így is jegyezzük meg.
„Proletarij” („A Proletár”) 6. sz.
1917. augusztus 19.
Vezércikk.
(idézet: – Sztálin Művei 3. kötet – című könyvből)
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!