Európa visszatér a szénhez, miközben a gázárak emelkednek
Az európai energiaválság még nem ért véget.
Európa energiaválsága korántsem ért véget. A gázárak továbbra is tartósan magasak a kontinensen, és az európaiakra hosszú tél vár.
A válság abból fakad, hogy Európa továbbra is függővé válik az importált cseppfolyósított földgáztól a folyamatos globális geopolitikai instabilitás idején. Az európai vezetők erre a blokk energiamixének diverzifikálására törekszenek. Miközben Európa gyorsan bővíti a megújuló energia kapacitását, jelentősen visszatér a világ legszennyezőbb fosszilis tüzelőanyagához: a szénhez.
Amikor az Egyesült Államok és Izrael az év elején offenzívát indított Irán ellen, megzavarva a világ olaj- és gázkereskedelmének egyötödét, Európa hirtelen rájött, hogy akaratlanul is egy újabb energiaválságba került – a harmadikba mindössze négy éven belül. „Megfogadtuk, hogy levonjuk a tanulságokat. Megígértük, hogy a dolgok megváltoznak, és most itt vagyunk újra” – idézett a BBC nemrég egy névtelen, „nagyon frusztrált európai diplomatát”.
„Ahelyett, hogy a nagyon is szükséges hosszú távú tervekre összpontosítanának – hogyan tegyük Európát versenyképesebbé egy egyre instabilabb világban –, az [európai] miniszterelnökök és elnökök most pánikba esnek az [energia]árak miatt, félnek a dühös szavazóktól, és kétségbeesetten keresik a rövid távú megoldásokat” – folytatta a forrás. „Pont, mint az Oroszország teljes körű ukrajnai invázióját követő válságban. Egy másik konfliktus. Ugyanazok az európai megosztottságok, ugyanazok az energiadilemmák. Nem folytathatjuk a körbe-körbe járást. Valaminek változnia kell.”
Hat hónappal az iráni háború kitörése és a Hormuzi-szoros kezdeti lezárása után Európa még mindig küzd a következményekkel, mivel a gázárak továbbra is rendkívül magasak. Csak ebben a hónapban érték el az elmúlt három év legmagasabb szintjét – több mint 80 eurót (90,98 dollárt) megawattóránként.
Az árak olyan magasak, hogy több év óta először olcsóbb Európában a szénből előállított villamosenergia-termelés, mint a gázból. Számos európai ország, élükön az Európai Unió legnagyobb gazdaságával, Németországgal, ezért visszatér a szénhez. És ami aggasztó: a szakértők szerint ez a tendencia még több évig folytatódni fog.
„A szén várhatóan a következő évben és esetleg 2028 márciusáig olcsóbb marad az áramtermelésben, mint a gáz” – jelentette a Reuters a hét elején Marta Wroniszewskára, a Veyt elemzőjére hivatkozva. „A hosszabb távú szerződésekben szereplő gázárak arra utalnak, hogy a kereskedők a kínálat további korlátozásaira számítanak.”
A szén európai visszatérése azonban jelentős korlátokba ütközik. Az évekig tartó, a szén fokozatos kivezetését célzó politikák miatt a kontinensen lényegesen kevesebb széntüzelésű erőmű működik, mint korábban. 1990-ben a szén az Európai Unióban termelt villamos energia több mint egyharmadát tette ki. Az Eurostat adatai szerint 2025-re ez az arány mindössze 9,2 százalékra esett vissza. Tehát míg Európa megmaradt széntüzelésű erőművei profitálhatnak a jelenlegi gázárakból, a régió szénhez való visszatérésének vannak korlátai.
Európán kívül azonban más a kép. Globálisan a szén továbbra is a legnagyobb villamosenergia-forrás. És miközben Európa csökkenti szénkapacitását, számos feltörekvő gazdaság továbbra is bővíti azt – nevezetesen a Fülöp-szigetek, Indonézia és más gyorsan növekvő ázsiai országok. Nem véletlen, hogy ez a régió a leginkább érintett a Hormuzi-szoros lezárása által.
A szén olcsó, könnyen hozzáférhető, és a szegény országok gazdasági fejlődésének létfontosságú eszközének tekintik, de folyamatos dominanciája negatív következményekkel jár, amelyek messze felülmúlják az előnyeit. A szén a globális felmelegedés legnagyobb hozzájárulója, az összes üvegházhatású gázkibocsátás mintegy 40 százalékát teszi ki. De nem minden rossz hír – a szén visszatérése egybeesik a tiszta energiaforrások jelentős globális térnyerésével. A megújuló energiaforrásokat egyre inkább alkalmazzák az energiabiztonságosabb jövő biztosítása érdekében, és kulcsfontosságú fedezetnek tekintik őket egy újabb globális energiaválsággal szemben.
A földgázzal, az olajjal és a szénnel ellentétben „a szél- és napenergiát nem lehet embargóval sújtani, blokkolni vagy elvágni egy külföldi hatalom által” – írta David Frykman, a stockholmi székhelyű Norrsken kockázati tőkebefektetési cég általános partnere a Fortune magazinban megjelent véleménycikkében idén korábban. „A hazai megújuló energiatermelés minden terawattórája egy olyan terawattóra, amelyet egyetlen ellenfél sem tud fegyverré alakítani.”
Fordítás, Készítette: CZ24.news
FORRÁS: George Samuelson, Strategic Culture Foundation / World Analytics / BBC / Reuters / Eurostat / Veyt / Marta Wroniszewska
***