– írta: J. V. Sztálin –
Nagy remények és nagy csalódások! Nemzeti villongás helyett — kölcsönös szeretet és bizalom! Testvérgyilkos pogromok helyett — nagyszerű tüntetés a pogromok felbujtója, a cárizmus ellen! Meghiúsultak a cári kormány reményei: mégsem sikerült neki egymásra uszítani Tiflisz nemzetiségeit! ..
A cári kormány régóta igyekszik a proletárokat egymásra uszítani, régóta igyekszik szétdarabolni a proletárok közös mozgalmát. Éppen ezért rendezett pogromokat Gomeljben, Kisinjovban és más helyeken. Ugyanezért idézett fel Bakuban testvérgyilkos háborút. És végül, a cári kormány tekintete Tifliszen akadt meg. Itt, a Kaukázus központjában akarta lejátszani a véres tragédiát és azután átvinni azt a vidékre! Hát nem nagyszerű: egymás ellen uszítani Kaukázus nemzetiségeit és saját vérébe fojtani a kaukázusi proletariátust! A cári kormány a kezét dörzsölgette örömében. Sőt kiáltványt is terjesztett azzal a felhívással: üssétek az örményeket! És bízott a sikerben. Egyszerre csak február 13-án, mintegy a cári kormány bőszítésére, örményekből, grúzokból, tatárokból és oroszokból sok ezer főnyi tömeg gyűl össze a Vank-székesegyház udvarán és megesküszik arra, hogy összetart a „köztünk viszálykodást szító ördög ellen vívott harcban”. Az egyetértés teljes. Beszédek hangzanak el, amelyek „egyesülésre” buzdítanak. A tömeg tapsol a szónokoknak. Terjesztik kiáltványainkat (3000 példány). A tömeg szétkapkodja. Emelkedik a tömeg hangulata. A kormánynak fittyet hányva a tömeg elhatározza, hogy másnap is összegyűl ugyanannak a székesegyháznak az udvarán még egyszer „megesküdni arra, hogy szeretni fogják egymást”.
Február 14. A székesegyház egész udvara és a szomszédos utcák tele néppel. Kiáltványainkat teljesen nyíltan terjesztik és olvassák. A tömeg csoportokra oszlik és megvitatja a kiáltványok tartalmát. Beszédeket mondanak. A tömeg hangulata emelkedik. Elhatározzák, hogy tüntetően körüljárják a Sion-székesegyházat és a mecsetet, „megesküsznek, hogy szeretni fogják egymást”, megállnak a perzsa temetőnél, még egyszer megesküsznek és szétoszlanak. A tömeg végrehajtja határozatát. A mecset körül és a perzsa temetőhöz vezető úton beszédek hangzanak el, terjesztik kiáltványainkat (ezen a napon 12.000 kiáltványt osztottak szét). A tömeg hangulata egyre magasabbra emelkedik. A felgyülemlett forradalmi tetterő felszínre tör. A tömeg elhatározza, hogy tüntetően elvonul a kormányzói palota mellett, a Golovin-sugárúton és csak azután oszlik szét. Bizottságunk kihasználja a pillanatot és azonnal megszervez egy kis vezető csoportot. Ez a csoport, a legfejlettebb munkásokkal az élén, központi helyet foglal el — és közvetlenül a kormányzói palota előtt kibomlik egy valahonnét hirtelen előkerült vörös zászló. A zászlótartó, akit a tüntetők vállukra emeltek, nyíltan politikai beszédet mond, amelyben először is arra kéri az elvtársakat, ne ütközzenek meg azon, hogy a zászlón nincsen szociáldemokrata jelszó. „Nem, nem — felelik a tüntetők —, a szívünkben ott van!” Azután megmagyarázza a vörös zászló jelentőségét, szociáldemokrata szempontból bírálja az előző szónokokat, leleplezi beszédeik felemásságát, rámutat arra, hogy meg kell semmisíteni a cárizmust és a kapitalizmust és felszólítja a tüntetőket — harcoljanak a szociáldemokrácia vörös zászlaja alatt. „Éljen a vörös zászló!” — feleli a tömeg. A tüntetők a Vank-székesegyházhoz vonulnak. Útközben háromszor megállnak, hogy meghallgassák a zászlóvivőt. Ez ismét felszólítja a tüntetőket a cárizmus elleni harcra és megesketi őket, hogy ugyanolyan egyetértően indulnak majd a felkelésre, amilyennel most a tüntetésre mentek. „Esküszünk!” — feleli a tömeg. A tüntetők eljutnak a Vank-székesegyházhoz, és a kozákokkal való csekély összeütközés után szétoszlanak.
Így folyt le „8000 tifliszi polgár tüntetése”.
Így válaszoltak a tifliszi polgárok a cári kormány farizeusi politikájára. Így álltak bosszút az aljas kormányon a bakuiak véréért. Dicsőség és tisztelet a tifliszi polgároknak!
Az aljas kormány aljas lakájainak meg kellett hátrálniok a tifliszi lakosok sokezres tömege előtt, amely a vörös zászló alatt összegyűlt és többször halálos ítéletet mondott a cári kormány felett. A kormány és lakájai lemondtak a pogromról.
Jelenti-e ez azt, polgártársak, hogy a cári kormány a jövőben sem szándékozik pogromokat rendezni? Korántsem! Még él, és mennél jobban veszti el lába alól a talajt, annál gyakrabban fog pogromokhoz folyamodni. A pogromok kiirtásának egyetlen eszköze — a cári önkényuralom megdöntése.
Féltitek életeteket és a hozzátok közelállók életét? Szeretitek barátaitokat, rokonaitokat és nem akartok pogromokat? Tudjátok hát meg, polgártársak, hogy csak a cárizmus megsemmisítésével szűnnek meg a pogromok és az azokkal kapcsolatos vérontások!
A cári önkényuralom megdöntése — elsősorban erre kell törekednetek!
Akarjátok, hogy minden nemzeti ellenségeskedés megszűnjék? A népek teljes szolidaritására törekedtek? Tudjátok hát meg, polgártársak, hogy csak az egyenlőtlenség megszüntetésével, csak a kapitalizmus kiküszöbölésével szűnik meg minden nemzeti villongás!
A szocializmus diadala — ez az, amire végül is törekednetek kell!
De ki söpri el a föld színéről a cárizmus ocsmány rendszerét, ki szabadít meg benneteket a pogromoktól? — A proletariátus, amelyet a szociáldemokrácia vezet.
És ki rombolja le a tőkés rendet, ki teremti meg a földön a nemzetközi szolidaritást? Ugyancsak a proletariátus, amelyet ugyanaz a szociáldemokrácia vezet.
A proletariátus és csakis a proletariátus — ő vívj ki számotokra a szabadságot és a békét.
Tömörüljetek hát a proletariátus köré és álljatok a szociáldemokrácia zászlaja alá!
A vörös zászló alá, polgártársak!
Le a cári önkényuralommal!
Éljen a demokratikus köztársaság!
Le a kapitalizmussal!
Éljen a szocializmus!
Éljen a vörös zászló!
1905. február 15.
Az OSzDMP Tifliszi Bizottságának
nyomdájában készült kiáltvány.
Aláírás: Tifliszi Bizottság.
(idézet: – Sztálin Művei 1. kötet – című könyvből)
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!