Brutális adatok érkeztek a hordáról. Erre talán Döbrögi sem számított

Hatalmas a változás a választási eredményhez képest.

A teljes előző ciklusban nem volt olyan népszerű a Fidesz-KDNP, mint 2018 júniusában – derül ki a Nézőpont Intézet Magyar Idők számára készített felméréséből. A kormánypártok már májusban is jóval az áprilisban elért 47 százalékos belföldi listás eredményt meghaladó népszerűséggel rendelkeztek, a mostani 55 százalék pedig 2014 óta minden korábbinál magasabb mért érték. A teljes népességen belül ugyan nem változtak az erőviszonyok, viszont az ellenzéki, kiemelten a Jobbik-szimpatizánsok aktivitása csökkent, így tudták növelni előnyüket a kormánypártok a legvalószínűbb listás eredmény tekintetében.

A legvalószínűbb listás választási eredményeket nézve (a választási részvételüket biztosra ígérők potenciális pártpreferenciája) a Fidesz-KDNP-re 55 százalék szavazna. Egyrészt, tehát jóval többen, mint amennyire az ellenzéki pártokra összesen, másrészt többen, mint a 2014-es választások óta bármikor.

A felmérés még a Jobbikból kivált Mi hazánk mozgalom párttá alakulása előtt készült

A Jobbikot 18 százalék választaná, tehát a választások óta csökkent a párt támogatottsága. Az adatfelvétel még a Mi Hazánk mozgalom párttá alakulása előtt történt, ezért az új párt esetleges népszerűségnövekedése még közvetlenül nem jelent meg a pártpreferenciákban, azonban a Jobbik szimpatizánsainak inaktivizálódásában már szerepet játszhatott.

Az MSZP-Párbeszéd Tóth Bertalan pártelnökké választása után is a parlamenti küszöb alatt van 

Az MSZP-Párbeszéd listára jelenleg a biztos szavazóknak 9 százaléka voksolna, tehát Tóth Bertalan pártelnökké választása után sem állnak a parlamentbe való bejutásukhoz szükséges 10 százalékos szint fölött. Az LMP-re 6, a DK-ra pedig 5 százalék szavazna, népszerűségük nem sokat változott a választások óta. A Momentum szavazataránya 4 százalék, míg a Kétfarkú Kutya Párté 2 százalék lenne a biztos szavazók körében.

Módszertan:

A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása 2018. június 03-22. között készült 2000 fő személyes megkérdezésével. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 2000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba 2,2 százalék.                                                      (blikk)

Úgy nyeri sorra a horda a „választásokat”, hogy négyből három szavazó baloldali

Valószínűleg szinte mindenkit meglep, ha azt állítjuk, hogy a magyar szavazók elsöprő többsége baloldali. Pedig a Policy Solutions friss kutatása szerint ez a helyzet. És igen, még a fideszesek többsége is az, noha ezt nem tudja magáról.

A Policy Solutions elemző intézet és a Friedrich-Ebert-Stiftung – az Új Egyenlőség társadalomelméleti magazinnal együttműködésben – arra vállalkozott, hogy  a korábbiaknál részletesebb és pontosabb kategóriákat állítson fel a magyar szavazók politikai értékrendjének bemutatására.

Felmérték a szavazók gazdaságpolitikai és társadalompolitikai értékrendjét, azaz feltérképezték, hogy a megkérdezettek mit gondolnak ideális gazdasági és társadalmi berendezkedésnek. Majd ezek alapján sorolták öt kategóriába az embereket.

A kutatáshoz 28 különböző értékrendi kérdést tettek fel a magyar választóknak egy 1000 fős, személyes megkérdezésen alapuló reprezentatív közvélemény-kutatásban 2018 májusában.

Az ellenzék részéről egy vesztes választás utáni szituációban felmerül, hogy mi jön ezután. Mit csináltak rosszul? Milyen társadalmi csoportok nem mentek el szavazni? – magyarázta Boros Tamás, a Policy Solutions stratégiai igazgatója, hogy miért érezték fontosnak most a kutatást. Így arra is választ kerestek: leképezi-e a politika, ami a társadalmi csoportokat jellemzi?

Nyomasztó baloldali többség

„A magyar társadalom többségének gazdaságpolitikai értékrendje egyértelműen újraelosztó-baloldali. A tizennégy megfogalmazott állítás közül tízben a gazdaságpolitikai baloldal álláspontja élvez többséget, és mindössze négyben a gazdaságpolitikai jobboldalé” – írják a tanulmányban.

A baloldali gazdaságpolitika körébe az egyenlőségre, nagyobb igazságosságra törekvő aktív állami beavatkozásokat szokás sorolni, az egyenlőtlenségeket természetesnek tartó, a piaci mechanizmusokat és a piaci versenyt támogató elképzeléseket pedig a gazdaságpolitikai jobboldalra helyezik. És mint fentebb is látszik, a választók egyértelműen a baloldali gazdaságpolitika mellett voksoltak.

