A KSH forintra váltotta a szomorú magyar valóságot
Annak a kevésnek, amit megkeresünk, közel negyedét elköltjük ételre, az alapvető szükségletek kifizetése után pedig alig marad valamennyink. A magyarság egyre csak fogy és öregszik, az itt élőknek pedig százezer forintjuk sem jut arra, hogy kihúzzanak egy hónapot. Vannak pozitívumok is, de csak a legszegényebbek elégedettebbek valamelyest. Itt vannak a Központi Statisztikai Hivatal Magyarország 2017 jelentésének legfőbb megállapításai.
Huszonnégy éve jelenik meg a KSH kiadványsorozata, a legújabb, a Magyarország 2017 címet viselő pénteken került fel a parlament honlapjára. A kötet lényege, hogy „minél átfogóbb képet adjanak Magyarország társadalmáról és gazdaságáról”.
A fontosabb megállapítások
- Január 1-én az ország népessége 9 millió 771 ezer fő volt
- A születésszám csökkent, a halálozás jelentősen nőtt
- 2016-ban az emberek kétharmada szív és érrenszeri, valamint daganatos betegségekbe halt bele
- A kormány az uniós országok többségéhez képest kevesebbet költ egészségügyre és szociális kiadásokra
- Jó hír, hogy arányaiban kevés az általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya, de a diplomásoké is az uniós átlag alatt marad.
- A kivándorlást nehéz mérni, de azt látják, egyre kevesebben mennek külföldre, a 15-74 (!) éves korosztály öt százaléka dolgozna kint a következő két évben.
- Több a kereset, de az elégedettség csak a nagyon szegényeknél nőtt, mindenki más csalódott az elmúlt négy évben
- 100 ezer forintnál is kevesebből kell az átlagnak kijönni havonta, a kereset közel negyede ételre megy
- Jelentősen megnőtt a hátrányos helyzetű gyerekek száma
- A munkanélküliség rekordalacsony
- Magyarország aktívan részt vesz a Föld pusztításában
Nézzük részletesen:
Élünk, halunk, elvándorlunk meg vissza
Január 1-jén az ország népessége 9 millió 771 ezer fő volt, 26,9 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. A termékenység kismértékben nőtt, a születésszám viszont csökkent, az év eleji influenzajárvány miatt nőtt a halálozás, így a természetes fogyás mértéke is.A nemzetközi vándorlás pozitív egyenlege javított a számokon. 2017-ben kevesebb volt az abortusz és történelmi minimumra csökkent a csecsemőhalálozások aránya.
Egyre többen költöznek, tavaly 265 ezren változtattak állandó és 307 ezren ideiglenes lakóhelyet, ami 20 ezer fős növekedés az előző évhez képest. A főváros agglomerációja egyre vonzóbb.A kivándorlást nehezebb kimutatni, de azt látják, 2017-ben 25.100 magyar ment külföldre, ami 15 százalékos csökkenés az előző évihez képest, és 18.500 korábban kivándorolt magyar állampolgár költözött haza. A számuk 2014 óta nő.
Bővebben erről itt olvashatnak.
Drámai egészségügyi adatok
A magyarok csaknem fele keringési-, negyede rákos betegségbe halt bele 2016-ban, 2017-re azonban mindkét nem esetében romlottak a mutatók. Ezzel nagyjából a 2015-ös szintre kerültünk, amivel uniós szinten a sereghajtók közé tartoztunk. Nemekre bontva kiderül, daganat miatt több férfi, keringési betegségek miatt több nő hal meg, de korcsoportra vonatkozó bontásban a KSH az 50 feletti férfiakat emelte ki, mint a leginkább veszélyben lévőt. Azt írta, 50 felett minden korcsoportban több férfi hal meg daganatokban és keringési betegségekben is, mint nő.
A fiatalok adatai sem jók: a 18 évesnél fiatalabbak közül ötezren diabéteszesek, csaknem 12 ezer gyereknek magas a vérnyomása, 114 ezren asztmások.
