A nemzetközi rangsor legvégén kullogunk: szinte semmijük sincs a magyaroknak

Nemrég jelent meg az OECD háztartások vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenségeit felmérő tanulmánya, amelyből kiderül, hogy nettó átlagvagyon alapján a magyar háztartások bizony a sor végén kullognak. Érdekes adat az is, hogy teljesen mindegy, hogy a gazdagabb vagy szegényebb végében helyezkedik el a vagyoni létrának a magyar, vagyoneszközei nagy részét ingatlanban tartja. A tanulmány rámutat arra is, hogy az OECD országokban mért vagyoni egyenlőtlenségek átlagban kétszer akkorák, mint a jövedelmiek, a háztartások több mint felének van valamilyen formában adóssága, ez utóbbi pedig főként azokat a háztartásokat érinti, ahol a családfő 35-44 év közötti.

A tanulmány fontosabb megállapításai:

• Átlagban kétszerese az OECD országokban mért vagyoni egyenlőtlenség a jövedelmi egyenlőtlenségnek. A vizsgált országokban a háztartások legvagyonosabb 10%-ának kezében van az összvagyon több mint fele (52%), miközben a jövedelem alapján a felső 10%-ba tartozó emberek az összjövedelem csupán 24%-át birtokolják. Ha az alapján nézzük a vagyoni egyenlőtlenséget, hogy a legvagyonosabb 10% a vagyon mekkora része felett rendelkezik, akkor a legnagyobb egyenlőtlenségek az USA-ban vannak, amit Hollandia, majd Dánia követ, míg a legkisebb vagyoni különbségeket a szlovákoknál és a japánoknál mérték.
• A tanulmányból kiderül, hogy a legalacsonyabb nettó vagyonnal rendelkező háztartások nem feltétlenül szegények, ha a jövedelmi adatokat is számba vesszük, sőt. A legalacsonyabb vagyoni kvintilisbe tartozó háztartások 19%-a a két legmagasabb jövedelmi kvintilisbe tartozik.
• A hollandoknál, dánoknál és norvégoknál magas azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyeknek jövedelmi és vagyonarányosan is nagy az adósságállománya. A tanulmány szerint ezek a háztartások különösen ki vannak téve a vagyonváltozási, kamatváltozási és személyes körülményekben bekövetkező változások kockázatainak. Ezt erősíti, hogy a negatív nettó vagyon néhány országban a háztartások negyedét érinti. Írországban és Hollandiában mindehhez még hozzájön az ingatlanáraknál a válság óta tapasztalható csökkenés, ami sok lakástulajdonosnál az ingatlan értékét meghaladó jelzáloghitellel párosul.
• Az éppen a szegénységi határvonal feletti jövedelemmel bíró emberek egyharmada gazdaságilag sérülékenynek tekinthető, tehát nincsenek meg azok a pénzügyi forrásaik, amelyekkel kivédhetnének egy hirtelen jövő jövedelemkiesést. Átlagban az OECD országokban lakók 14%-a jövedelem oldaláról szegénynek mondható, további 36%-nak nincsenek meg a szükséges likvid pénzügyi eszközei ahhoz, hogy legalább három hónapig fenntartsák a szegénységi minimum életszínvonalat.

Nettó átlagvagyonban a végén kullogunk

A tanulmány eredményei szerint Luxemburgban, az USA-ban és az Egyesült Királyságban a legmagasabb a háztartások nettó átlagvagyona, míg Lettország, Chile és Magyarország csak a lista végén kullog.

A lenti ábráról azt is le lehet olvasni, hogy a vizsgált országokban fejenként mekkora a nettó átlagvagyon. Ez alapján sincs érdemi eltérés a lista elejét és végét tekintve, de a középen elhelyezkedő országok esetében már annál több: például a háztartások nettó átlagvagyona magasabb Franciaországban és Olaszországban, mint Németországban, míg az egy főre jutó átlagvagyonnál már pont a fordított az igaz, mivel a németeknél többnyire kisebb létszámú a háztartás.

A tanulmány kitér arra, hogy a jövedelmi egyenlőtlenségek mérésére a legelterjedtebb mutatók között van Gini koefficiens, csakhogy ez és az ehhez hasonló mutatók már kevésbé használhatóak a vagyoni egyenlőtlenségek mérésére, mert nem tudnak mit kezdeni azokkal a háztartásokkal, amelyeknek negatív a nettó vagyona. Ezért a szerzők a vagyon átlagának és mediánjának arányát használták a vagyoni egyenlőtlenségek kifejezésére az egyes országokon belül. Ez alapján átlagban 2,6-szor nagyobb a nettó átlagvagyon a 28 vizsgált országban, mint a medián vagyon. A legnagyobb egyenlőtlenség az USA-ban és Hollandiában van, míg az OECD országok felében az arány 2 alatt van.

Miben van a vagyon?

A nettó vagyon alapján az alsó 20%-ba tartozó háztartásoknál a legtöbb országban alacsony a bruttó vagyoneszközök értéke, de a hollandok, írek, dánok és norvégok még ebben a csoportban is viszonylag magas vagyonnal bírnak átlagban. Mint ahogy arra számítani lehetett, a vagyon alapján a legszegényebb 20%-ba tartozó háztartások vagyonában csak alacsony arányt képviselnek a pénzügyi eszközök, kivétel ez alól például Japán és Dél-Korea, ahol nagy jelentőséggel bírnak a bankbetétek és az önkéntes nyugdíjmegtakarítások, illetve életbiztosítások.

A középső kvintilisben lévő háztartások esetében minden vizsgált ország esetében az ingatlan a legfőbb vagyonkomponens, ami a németeknél a bruttó vagyoneszközök 53%-át, míg Szlovéniában és Chilében a 89%-át teszi ki.

