A szegényeknek megterhelő az orvosi költségek kifizetése
A magyarok közel 60%-a jónak vagy nagyon jónak tartja saját egészségét, azonban látványos különbségek vannak az egyes jövedelmi rétegek között ebben a tekintetben. Szintén nagy az eltérés az egyes jövedelmi ötödök között abban, hogy mennyire engedhetik meg maguknak az egészségügyi ellátásokat, gyógyszereket.
Mennyire vagyunk egészségesek?
Hétfőn tette közzé a KSH az Egészségi állapot és egészségmagatartás, 2016-2017 című dokumentumot, amely az egészségre és gyermekek egészségére vonatkozó legfrissebb felmérés eredményeit mutatja be. Kiderül belőle például, hogy
- A magyarok mennyire tartják magukat egészségesnek és ez hogyan viszonyul a többi európai ország adatához.
- Mekkora a különbség a szubjektív egészségi állapot megítélésében az egyes jövedelmi kategóriák között.
- Mennyire élnek egészséges életmódot a magyarok saját bevallásuk szerint.
- Kinek mennyire megterhelő az egészségügyi ellátás finanszírozása.
A legutóbbi felmérés azt mutatta, hogy 2016-17-ben egy magasabb, 59-60%-os szintet ért el az egészségüket jónak vagy nagyon jónak tartók aránya Magyarországon. Ez egy kisebb szinteltolódás a korábbi 55%-os szintekről. Európai összevetésben azonban még így is nagy lemaradásban van Magyarország.

Hazánkban, hasonlóan a nemzetközi adatokhoz, a férfiak jobbnak ítélik egészségi állapotukat, mint a nők. A 2017. évi adatok szerint a férfiak 63,5%-a számol be jó vagy nagyon jó egészségi állapotról, míg az arány a nők esetében 55,5%.

Mit (t)eszünk az egészségünkért?
A felmérés keretében annak is utánajártak, hogy a magyar lakosság mit tesz saját egészsége érdekében. Így képet kaphatunk a tápláltsági adatokról, táplálkozási és testmozgási szokásokról.
A testtömegindex2 alapján a WHO iránymutatását felhasználva megállapítható, hogy a 15 év felettiek 40%-a tekinthető normál testsúlyúnak. Az ennél soványabbak aránya az 5%-ot sem éri el, ugyanakkor a lakosság több mint felének súlytöbblete van.Ez utóbbiak nagy része, a 16 éves és idősebbek bő harmada ugyan túlsúlyos, de nem elhízott.

A KSH felmérése azt is vizsgálta, hogy a munka jellege szerint mennyit sportolnak a megkérdezettek. A kevés mozgással járó foglalkozást végzők 58%-a heti rendszerességgel mozog, akik közül minden másodikról elmondható, hogy hetente legalább négy órát mozgással tölt. Azok mozognak a legkevesebbet, akik nem végeznek semmiféle munkát, otthon sem. A nem dolgozóknak alig több mint harmada végez valamilyen rendszeres testmozgást, és mintegy ötödük esetében éri el a mozgással töltött idő a heti 4 órát.

Az egészséges táplálkozás fontos eleme a gyümölcs- és zöldségfogyasztás. A 16 éves és idősebb lakosságnak 40%-a fogyaszt naponta gyümölcsöt vagy frissen facsart gyümölcslevet, és 30%-a friss zöldségeket, salátát vagy frissen facsart zöldséglevet. Nagy különbség van ebben a tekintetben is az egyes jövedelmi kategóriák között.


Kik nem tudják megengedni az orvosi költségeik finanszírozását?
2016-ban a 16 éves és idősebb lakosság háromnegyede egyszer sem, 18%-a egy-két alkalommal, és mindössze 7,1%-a járt többször is fogorvosi konzultáción vagy kezelésen. Mivel a fogorvosi ellátásokhoz való hozzáférés lehetőségei jók, a ritka konzultációk mögött az állhat, hogy a szakembert csak akkor keresik fel, amikor már szükséges a beavatkozás, és relatíve kevesek számára természetes az, hogy megelőzés céljából menjenek el rendszeresen kontrollra – írja a KSH anyagában.
A háziorvosok látogatottsága magasabb, bár a lakosság mintegy háromtizede nem járt a háziorvosánál 2016-ban. A válaszadók fele legfeljebb ötször, egyötöde ennél gyakrabban kereste fel a háziorvosát.

2010-2016 között javultak az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, különösen igaz ez a fogorvosi ellátásra – állapítja meg a KSH.
A lakosság 6,2%-a számolt be arról, hogy 2016-ban nem tudott igénybe venni olyan orvosi ellátást, amire szüksége lett volna, egytizedük anyagi okból nem jutott hozzá a szolgáltatáshoz.

A gyógyszerek vásárlása nagyobb anyagi terhet rótt rájuk, mivel 2016-ban a háztartások 59%-a érezte legalább közepesen megterhelőnek a szükséges gyógyszerek megvásárlását.

A hozzáférés tekintetében is lényeges különbségeket láthatunk az egyes jövedelmi csoportok között. Az egészségügyi ellátások igénybevétele jobban megterhelte az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező háztartásokat.
A legalsó jövedelmi ötödbe tartozó háztartások fele, míg a legfelső jövedelmi ötödbe tartozó háztartások közel harmada számára jelentett legalább közepes szintű megterhelést az orvosi ellátás finanszírozása.

2016-ban a gyermekes háztartások 3,6%-ában fordult elő, hogy nem tudták kiváltani valamelyik gyermek gyógyszerét. Az utóbbi években ezen a téren egyértelműen csökkenő tendencia figyelhető meg.
A háztartások jövedelmi helyzete szerint azonban jelentősek a különbségek. 2016-ban az első jövedelmi ötödbe tartozó háztartások 8,2%-ával, a 2. és 3. ötödbe tartozók 2,1 és 1,8%-ával, a negyedik ötödbe tartozók 0,6%-ával fordult elő, hogy nem tudták kiváltani a háztartásban élő gyermek számára a gyógyszert, a legfelső jövedelmi ötödben ilyen eset nem fordult elő. (portfolio)
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton

Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Bal-Rad komm: „…a legfelső jövedelmi ötödben ilyen eset nem fordult elő…”
– Komoly örömhír ám ez! Döbrögisztán vajdaság 1,96 millió polgárának NEM OKOZ GONDOT a farmácia kiváltása.
Nagyjából CSAK 2,1 milliónak jelent problémát!
De nekik is van megoldás! Vagy a csináld magad mozgalom keretében, vagy kalákában megoldhatják a diagnózis felállítását és a kezelést. Meg hát ott vannak a füveskönyvek. Meg az ima ereje!
Ráadásként őket még a kórházi fertőzések sem érhetik.