Magas vérnyomástól 3 millió felnőtt szenved, szív-koszorúér betegségben pedig 1 millió. Ugyanennyien élnek együtt krónikus alsó légúti megbetegedéssel vagy asztmával. Ezeket a betegségeket a háziorvosok is jól tudnák kezelni – belőlük egyre kevesebb van, és egyre leterheltebbek -, de túl sokan kerülnek emiatt kórházba. Van például beteségtípus (a COPD) a 237-es OECD átlaghoz képest itthon 428 kórházi felvétel történt.
A GDP 7,2 százalékát költi a kormány egészségügyre, ami a visegrádi négyeket nézve jó, mással összehasonlítva viszont nem. A szociális kiadásokat nézve még ennél is rosszabb az arány. További részletek itt.
Jobban élünk
A KSH a jövedelmi viszonyokat vizsgálva arra jutott, hogy 2016-ban a magánháztartások egy főre jutó havi bruttó jövedelme 125,3 ezer forint volt, ami 4,4 százalékkal több az előző évinél, az egy főre jutó havi nettó jövedelem 99,9 ezer forintot tett ki – 4,2 százalékkal többet, mint 2015-ben.
A háztartások jövedelmi helyzetét nagyban befolyásolja a család szerkezete, elsősorban az, nevelnek-e gyermeket. 2016-ban 1 millió 209 ezer háztartásban, a háztartások 29%-ában élt gyermek, az ilyen háztartásokban az egy főre jutó havi nettó jövedelme továbbra is elmaradt az összes háztartás átlagától, de 2015-höz képest átlagosan 4,8 százalékkal nőtt, ami részben a családi adókedvezmények bővülésével magyarázható.
Tavaly a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete és a családi kedvezmény figyelembevételével számított havi átlagos nettó kereset egyaránt 13 százalékkal nőtt az előző évhez képest. (A KSH a jövedelmek vizsgálatakor szólt a nyugdíjakról is, megjegyzik, uniós szinten a magyar nyugdíjak keresetpótló képessége jó, vásárlóereje viszont átlag alatti. A nyugdíjasok a szegénység által legkevésbé érintett csoportok közé tartoznak.)
Szegény gazdagok
A hivatal a szegénységet megvizsgálva arra jutott:
a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség aránya hazánkban 2011-ben 33,5 százalék volt, 2012-re 34,8 százalékra emelkedett, 2013 óta pedig folyamatosan csökken. A rendelkezésre álló legfrissebb adatok szerint 2016-ban a teljes népesség 25,6 százaléka (2 millió 465 ezer fő), az előző évhez képest 0,7 százalékponttal kisebb aránya tekinthető szegénynek vagy társadalmilag kirekesztődöttnek. A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés mérésére az EU-előírások szerint használt összetett mutató három részindikátorból áll, amelyek mindegyike alapján 2013 óta javulás következett be. A relatív jövedelmi szegénységben élők teljes népességen belüli részaránya 1,1, a súlyosan depriváltaké 1,7, a nagyon alacsony munkaintenzitásúaké 1,2 százalékponttal mérséklődött 2015-höz viszonyítva.
A háztartásokban az egy főre eső havi átlagos kiadás 2016-ben 82,5 ezer forint volt, a kiadások legnagyobb, de csökkenő részét továbbra is az élelmiszerekre és alkoholmentes italokra, a lakásfenntartásra, valamint a közlekedésre fordított kiadások tették ki. A háztartások 2016-ban a legtöbbet, összes kiadásuk 24,1 százalékát élelmiszerre költötték. Ráadásul az alapvető szükségletekhez kapcsolódó tételek – mint az étkezés, lakhatás, közlekedés – kifizetése után a háztartásoknál 2016-ban átlagosan 43,3 százalék maradt egyebekre, ami összességében az előző évit 0,4, a 2011. évit 3,3 százalékponttal haladta meg.
A hátrányos helyzetű gyerekek száma jelentősen megnőtt, 2016-ban csaknem 101 ezer gyereket soroltak ebbe a kategóriába.