A magyarok gazdaságpolitikai értékrendje jóval baloldalibb, egyenlőségpártibb, mint amit bármely párt felvállalna – elemezte az eredményeket Boros Tamás, aki szerint a pártok ehhez képest a mainstream jobb- és baloldali gazdaságpolitikai elképzelések között mozognak.

Leginkább azzal értenek egyet a magyarok, hogy a társadalmi különbségek csökkenteni kellene: a rosszabb helyzetben lévőknek nyújtott állami segítséggel 83 százalék, a pénzügyi tekintetben egyenlőbb társadalom eszméjével 80 százalék, a progresszív adózással 72 százalék ért egyet.

Amiben viszont a legszélesebb konszenzus van, az a magas szintű, mindenki számára elérhető, az adónkból finanszírozott ingyenes egészségügy igénye: ezt 90 százalék támogatja.

Abban már megosztottabb a társadalom, hogy az állam vagy a magánszféra tesz-e többet a magyarokért: a szűk többség a magáncégeket hozza ki győztesnek. A globalizáció kérdésében is inkább jobboldali a magyar társadalom, mert többen gondolják, hogy a jelenlegi világgazdasági rendszer mindenkinek esélyt biztosít a felzárkózásra.

A munkanélküliség és az egyéni felelősség kérdésében pedig kifejezetten jobboldaliak a magyarok: 59 százalék szerint, aki nem talál munkát, az nem is akar dolgozni. 

Néhány érdekesség az adatok közül:

• A kormánypárti szavazók körében kisebbségben vannak a jobboldali vélemények, több mint felük szerint az állam teszi a legtöbbet az emberekért – ezzel a Fidesz-szavazók alkotják az egyedüli társadalmi csoport, amelyben abszolút többségben van a baloldali álláspont. Ez természetesen részben abból is adódik, hogy jelenleg a Fidesz van kormányon, így a szavazói a párttal azonosítják az államot.
• Jelentős többségben vannak a progresszív adórendszer támogatói, a magyarok közel háromnegyede egyetért azzal, hogy a magasabb jövedelműek nagyobb arányban fizessenek az államkasszába, mint a társadalmon belül rosszabb helyzetben lévők. Csak a magyarok negyede áll az egykulcsos adózás pártján.
• Bónusz: a legkevésbé a Fidesz támogatói állnak a progresszív adózás oldalán, de még így is kétharmaduk vezetne be többkulcsos rendszert.
• Mindössze minden ötödik magyar tartja ideálisnak azt, hogy jelentős vagyoni különbségek vannak a társadalomban. Ebben a kérdésben nincs szignifikáns különbség a különböző pártok támogatói között.
• A felsőfokú végzettséggel rendelkezők fontosabbnak tartják az egyén felelősségét a felsőfokú végzettséggel nem rendelkezőknél. Azaz az a társadalmi réteg, amelyet a legkevésbé érint a szegénység, gondolja leginkább, hogy az egyén a saját hibájából szegény.
• A kormánypárti szavazók körében elsöprő többsége van a társadalmi felzárkóztatás eszméjének. Ez azért is érdekes, mert a 2010 óta hatalmon lévő Orbán-kormányok számos helyen kurtították meg az elmúlt években a szociális juttatásokat a munkaalapú társadalom eszméje nevében.

A bevándorlóknál csak a cigányokat utasítjuk el jobban

Azonban a politikai értékrend meghatározásához még kevés tudni, hogy mit gondol valaki a gazdaságpolitikáról. Ezért mérte a Policy Solutions a társadalmi értékrendet is tizennégy kérdéssel.

Hagyományosan konzervatívnak, zártnak tartják a magyar társadalmat. De ezt főleg egy erősen liberális világhoz képest szokás állítani, mert az angolszász világból jött mérésekkel igazolják

– állítja Boros Tamás, ezért ők igyekeztek a kérdésekkel a magyar valósághoz közelíteni a felmérést. Így is az jött ki, hogy a magyar társadalom inkább zárt, mint nyitott, de nincs akkora különbség, mint korábban látszott, és kevés a szélsőségesen gondolkozó választó.

Nyolc esetben kapott többséget a zárt társadalmat, hat esetben a nyitott társadalmat támogató kérdés. Négy esetben ráadásul a két különböző oldalt támogatók aránya tíz százalékon belüli különbséget mutatott,

azaz társadalompolitikai kérdésekben jóval megosztottabbak a szavazók, mint gazdaságpolitikai kérdésekben. Lényegében szinte pontosan kettéosztott a társadalom.

