A proletariátus a kormány ellen harcol, a burzsoázia szövetséget köt vele
– írta: J. V. Sztálin –
„A porosz burzsoázia 1789 francia burzsoáziájától eltérően. . . valamiféle renddé süllyedt. . . amely eleve hajlott az árulásra a nép ellen s a kiegyezésre a régi társadalom koronás képviselőjével”,
Így írt Marx K. a porosz liberálisokról.
És valóban, a forradalom még ki sem bontakozott igazán, amikor a német liberálisok megegyezésre léptek a „legfelsőbb hatalommal”. Ezt a megegyezést gyorsan meg is valósították és azután a kormánnyal együtt hadra keltek a munkások és parasztok ellen. Ismeretes, mily maró gúnnyal és milyen kitűnően leplezte le Marx a liberálisoknak ezt a kétszínűségét: „Nem bízva önmagában, nem bízva a népben, felfelé morog, lefelé reszket, mindkét oldal felé csak saját érdekeit lesve és saját önzése tudatában, forradalmár a konzervatívok felé, konzervatív a forradalmárok felé, saját jelszavaiban is kételkedve, frázisokat hangoztatva eszmék helyett, megrémülve a világrengető vihartól, kiaknázva ezt a világrengető vihart — erő semerre, utánzás mindenfelé, közönséges, mert nem eredeti, eredeti a közönségességben, saját vágyaival kufárkodó, minden kezdeményezés nélkül, önmagába vetett hit nélkül, a népbe vetett hit nélkül, világtörténelmi hivatottság nélkül — egy átkozott aggastyán … vakon, süketen! fogatlanul, tehetetlenül — ilyen állapotban került a porosz burzsoázia a márciusi forradalom után a porosz állam kormányára” (lásd „Neue Rheinische Zeitung”).
Ilyesvalami történik most nálunk, a mi forradalmunkban is.
A mi burzsoáziánk ugyanis szintén különbözik 1789 francia burzsoáziájától. A mi liberális burzsoáziánk még a német burzsoáziánál is gyorsabban és nyíltabban kijelentette, hogy „megegyezésre lép a legfelsőbb hatalommal”, a munkások és parasztok ellen. A liberális burzsoázia pártja, az úgynevezett kadetok a nép háta mögött már régen titkos tárgyalásokba kezdtek Sztolüpinnal. Mi volt a céljuk ezeknek a tárgyalásoknak, mi értekezni valójuk volt a kadetoknak a „statáriumos” miniszterrel, ha valóban nem árulják el a nép érdekeit? A francia és angol lapok ezzel kapcsolatban nemrég azt írták, hogy a kormány és a kadetok szövetségre lépnek egymással, hogy megfékezzék a forradalmat. Ennek a titkos szövetségnek ezek a feltételei: a kadetoknak le kell mondaniok ellenzéki követeléseikről, viszonzásul a kormány miniszteri tárcát ad néhány kadétnak. A kadetok megsértődtek — ez, mondták, nem igaz. De valójában kiderült, hogy ez bizony igaz, hogy a kadetok már megkötötték a szövetséget a jobboldaliakkal és a kormánnyal.
Miről tanúskodik a Dumában lezajlott legutóbbi szavazás, ha nem a kadetok és a kormány szövetségéről? Idézzük emlékezetünkbe a tényeket. A szociáldemokraták indítványt terjesztenek be, hogy alakítsanak bizottságot az éhező parasztságnak nyújtott segítség ügyében. Azt akarják, hogy az éhezők megsegítésének ügyében képviselőkön és bürokratákon kívül a nép maga vegye kezébe és maga leplezze le a Gurkók—Lidvalok „hősi tetteit”. Ez jó, ez kívánatos, mert mindez erősíti a képviselők kapcsolatát a néppel, mindez tudatos jelleget ad a nép fojtott zúgolódásának. Világos, hogy aki valóban a nép érdekeit szolgálja, annak okvetlenül támogatnia kell a szociáldemokraták indítványát, mint a népnek hasznos eszközt. De hogyan cselekedtek a kadetok, támogatták-e a szociáldemokratákat? Nem! Az októbristákkal és a feketeszázasokkal teljes egyetértésben elvetették a szociáldemokraták indítványát. Indítványotok megvalósítása népmozgalmat idézne elő, ezért káros — felelte a szociáldemokratáknak Gesszen, a kadetok vezetője (lásd „Párusz” 24. sz.). — Tökéletesen egyetértek önökkel, kadét uraim, önöknek igazuk van — ezzel az elismeréssel adózott Sztolüpin a kadetoknak (lásd ugyanott). Így azután csak az eszerek, a népi szocialisták, valamint a trudovikok többsége támogatta a szociáldemokratákat.