Drágaságom
Tavaly felgyorsult az infláció is az előző évhez képest, a fogyasztói árak átlagosan 2,4%-kal emelkedtek, szemben a 2016. évi 0,4 százalékos növekedéssel. Az üzemanyag, a tüzelőanyagok és s egyes élelmiszerek átlagosnál nagyobb mértékű drágulása, valamint a dohánytermékek után fizetendő jövedéki adó januári és júliusi emelése csak fokozta ezt.
Ezzel szemben mérsékelte az inflációt néhány alapvető élelmiszer és szolgáltatás áfakulcsának januári leszállítása, a tartós kulturális cikkek (számítógép, televízió, telefon) árcsökkenése. Az elmúlt évben a tartós fogyasztási cikkek kivételével az egyes kiadási főcsoportok árszínvonala növekedett. A ruházkodási cikkek és a háztartási energia ára kismértékben nőtt, utóbbinál a főbb rezsitételek (elektromos energia, vezetékes gáz, távfűtés) ára változatlanmaradt, a tűzifa viszont jelentősen drágult. A fogyasztásban nagy súlyt képviselő szolgáltatások ára átlag alatti, az élelmiszereké átlag feletti mértékben emelkedett. A megelőző öt évhez hasonlóan a szeszes italok, dohányáruk árnövekedése volt a legdinamikusabb.
A lakásviszonyokról a KSH megállapította, év elején 4 millió 440 ezer lakás volt, ami 12 ezerrel több mint egy évvel korábban, ráadásul a fővárost kivéve minden településtípuson számottevően (51-69 százalékkal) emelkedett. A használatban vett lakások átlagos alapterülete korábban 100 négyzetméter fölött volt sokáig, 2016-ra ez némiképp csökkent (94 négyzetméter), majd újra nőtt, ma ismét három számjegyű. Az építési kedv is folyamatos és töretlen, a tavaly n kiadott új lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések száma az előző évinél ötödével több, közel 38 ezer volt.
A devizahitel krachnak nincs még vége, ez abból látszik, hogy a Nemzeti Eszközkezelő egyre több lakóingatlant vesz meg azoktól, akik nem tudják a hitelüket törleszteni, amit aztán az érintett visszabérel. 2013. és 2017. között 32.146 ingatlant vettek meg, ezen belül tavaly több mint hatezret, ami 2,3 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A lakáshitelezés is pörög, bár az emelkedés csak az elmúlt évekhez képest tapasztalható, a 2008-as csúcsot meg sem közelíti. A lakáscélú hitelek összege a 2016-os 450 milliárdról tavalyra 605 milliárd forintra emelkedett. 105 ezer hitelt folyósítottak tavaly, ez 23 százalékos növekedés a megelőző évhez képest.
A hitelt túlnyomó többségben használt lakás vásárlásra vették fel, átlagosan 5,8 millió forintot. A lakásárak 2015-ben és 2016-ban elszálltak, a növekedés mértéke tavalyra lelassult, de még azért így is jelentős: Budapesten egy átlagos lakás 23,3 millióért kelt el, 2,1 millióval drágábban, mint 2016-ban. A CSOK-ot és az egyéb otthonteremtési kedvezményt több mint 29 ezren kapták meg, a támogatás összege 70 milliárd forint volt.
Se alul-, se túliskolázottak nem vagyunk
Furcsa kettősség jellemzi a magyarok iskolázottságát: az uniós átlaghoz képest jóval kevesebb a kizárólag általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya (utóbbi mutatót nagyon rontja Málta és Portugália), ugyanakkor a diplomások aránya is alacsonyabb, 31 helyett 24 százalék. Vagyis: a magyarok többségének középfokú végzettsége van – írta éves jelentésében a Központi Statisztikai Hivatal. Jó hír azonban, hogy a 2011-es népszámlálás óta a magyarok iskolázottsági szintje emelkedett.
A korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon a hetedik legnagyobb az EU tagállamai között, és az unió átlagától is elmarad 12,2 százalékkal.
