A legszegényebb „magyarok” között több mint 80 százalékot szerzett a horda

A tegnapi választás egyik érdekes jelensége volt, hogy a pártok szerint a falvakban minden eddiginél erősebb lett a Fidesz. Országos összesítésről egyelőre nem tudunk, de a legszegényebb településeken valóban hatalmas volt a Fidesz fölénye. 

A négyszáz fős borsodi Fájon, ahol az egy főre jutó vásárlóerő mintegy 360 ezer forint/év (tehát havi 30 ezer forint) 83 százalékos részvétel mellett a szavazatok 99 százalékát szerezte meg a Fidesz. A mintegy 180 lakosú, szintén borsodi Szakácsin pedig a lakosok 97 százaléka szavazott a Fideszre.

Az ország legszegényebb településén, az ugyanúgy borsodi Csenyétén jóval alacsonyabb volt a részvétel, mindössze 48 százalék, de a Fidesz itt is 79 százalékot szerzett. Második a Magyarországi Cigánypárt lett, a két legerősebb ellenzéki párt, a Jobbik és az MSZP-P mindössze egy-egy százalékot szerzett. Az egy főre jutó vásárlóerő Csenyétén 230 ezer forint/év volt, tehát havi 19 ezer forint.

A legszegényebb települések szavazási adatai (szegénységi sorrendben, a legszegényebbel a végén).

A legszegényebb Csenyéte esete azért is érdekes, mert 2014-ben még a legbaloldalibb település volt, a szinte kizárólag romákból álló lakosság 83 százaléka szavazott az MSZP-re (baloldaliságáról egy 2009-es videó). A táblázatban szereplő falvakban jellemzően pár száz ember lakik, a tíz faluban az összes választójoggal rendelkező ember száma mintegy 2700 fő.

A választás előtt a 444-en jelent meg egy helyszíni portré, amelyben Borsod-Abaúj-Zemplén néhány szegény falujába látogattak el, többek között Rakacába vagy a listában is szereplő Tornanádaskába. A riport is előrejelezte, hogy ezekben a falvakban tarolhat a Fidesz, ugyanis hiába van ezernyi problémája a helyieknek, a bevándorlóktól való félelem mindent felülír. Rakacában végül 83 százalékot szerzett a kormánypárt.

A bevándorlóktól való félelem mellett egy másik meghatározó érve is lehet a legszegényebb települések lakóinak a Fidesz mellett, ez pedig a közmunka. Ezekben a hátrányos helyzetben lévő falvakban jellemzően nem működik gazdaság, nincsenek munkahelyek, ezért a mélyszegénységben élők döntő része az állami juttatásoktól függ régóta.

Korábban ezek passzív segélyek voltak, amiket a Fidesz elvett, viszont helyette bevezette a közmunkát, amin keresztül a korábbi segélyek dupláját adják a rászorulóknak. A közmunka-programok 2011-ben indultak el és 2016-ban futottak csúcsra, abban az évben legalább 250 ezer embernek jelentettek biztos jövedelemforrást.

Ugyan a legszegényebb települések lakói közül ezért sokan úgy érezhetik, jól jártak, a Fidesz kormányzása alatt összességében a legszegényebb jövedelmi tized járt a legrosszabbul. A többi jövedelmi osztállyal ellentétben a társadalom legszegényebb tíz százalékának ugyanott van a jövedelmi szintje, mint 2010-ben. A kormány ráadásul teljesen átalakította a szociális ellátórendszert, aminek következtében sokkal többen elestek korábbi rendszeres állami juttatásuktól, mint ahány közmunkás van.                        (G7)

Bal-Rad komm: Természetesen nem csak a legszegényebbek, hanem a tévésorozatokon (és nem az iskolákban) kiművelt FÖLMÉRHETETLEN SZÁMÚ MORENÉPESSÉG, és a sajnos hozzájuk minden tekintetben lezárkóztatott nem cigány tömegek.

Lehetne hosszasan taglalni a RENDSZER SZÁMÁRA ELŐNYÖS állapot okait, de hiábavaló. A következményeit kell(ene) tudni felmérni!

Az pedig megint nem ajánlott, hiszen TRAGIKUS, IJESZTŐ képet kapnánk.

Pedig előbb – utóbb szembe kell néznünk a jövővel!

Kissé talán ellentmondásos, hogy éppen Rókamosolyú Lézerjani mondásával igyekszünk alátámasztani a lényeget:

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!