Boros Tamás megjegyezte, hogy a rendszerváltás óta nyitottabbá vált a magyar társadalom a felmérés szerint, de összességében azért megállapítható, hogy Magyarországon a többség inkább a zárt társadalom híve. Kiemelkedően igaz ez a társadalmi kisebbségekkel kapcsolatos kérdésekre:

a cigányok beilleszkedésében 72 százalék nem hisz, más kultúrájú emberek Magyarországra költözését 68 százalék nem tartaná jónak.

Ugyancsak nagyon konzervatív a társadalom a gyerekekkel és a nőkkel kapcsolatos családi szerepek szempontjából: 82 százalék szerint a nevelésnek a legfontosabb szerepe a fegyelem és a rend megtanítása.

Néhány érdekesség:

• Szinte ugyanannyira szkeptikus a Fidesz és a Jobbik tábora, ha a bevándorlás pozitív hatásairól kérdezik őket, mindkét párt szavazói az átlagnál valamivel nagyobb arányban utasították el a migrációról való pozitív gondolkodást. Az MSZP-szavazók álláspontja valamivel kiegyenlítettebb, de így is többségben van közöttük a konzervatív álláspont, miszerint a migráció hátrányosan érintené hazánkat.
• Szinte teljesen kiegyenlített a homoszexualitást elfogadó (49%) és az azt elutasítók tábora (46%).
• A férfiak között egyértelmű többségben van a családon belüli saját vezető szerepük védelme, a nők viszont sokkal megosztottabbak a kérdésben. De még így is a nők fele elfogadja saját alárendelt szerepét.
• A világot alapvetően egy veszélyes helynek látja az emberek kétharmada.
• A lakosság saját bevallása szerint egyértelműen kisebbségben van hazánkban a tekintélyelvű világlátás: a magyarok több mint háromnegyede elutasítja azt a hozzáállást, amikor a hitet a racionalitás elé helyezzük.
• A most 50-59 éves korosztály és az ő gyermekeinek korosztálya (30-39 évesek) jóval konzervatívabb, zártabb gondolkodású, mint a progresszív Ratkó-unokák (40-49 évesek) és az ő gyermekeik (18-29 évesek) korosztálya.
• A felsőfokú végzettségűek 57 százaléka nyitott és 35 százaléka zárt gondolkodású, szemben állva a 8 általánossal rendelkezők és szakmunkás végzettségűek 62 százaléknyi zárt gondolkodású és 31 százaléknyi nyitott gondolkodású szavazójával.

Mindegy mit gondolunk a világról, csak az számít, hogy Orbánt szeretjük-e?

A  válaszokat összevonva az látható, hogy a magyar társadalom legnagyobb része, 40 százaléka zárt-baloldali értékrendszert követ. Így alakulnak a blokkok:

A tanulmány következtetése a következő: „a baloldali gazdaságpolitika lényegében nemzeti konszenzus, igazi ideológiai törésvonal a nyitott vagy zárt társadalom kérdésében van. Ezért

a következő évek politikai csatáit vagy a gazdaságpolitikai baloldali radikalizmus hívei fogják folytatni a gazdasági mainstream képviselői ellen, vagy a korábbinál erőteljesebben felizzik a nyitott-zárt társadalmi tengely mentén történő konzervatív-progresszív kultúrharc.

Piacpárti retorikával azonban még hosszú ideig nem lehet Magyarországon többséget szerezni.”

Az is világos, hogy a pártokra ragasztott jelzők és a szavazóik értékrendje szinte köszönőviszonyban sincs egymással. Erre magyarázat lehet, hogy egyre többen gondolják úgy, a klasszikus bal-jobb felosztás már a múlté. Ennek köszönhető az is, hogy a politikai törésvonalak a régi és az új pártok között alakulnak ki: akik csalódtak a centrumpártokban, valamilyen szélsőség felé indulnak el, ami lehet a populista jobboldal, a szélsőbal, de sok országban kifejezetten liberális pártok is megerősödtek az utóbbi években.

Boros Tamás két fontos politikai tanulságot fogalmazott meg az eredményeket látva. Az első az, hogy ameddig egy társadalompolitikai kérdés (lásd bevándorlás) dominálja a közbeszédet, addig hiába vall a társadalom túlnyomó többsége baloldali gazdaságpolitikai elveket, ezt a pártok nem tudják egykönnyen szavazatokra váltani.

És a másik:

Magyarországon lassan nem látjuk, hogy melyek az igazi törésvonalak. Személyi kérdéssé válik a pártválasztás: valaki vagy elfogadja Orbán Viktort, vagy nem.

(24.hu)

Bal-Rad komm: Íme hát két cikk, összehasonlítandó a MINDENKI ÁLTAL TAPASZTALT MAGYAR TÁRSADALOMFELFOGÁSRÓL, és egy kétségbeesett döbrögista önigazolásról.