Az iskolarendszerű oktatásban részt vevők számának csökkenése régóta ismert tény – 2012-höz képest 7,1 százalékos volt a csökkenés a leginkább érintett 3-22 éves korosztálynál -, azonban a KSH megállapította, hogy
az iskolába járók számának nagyobb fokú visszaesése mögött elsősorban a felsőoktatás korábbi expanziójának az elmúlt évtized második felében, végén bekövetkező lecsengése és a felsőoktatást meghatározó kormányzati intézkedések állnak: a felsőfokú oktatási intézményekbe nappali és nem nappali képzési formákra járók száma 2012 óta együttesen 16%-kal csökkent.
Emlékeztetőül: a kormány pár éve nagyot vágott a keretszámokon, a legnépszerűbb szakoknál drasztikusan korlátozta az állami férőhelyek számát, a ponthatár is egyre nő.
A munkaerőpiaci adatoknál viszont számtalan jó hírt közölt a KSH: kiderült, a munkanélküliség rekord alacsony szintre csökkent, ez az unión belül a harmadik legkisebb, és a közfoglalkoztatottak száma is csökken.
A 15-24 éves korosztály csaknem harmada dolgozik, ehhez a tankötelezettségi korhatár leszállítása mellett hozzájárult a munkaerőhiány is, így a cégek egyre több diákot vesznek fel. Országosan 68 ezer üres álláshely van. A KSH adatai visszaigazolják, hogy a legjobban képzettek találnak a legkönnyebben állást. További részletek ide kattintva.
Nem vagyunk megelégedve
Négy év alatt semmivel sem lettek elégedettebbek az emberek az életükkel, a válaszok átlagértéke 2013 és 2017 között érdemben nem változott. Továbbra is 16-24 éves korosztály a legelégedettebb az életével, a mérték a kor előrehaladtával folyamatosan csökken. A KSH kutatás emlékeztet a korábbi OECD mérésre, ahol Magyarország a lista végén kullog, nálunk csak a görögök és portugálok elégedetlenebbek.
Az elégedettség megítélésében sok dolog számít: a legelégedettebbek a közép-dunántúliak, a felsőfokú végzettségűek, a vállalkozók, a házastársukkal élők, illetve a leggazdagabbak. Utóbbinál azonban egy érdekes változás is látszik. Jövedelmi ötödökre bontva a társadalmat kiderül, a legszegényebb 20 százalék lett picivel elégedettebb az életével 2013-hoz képest, mindenki más csalódott, legnagyobb mértékben a 2. és 3. ötödbe tartozók, vagyis a középosztály egy része is.
Van egy új elem is: a 2017-es adatfelvétellel meg tudták állapítani azt is, hogy a férfiak elégedettebbek a háztartásuk anyagi helyzetével, mint a nők, de a 0-10-ig terjedő skálán alig mutatható ki az eltérés, a férfiaknál 5,24, a nőknél 5,13 pont jött ki. A KSH megállapította azt is, a lakosság biztonságérzete folyamatosan nő – tavaly elérte a 79 százalékot -, azonban az észak-magyarországiak harmada még mindig fél sötétedés után utcára menni.
A távközlési szektor kilőtt
Egyre több háztartásban van internet: a 2012-es 67 százalékról az arány 82 százalékra nőtt, ami uniós összehasonlításban még mindig alacsony,de már közelít az átlaghoz. A gazdagoknál csaknem teljes a lefedettség, az alsó jövedelmi negyed 45 százalékánál van net.
A netet használók 90 százaléka e-mailezik, 85 százalék híreket olvas és közösségi oldalakon lóg, minden második ember a pénzügyeit is neten keresztül intézi. Sokan telefonálnak neten keresztül, ezzel párhuzamosan a mobilhálózatból indított hívások száma csökken – a beszélgetés összideje viszont nő.
A mobilelőfizetések piaca telítődött, évek óta 11,5-11,9 millió között mozog a szám.
A távközlési szektor árbevétele meglódult, 2016-ban átlépte a 900 milliárdos sávot. Vezetékes telefont egyre kevesebben használnak, a mobilszolgáltatás, a net és a kábeltévé részesedése nő.