A Duma ilyképpen két táborra oszlott: a népi mozgalom ellenségeinek táborára és a népi mozgalom híveinek táborára. Az elsőkhöz tartoztak: a feketeszázasok, az októbristák, Sztolüpin, a kadetok stb. Az utóbbiakhoz: a szociáldemokraták, az eszerek, a népi szocialisták, a trudovikok többsége stb.
Mit jelent ez, ha nem azt, hogy a kadetok máris szövetségre léptek a kormánnyal?
Ebből látható, hogy beigazolódik a bolsevikok taktikája, amely bizalmatlanságot hint el a nép árulóival, a kadetokkal szemben és harcot hirdet ellenük.
De ez még nem minden. Ugyanis a francia és angol lapok által terjesztett fent említett hírek teljesen igaznak bizonyulnak. A fővárosi lapok az utóbbi napokban „megbízható forrásokból” jelentik, hogy a kadetok megegyezése a kormánnyal már létrejött. És képzeljék, ennek a megegyezésnek feltételei még részleteiben is kiderültek. Igaz, a kadetok mindezt cáfolják, de ez csupán farizeuskodás és semmi más. Figyeljék:
„A «Szevodnya» a legmegbízhatóbb forrásból jelenti, hogy Sztolüpin tegnapi felszólalása az Állami Dumában egyáltalán nem volt meglepetés a kadetok és az októbristák számára. Erről egész nap előzetes tárgyalások folytak a miniszterelnök, Kutler… és Fjódorov között, aki a jobboldali centrumot képviselte. A döntő megegyezés e személyek között a «Szlóvo» szerkesztőségében jött létre, ahová Witte úr is készült elmenni … Az egyezmény nagy vonásokban a következő: 1. A kadetok nyíltan megszakítanak minden kapcsolatot a baloldali pártokkal és szigorúan közbülső helyet foglalnak el a Dumában. 2. A kadetok lemondanak agrárprogramjuk egy részéről oly módon, hogy saját programjukat közelebb viszik az októbristákéhoz. 3. A kadetok egyelőre nem követelik a nemzetiségek egyenjogúságát. 4. A kadetok támogatják a külföldi kölcsönt. A kadetok cserébe a kővetkező ígéreteket kapták: 1. A kadetpárt azonnali legalizálása. 2. … A kadetoknak felajánlják majd a következő miniszteri tárcákat: a földbirtokrendezési és földművelésügyi, a közoktatásügyi, a kereskedelmi és ipari és az igazságügyi tárcát.3. Részleges amnesztia. 4. A haditörvényszékek megszüntetéséről szóló kadét törvényjavaslat támogatása” (lásd „Párusz” 25. sz.). Ez a helyzet.
A nép harcol, a munkások és parasztok vérüket ontják, hogy szétzúzzák a reakciót — s ezalatt a kadetok szövetséget kötnek ezzel a reakcióval, hogy megzabolázzák a népi forradalmat!
Íme, kik ezek a kadetok!
Ezért akarják hát „megóvni” a Dumát!
Ezért nem támogatták a szociáldemokratáknak az éhezők ügyével foglalkozó bizottság megalakítására vonatkozó indítványát! Így mond csődöt a kadetok demokratizmusáról szóló mensevik tétel.
Így mond csődöt a kadetok támogatásának mensevik taktikája: aki ezután is támogatja a kadetokat — a kormányt támogatja!
Beigazolódik a bolsevikok nézete, hogy komoly helyzetben csak a parasztok tudatos képviselői támogatnak bennünket, mint például az eszerek stb.
Világos, hogy nekünk is támogatnunk kell őket a kadetokkal szemben.
Avagy a mensevikek talán továbbra is támogatni szándékoznak a kadetokat? ..
„Dro” („Idő”) 6. sz.
1907. március 17.
Aláírás nélkül.
Az eredeti nyelve: grúz.
(idézet: – Sztálin Művei 2. kötet – című könyvből)
SaLa

Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Több magyar városban a teszt pozitiv lett.
Figyelték a roma biofü árusokat.
Figyelték a romákat és a kivont jármüveket.
Figyelték a magyar rendörség munkáját.
Mig a biofü árusokat békén hagyta a magyar rendörség,
a jármüvek ellen hajtovadászat folyt.
Tisztelt megyei kapitányok napi 24 orában dokumentálják az önök munkáságát.
A nemzetközibiroságon reméljuk tudnak erre az adatgyujtésre is jo védöügyvédet hozzni.