A „magyar” Idők nevű szennyfolyam MEGRENDELÉSÉRE ELKÉSZÍTETT UDVARI oklevél ugyanis nem egyéb, mint egy átlátszó és kétségbeesett igazolása egy ordas módon elcsalt április 8 – nak. Az oklevél kibocsájtásának ideje pedig alighanem időzített. A tornyosuló viharfelhőkről bebizonyítandó, hogy azok csupán hűsító – árnyat adó szelíd bárányfelhőcskék.

– „…A magyar társadalom többségének gazdaságpolitikai értékrendje egyértelműen újraelosztó-baloldali. A tizennégy megfogalmazott állítás közül tízben a gazdaságpolitikai baloldal álláspontja élvez többséget, és mindössze négyben a gazdaságpolitikai jobboldalé…” – állapítja meg a Policy Solution elemzése.

Node akkor hogy jön ki ebből a kettőből a népszerűségi eredmény?

SEHOGY!

Illetve… -„válámi ván”!

Ez a valami pedig az álellenzék KATASZTROFÁLIS TÁRSADALMI MEGITÉSE! Amelyben benne foglaltatik a döbrögista horda SZERVEZETTSÉGÉNEK AZ EL/FELISMERÉSE IS, amellyel a narancsos bűnbanda valamennyi régi ÉS ÚJ álellenzékét korporációra birta.

Még egyszer: „…A magyar társadalom többségének gazdaságpolitikai értékrendje egyértelműen újraelosztó-baloldali. A tizennégy megfogalmazott állítás közül tízben a gazdaságpolitikai baloldal álláspontja élvez többséget, és mindössze négyben a gazdaságpolitikai jobboldalé…”

– ERRE FÖL ZÁSZLÓT BONT EGY SZÉLSŐJOBBOS BITANGGYÜLEKEZET! És csupa „kommunista sirám” fölsorolásával ámít! Csupa olyannal, amivel a döbrögisztáni politikai maffiák érdemben mindeddig NEM VOLTAK HAJLANDÓAK FOGLALKOZNI!

PEDIG A TÁSADALOM ELVÁRJA!

Mindezen fentiek tükrében lehet érdekes több balrad.ru olvasó kommentben és a blog villanypostájába küldött kérdése:

MIÉRT NEM ALAKUL EGY RADIKÁLIS BALOLDALI „akármi”?

A balrad. ru folyamatosan hangoztatja: A MAGYAR NÉP EGY ŐSZINTE, NEMZETI ÉS KOMMUNISTA IDENTITÁSÚ POLITIKAI CSOPORT FÖLBUKKANÁSÁRA VÁR. Mert igény az lenne rá!

A balrad.ru – t régebb óta olvasók talán még emlékeznek rá, hogy három éve elindult egy kezdeményezés „A Népköztársaságért Mozgalom” életre hívása érdekében.

Néhány nem hülyegyerek összejött, és néhány beszélgetés alatt megállapították:
DEMOKRATIKUS KERETEK KÖZÖTT EGY ŐSZINTE POLITIKAI MOZGALOM ELEVE KUDARCRA VAN ITÉLVE!

Ki az a „hülye”, aki szavazna egy csomó ORSZÁGÚJJÁÉPÍTŐ dologra! Határzárra, vízumkényszerre, külföldre utazási korlátozásra, kínra, verejtékre, hosszú munkára?

EGY KEMÉNY DIKTATÚRÁRA!

Senki! Legfeljebb néhány elvetemült vén komcsi! Aki még emlékszik arra, hogy miként épült újjá az ország a MAJDNEM SEMMIBŐL! Mert azt jegyezzük meg: mostani viszonyainkhoz képest AKKOR szinte dúsgazdagnak számított ez az ország! ÉS VOLT SEGÍTSÉG!

Márpedig a magyarok szebb jövőjéért meg kéne szenvedni! Most valóban A SEMMIBŐL kéne ISMÉT ORSZÁGOT ÉPÍTENI! Ráadásul SEGÍTSÉG SINCS, MÉG A LÁTÓHATÁRON SEM!

Diktatúra persze lesz így is! Alakul a dolog! Ám aki tud, az elmenekül előle, mert NEM NÉPI DIKTATÚRA LESZ AZ, és nem országépítő, hanem országkiürítő!

A kettő között azért ordító különbség van. Legalább akkora, mint a hordát az egekig mérő udvari közvéleménykutatási KIMUTATÁS, és a magyarokra túlnyomórészt jellemző „…egyértelműen újraelosztó-baloldali…” fölfogás között!

Mintha egy csomó kommunista imádkozna térdre borulva az oltáriszentség fölmutatásakor.

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!