Az állam egyre többet költ
2017-ben a kormányzati szektor hiánya 746 milliárd forint volt, a GDP 2 százaléka, 2016-hoz képest a GDP-arányos deficit 0,3 százalékkal nőtt. A maastrichtikritériumokban megfogalmazott 3 százalékos hiánykorlát 2012-től eddig minden évben teljesült. A kormány ezzel rendszeresen el is dicsekszik, azzal már nem, hogy kormányzati szektor adóssága, bár csökkent az egy évvel korábbinál, továbbra is a GDP 73,6 százaléka, és ezzel jócskán elmarad a maastrichti 60 százalékos küszöbtől.
Az adósság nominálisan 26 százalékkal nőtt, 28,1 ezer milliárd forint volt 2017 végén. Az áfabevétel 9,9 százalékkal nőtt 2016-hoz képest. 7,7 százalékkal nőttek a jövedelemadó-bevételek 2016-hoz képest. A 2010-es évek legalacsonyabbja volt EU-s források tekintetében a 2016-os, innen nőtt az összeg 19 százalékot. Összesen a kormány bevételei 7 százalékkal nőttek 2016-hoz képest, de 7,7 százalékkal nőttek a kiadásai (2016-ban a kiadások még 4,2 százalékkal csökkentek). A kiadásbővülés nagy részét (26 százalék) a pénzbeli társadalmi juttatások jelentették. (HVG)
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Bal-Rad komm: „…a KSH kiadványsorozata, a legújabb, a Magyarország 2017 címet viselő pénteken került fel a parlament honlapjára…”
– Remekül időzítettek dagonyázóink, amikor megszavazták a bizottságban, hogy szavazzanak SAJÁT JUTTATÁSAK ALAPOS MEGEMELÉSÉRŐL.
– Nyilvánvaló, hogy ez a KSH jelentés egy fényező művelet, amely valójában köszönő viszonyban sincs a vajdaság valós jövedelmi-költési viszonyaival.
ÁTLAGOL!
Kész szerencséjük a KSH kiadvány szerkesztőinek, hogy csak nagyon kevesen olvassák művüket.
Amelyben azért van egy szám, amit elhihetünk. Ez pedig: „Január 1-én az ország népessége 9 millió 771 ezer fő volt.”
Ez a szám 1989 – ben közel 10,4 millió volt.
A foglalkoztatottsági statisztikáknál EZT A KÖZEL HÉTSZÁZEZRES NÉPESSÉGFOGYÁST, ÉS AZ ELMENEKÜLT MINIMUM HATSZÁZEZERT IS figyelembe kéne venni. Meg a kétszázezer közmunkást, és az ugyanannyi munkanélkülit. Valamint a munkaügyi statisztikából „eltűnteket”
A rendszerváltáskor 1,5 millió magyar vesztette el a munkahelyét!
Akkor hát miről beszélünk? (Ill. MIRŐL IS BESZÉLNEK?)
A legszegényebb 20% lett elégedettebb valamivel!!!Hát ,ez óriási!
Ezen a 20 % felül még hány % az,amelyik a szegénységi küszöbön tántorog?!Még 30%?!
Ugyanis a legszegényebbek,ha már szegénységről beszélünk,1 %-ra nőnek ,már az is katasztrófális szám,nem hogy a 20%!!!És mivel is elégedettebb ez a 20%?!Azzal,hogy nem döglött éhen,és nem fagyott meg?!
Ez egyszerűen ….nna!
És olvasó,meg a többi szemét kommentelő,akik vastagon kiállnak Orbán,és bandája mellett,nem jönnek ide,hogy Orbánt szidják,de Kádárt mocskolni,meg a szocializmust szidni,azt tudják!
Te lenni ostoba. Soha , sehol nem volt még szocializmus.
stefimrich szerint:
2018-07-14 – 15:29
Ó te agyalágyult!
Idézzél már tőlem csak egyetlen tőmondatot,
amiben kiálltam a „geci” mellett!