A pénzügyi eszközöknek a vagyonon belül leginkább a felső 20%-ba tartozó háztartásoknál van fontosabb szerepe. A legtöbb pénzügyi vagyonnal az amerikai háztartások rendelkeznek, náluk a vagyon jelentős része van részvényekben és befektetési alapokban, őket a britek követik főként a magán-nyugdíjpénztári megtakarításokkal, üzleti érdekeltségekkel és bankbetétekkel. A lenti ábrák alapján kiszűrhető az is, hogy a magyar háztartásokra vagyoni csoporttól függetlenül is jellemző, hogy a vagyon nagyobb részét ingatlanba fektetik.

Klikk a képre!

Ahogy korábban már szó volt róla, a vizsgált országoknál a vagyonegyenlőtlenségek kétszer akkorák átlagban, mint a jövedelmi egyenlőtlenségek. A jövedelmi kategóriákban a legmagasabb 10%-ba tartozó háztartások átlagosan a nettó vagyon 52%-át birtokolták. A legnagyobb különbség a jövedelmek és a vagyonegyenlőtlenség között Dániában van, ahol a legmagasabb vagyonú 10% által birtokolt nettó vagyon 64%-a a teljesnek, ez háromszorosa a legmagasabb jövedelmű 10%-ba tartozók által birtokolt 22%-nyi jövedelemnek az összjövedelmen belül.

Az 55-64 év közötti családfőknél van a legnagyobb vagyon

A nettó vagyon szintje és a kor közötti összefüggést is megnézték, és ami kiderült, hogy azoknál a háztartásoknál a legmagasabb átlagban a nettó vagyon, ahol a családfő 55-64 év közötti, tehát akik már közelítenek a nyugdíjas korhoz, de többnyire még nem érték el azt. Azokban a háztartásokban, ahol a családfő 35 év alatti, a vagyont elsősorban az ingatlaneszközök teszik ki, amelyet ellensúlyoz a hitelállomány, ez utóbbi átlagban az eszközök mintegy felét teszi ki. A nettó ingatlanvagyon az 55-64 közötti családfővel bíró háztartásoknál a legmagasabb, több mint 4-szerese a 35 év alatti családfővel bíró háztartásokénál. Hasonló arányok jönnek ki a két korcsoport esetében a pénzügyi vagyonra nézve is.

Mennyire eladósodottak a háztartások?

A háztartások több mint felének van valamilyen formában adóssága az OECD országokban, Norvégiában a háztartások 85%-ának, az USA-ban 77%-ának, Dániában a 76%-ának van valamilyen hitele, míg a görögöknél és az olaszoknál ez 27 és 21%. Magyarországon a háztartásoknak közel 40%-a rendelkezik adóssággal.

Az adósságon belül a legnagyobb részt a jelzáloghitelek, illetve a lakásvásárláshoz kapcsolódó hitelek teszik ki, átlagban 85%-ot, de például Dániában, Szlovéniában vagy Chilében a nem ingatlanjellegű hitelek aránya is viszonylag magas (25-35%). Nominálisan az ábra alapján Magyarországon a legalacsonyabb a hitelállomány, de ahogyan nagy átlagban, úgy nálunk is az ingatlanhoz kapcsolt hitelek vannak többségben.

2010 óta az erre vonatkozóan adatokkal rendelkező 18 OECD országból 11-nél nőtt a reálértelemben vett átlagos háztartási adósságállomány, az ingatlanhoz és a nem ahhoz kapcsolt hitelek vonatkozásában is. A legnagyobb, éves szinten közel 15%-os mértékben Chilében nőtt az adósság, ezt Szlovákia követte éves 11,3%-os emelkedéssel. Voltak olyan országok is, ahol a vizsgált 5 éves időszakban csökkent a háztartások adóssága, ilyen volt Olaszország és Görögország is.

Érdekes ábrát közöltek arról is, hogy milyen arányú a medián adósság a jövedelemhez viszonyítva. Ebből kiderül, hogy Portugáliában a legmagasabb a jövedelemhez képesti medián adósság (nagyjából duplája), de nagyjából hasonló szinten vannak az arányok Norvégiában. Dániában és Kanadában is. Magyarországon a jövedelem nagyjából 70%-át teszi ki a medián adósság a háztartásoknál.

Egy másik érdekesség, hogy korcsoportos bontásban azon háztartások körében a legnagyobb az adóssággal bíró vagy eladósodott háztartások aránya, amelyeknél a család feje 35-44 év között van. Ha az adósságot a jövedelemhez viszonyítjuk, akkor 75%-nál nagyobb arányt a 35 év alatti családfővel bíró háztartásoknál lehet látni. Az adósság aránya pedig sokkal kisebb a 65 év feletti családfővel bíró háztartásoknál.

(portfolio)

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

Bal-Rad komm: Döbrögisztánban „…a jövedelem nagyjából 70%-át teszi ki a medián adósság a háztartásoknál…”

– Ejha! Hát EZ csodás megállapítás.

https://www.nationaldebtclocks.org/debtclock/hungary

Hiszen az adósságketyere mai állása szerint A KÜLSŐ ÁLLAMADÓSSÁG minden egyes döbrögisztáni polgárra 3,8 millió forintot terhel. (Döbrögi unokáját, a Jó Lőric Komát, Kósa Vagyonkezelőt, Csányi Satyát is beleértve. No meg a vagyontalan vajdát. És hát persze a póri Jancsit és Juliskát is!

Még erre jön a „maszek” adósság.

Ha csak ez utóbbit nézzük, MÉG AKKOR IS REMEKÜL állunk! Hiszen 30 százalék megmarad!

De akkor miért van ez a rengeteg kilakoltatás?

Jah! Hogy ÁTLAGOLUNK?!