És nem mondtam még véleményt a szocializmusról, mindössze annyit, hogy szovjet támogatás nélkül összeomlott, azaz életképtelen volt , és
csak a magyarországi vezető elvtársak aljasságáról beszéltem , hogy politikai hatalmukat -vesztüket érezve- az ország rontása árán magánvagyonra, gazdasági hatalomra cserélték fel!
Fasiztázz is egy kicsit, ha kérhetném,
mert írásaim igazságára, történelmi tényekre más cáfolatod úgy sincs……
„hogy szovjet támogatás nélkül összeomlott, azaz életképtelen volt ”
Ez így nem igaz!
Viszont meg válaszolod a kijelemtésedet: miszerint a sok áruló,pénz és vagyon hajhász seniházi söpredék tudatossan idegen érdekeket kiszolgálva tették tönkre az országot és taszították nyomorba annak a népét!
Oriási segítség volt nekik az olyan lumpen elem mint itt egy-néhány írogató akinek nincs konkrét elképzelése a jövöről csak szidni , kritizálni /vissza menni a mongol pusztákig /és bezzegezni!
petymeg szerint:
2018-07-14 – 23:06
„meg válaszolod a kijelemtésedet: miszerint a sok áruló,pénz és vagyon hajhász seniházi söpredék tudatossan idegen érdekeket kiszolgálva tették tönkre az országot”
az nem tűnt fel, hogy ezekről a rendszerváltókról azt írtam, hogy azok az elvtársak, akik felismerték, hogy „itt a vég” és mentették ami menthető;
a politikai hatalmukat váltották fel gazdasági hatalomra, vagyonra.
Minden mai vezető vagy a cocializmus élharcosa, vagy ifjúsági szervezeteinek oszlopos tagja, esetleg előbbi kommunisták egyenesági leszármazottja.
Akkor most miről beszélsz?
És a felcsúti vajdát sose nem éltettem.
Az „eredeti tőkefelhalmozás” marxista fogalom, ráadásul nem egy etikus műfaj. Az állami tulajdon lebontásával valósult meg és a „spontán privatizáció” nevű bűncselekménnyel kezdődött. Az EU-s pénzek lenyúlása nem ez a kategória.
Egy átlag magyar melós Kb 3000 ft. eszik meg naponta, de egy hónapban 30 nap van EKKOR még, nem indította el autóját nem, nem hívott fel senkit ,nem fizetett rezsit ……………… !(És nem cigizett ,nem ívott sört)
Azért eszik meg 3000 Ft -t hogy legyen munkaereje (hatékony legyen) legtöbb helyen a bejárását sem fizetik ki ! Persze ,hogy aki tud lelécel a Nyugat európai unióba ……….
Ki mint él, úgy ítél !!! Ez nem csak a marxizmus alapigazsága, ez a józan ész alapigazsága
is. Érzékelem ezen a nemzeti baloldali oldalon is, hogy amikor konkrét, vízválasztó kérdések
ről van szó, akkor mennyire szélsőségesen eltérnek a vélemények. Sőt, nem csupán álláspon-
tok merevednek meg, hanem érkeznek a becsmérlő kijelentések is. Sértegetések és viszont
sértések, ÉRVEK helyett. Pedig a társadalmi helyzet alapjai ismertek: magántulajdon 95%.
társadalmi egyenlőtlenségek : kirívóak, a szegények száma: döbbenetesen magas !, a vidék
szegénysége : különösen, a falvak 80 %-ba nyomortanyák, putrinegyedek vannak. A falvak
többsége: gazdasági alapok nélkül tengődik, ahol tudatosan a múlt népviseleti és más kultú-
ra felé irányítják a tekintetet. Pedig, a népi kultúra alapja, abban az időben is a gazdasági
munkavégzés milyensége volt a meghatározó. Most, hol van a gazdasági alap ? A közmunká-
ban ? Nem, az a biztos zsákutca a sok zsáktelepülésen ! Akkor mi a helyes út ?
Az a társadalom, amely felépítette a lerombolt országot, új városokat és falvakat teremtett,
munkát és jövedelmet adott a NÉPNEK, elnyomta az ellenséget ( a kisebbséget ) , viszony-
lagos társadalmi egyenlőséget teremtett ! Felszámolta a cigánytelepeket ( lásd C lakás építé-
sek időszaka, … nézd meg most hogy néznek ki a C lakások: nyomornegyedek lettek.) De nem
csak azok. Az ipart és a mezőgazdaságot, annak folyamatos bővítését tartja fontosnak.
…… Ekkora különbség ami jelenleg a város és a falu között van, csak a horthy rendszer-
ben volt ! Az a rendszer volt a magyarok nagy tömegű kivándorlásainak évtizede, a két vi-
lágháború pusztítása, az ” egyke ” idejének kezdete. A mai kapitalisták ezt tartják mintának?
Néhány hozzászólásból ennek a vissza-óhajtása bújik elő, mint patkány a lyukból!
A propagandában is a ” 100 éve háború” hőseinek száz év utáni szerecsenmosdatása zajlik,
amiből az cseng ki, hogy a magyar baka ( aki kényszerből háborúzott, mert aki a behívót meg
tagadta, azt fejbe lőtték !!! ) csak hősökből állt, az nem : hogy a trianoni csonkítást is annak
a németek oldalán vesztes háborúnak köszönhetjük. ….. Olyan mértékű az agymosás a mé-
dián és a szószékeken keresztül , amely csak a fasizmus idején volt. Megjegyzem: a hitle-
ri fasizmus idején a magyar mezőgazdaság hatalmas megrendeléseket kapott a német fasiz-
ta államtól, az jó volt a vidéken élőknek, a pénzt a termelő megkapta, a magyar állam
pedig hitelből fedezte az egyéni kifizetéseket, amely hitelek a háború után kerültek üteme-
zett ( jóvátételi ) törlesztésre. …. Nagyon hosszú a sor amely elválaszt minket, ezért az a
fő szempont : mi az ami összeköti a MAGYAR NÉPET ! Szerintem, a munka alapú társada-
lom melynek célja a :KÖZJÓ ! Most ott tart az ország, hogy a pl. képviselők már a kommu-
nista alapelv második része szerint kapják a járandóságukat:……., s részesüljön a javakból,
szükségletei szerint ! Azt nem ismerik : ” mindenki dolgozzék képességei szerint, ….”
Vagy talán vezetőinknek ez a legjobb képességük ??? Ha igen, akkor nem csoda hogy ide
süllyedt az ország. Nagy kár, hogy itt tartunk.
hábé szerint:
2018-07-15 – 10:08 !
Megest fején találtad a szeget!
5*
„magántulajdon 95%.
társadalmi egyenlőtlenségek : kirívóak, a szegények száma: döbbenetesen magas !, a vidék
szegénysége : különösen, a falvak 80 %-ba nyomortanyák, putrinegyedek vannak.”
talán még nem is ez a legnagyobb baj ,
bár a nyugatim kapitalista országokban az állami vagyon aránya sokkal magasabb az 5%-nál.
Nem is az egyenlőtlenség – mert a tücsök és hangya meséjét mindenki ismerheti-, hanem az nem a tisztesség, a jog, az etika és a társadalmilag megtermelt érték mentén történik…
na ez a baj.
„hol van a gazdasági alap ? ” a gázszerelő strómani birodalmában….meg bizonyos ‘kalapos ‘ emberek kezében
„jelenleg a város és a falu között van, csak a horthy rendszerben volt !”
az ugye véletlenül sem zavar,
hogy azt az időszakot közepesen fejlett agrár-ipari gazdaság korának nevezik, ami a semmiből, egy teljesen kifosztott országban lett létrehozva.
Az sem zavar,
hogy egy világgazdasági válság tombolt,
mégis az időben építették fel a fél nagykörutat, fél Budapestet, üzemeket, ahol a munkások igen is jól érezték magukat, mert a Ganzék és többiek magukhoz lojális-elégedett munkásosztályt építettek ki, amikor az oktatást világszínvonalra fejlesztették, amikor pl. a cukorbetegeknek ingyen inzulint biztosítottak világelsőként, amikor a gyerekteleneket külön adóztatva ösztönözték a gyerekvállalást, stb., de ugyebár ezekről te semmit sem hallottál, csak a rohadt fasisztákkal nyomták a komcsi propagandisták tele a fejed!
„hogy a trianoni csonkítást is annak
a németek oldalán vesztes háborúnak köszönhetjük. ….. ” csak azt értsd már meg végre, hogy nem önálló magyar politika volt, hanem Habsburg birodalmi, ahol a nemzetközi ügyekben a koronatanács döntése volt illetékes, amiben egyik erős szereplő volt a magyar miniszterelnök, aki a végsőkig ellenezte a szerbek megtámadást.
Nem fér bele ez az agyadba?
Miért nem olvasol?
Másrészt a nagy háborút – ha utánanéznél – nem lehetett elkerülni,
mert a szerbek-oroszok- a tőke francia-angol- jenki tulajdonosai már hosszú évekkel korábban a kiprovokálásán, kirobbantásán fáradoztak…..;
mint ahogy a szocializmus bebuktatásán is évtizedekig dolgoztak a jenkik, a hidegháborún, mesterséges olajválságon keresztül..
„aki kényszerből háborúzott, mert aki a behívót meg
tagadta, azt fejbe lőtték !!! ”
mert szerinted a családapák, a férjek gyilkolászós kedvükben önként szaladtak a frontra, távol a szeretteiktől meghalni?
És nem mindenkit lőttek fejbe, de hadbíróság- rögtön ítélő bíróság elé állították, mint ahogy ez háborús időszakban mindenhol szokás volt.
A korai Szovjetunióban békeidőszakban is.
” Olyan mértékű az agymosás a mé-
dián és a szószékeken keresztül , amely csak a fasizmus idején volt. ”
mint a szocializmusban a kommunista hazug propaganda és manapság a szintén hazug narancs lakájmédia.
Benned csak hazafiatlan rosszindulat és az avítt hazug komcsi propaganda buzog, semmi más!
….Tévedsz Olvasó ! Bennem a józanul fogalmazó EMBER alkot véleményt, amely neked
és társaidnak nem tetszik. Ha nyitott szemmel járnál és olvasnál akkor tapasztalhatnád
hogy alapelvem: minden rosszban van valami jó. De ha túl sok a rossz, akkor azokat
próbálom értelmezni. Ha módom van rá, akkor a jelen társadalmi folyamataira teszem
azt. A tények makacs dolgok, tudod az Én nagyszüleimet 1931-ben kilakoltatták a buda-
pesti utcára, hasonló helyzet miatt mint most vannak a MAGYAR devizahitelesek!!!
Tekints Horvátországra vagy Romániára, ahol ezt a kérdést EMBER MÉLTÓAN oldották
meg !!! Folytassam a példákat ? …. Ne a múlton merengjél (-jetek) a jelent és a jövőt
alakítsuk együtt !
hábé szerint:
2018-07-15 – 14:54
A történelemismeretedre írtam, hogy van még mit olvasnod, mert pl. nyomod a nagy háborús valótlanságokat folyamatosan.
A bankok mindig olyanok voltak amilyenek, de nagyszüleid esetében a környezet ismerete nélkül nem lehet reális véleményt megfogalmazni.
+ akkoriban dühöngött egy világgazdasági válság, amit a kisemberek akkor is beszoptak, a rotchild félék meg arattak.
Gondolom azt nem kell magyarázni, hogy az a válság is szándékosan gerjesztett volt, amit végül csak a II. világháború oldott fel.
A mai devizahitelesek kifosztását meg a 2001-ben hanyagul, avagy szándékosan rosszul összetákolt devizahitelezés okozta……
Azt hiszem a jövő alakításában mikroszkópikus pontok se vagyunk…… de ha szükség úgy hozza, pár száz méter kötelet tudnék biztosítani mai vezetőink jussának kiosztásához..
Igen, különösen az utolsó bekezdésre! …. keressük a közös nevezőt!
üdv.