Mi a bal szemünkkel nézünk a világra. Így sok mindent
észreveszünk, amit csak a jobb szemünkkel nem látnánk. Másként
is látjuk a világot, mondjuk úgy, balszemmel. Ezután minden
számunkban elmondjuk, miként is látjuk az éppen esedékes
eseményeket a saját politikai értékítéletünk alapján, balszemmel.
A KRESZ szolgálja az embereket!
A demokráciát és a transzparenciát, azaz az átláthatóságot
hirdető Tisza-kormány „Társadalmi Párbeszéd” címmel kérdéseket tesz fel az állampolgároknak, azaz nekünk a közlekedési szabályok szigorításáról. A válaszadás „önkéntes és
anonim”. Legalábbis ez áll a felhívásban.
Bárki elmondhatja a véleményét az elektromos rollerek
szabályozásáról, a gyorshajtás büntetéséről és az illegális utcai versenyek megfékezéséről.
Először vannak a „demográfi ai kérdések”. Azaz beazonosítanak téged, fi ú vagy netán lány, idős vagy öreg, van-e
egyáltalán jogsid. Minden titkos, persze az e-mail-cím, és
egyéb számítástechnikai adatok azonban nem titkolhatók el,
úgyhogy óvatosan az őszinteséggel! Ez a kormányzati átláthatóság ugyanis fura dolog. Ők átlátnak téged, de te csak
azt látod, amit láttatni akarnak. Képzeld el, mi van, ha nem
tetszik a válaszod Vitézy Dávid úrnak!
A nagy hűhóval beharangozott „véleménygyűjtés” valójában nem az új KRESZ-ről szól, hanem annak néhány kiemelt
eleméről. Vannak kérdések, amelyekre értelmes ember nyilván
igent mond. Például, hogy ne lehessen autóversenyt rendezni
az Árpád hídon, vagy mondjuk ne lehessen 200 kilométeres
sebességgel rohanni az autópályán. Rendben, ne lehessen!
A kérdés persze az, hogy eddig miért lehetett. A fél város
be van kamerázva. Nem látták, hogy autóversenyre készül
néhány jól szituált fi atal?
Aztán vannak népszerűséghajhászó ötletek. Például kobozzuk el az autóját annak, aki lakott területen 120-szal
megy, az autópályán pedig 200-nál többel. Mivel a többség
meg sem közelíti ezeket a határokat, a javaslat igen népszerű lehet. Április óta tudjuk, hogy a káröröm, a bosszúállás
nálunk népszerű műfaj. Kobozzuk el a rohadék Mercedesét
vagy Audiját! Lamborghini nálunk kevés van.
Aztán vannak olyan kérdések, amelyekkel inkább a tűrőképességünket teszik próbára. Ilyen például az átlagsebesség
mérésének bevezetése. Vagyis szép csendesen 120-szal mégy,
aztán belehúzol. Az átlag több, mint a megengedett, úgyhogy
recipe ferrum, halál rá! De legalábbis ide a kocsiját!
Erre épeszű ember nem mondhat igent. Nem kell nekünk
a fi nnek meg a svédek baromságait utánozni!
Meg kell mondanom, nekem a mai KRESZ sem okoz
gondot. Be kell tartani, és kész! Ha mindenki betartja, nincs
gond! A probléma másutt van.
Valójában ennél többről is szó van: társadalmunk értékválságáról. Az individualizmus, az egoizmus megöli a társadalmat. Csak én számítok, a közösség nem! Én bármit
megtehetek, a törvényeket tartsák be mások.
Társadalmunk életveszélyesen liberalizálódik. Nincsenek stabil értékek. Egy fontos és
mérvadó dolog van, amit úgy hívnak, hogy Én.
Én döntöm el, hogy mi a jó nekem, és nagy ívben teszek
arra, hogy a többiek mit akarnak. Ha a Margit hídon nagy
ívben vissza akarok fordulni, akkor visszafordulok. Nem
érdekelnek a többiek!
A közlekedési szabályokba szép lassan beszivárgott a liberalizmus. A kerékpárosokat nem egyszerűen elismerték a közlekedés egyenjogú részvevőjének, hanem előjogokkal ruházták fel. A biciklis szabadon mehet az egyirányú utcában a forgalommal szemben, és a piroson is átmehet, ha a kedve tartja.
Hozhatnak száz törvényt, akár jókat is. De a társadalom
katasztrofális értékválságát nem lehet a KRESZ módosításával helyrehozni!
Megváltozott a rendőri gyakorlat is. Lefotóznak, és
a szabálysértési döntést Szombathelyről kapod. Szépen
centralizálva. Az utakon elvétve van rendőr. Lehet, hogy
el vannak foglalva, a kamerák jelzéseit értékelik. Budapesten ígérték, hogy legalább a csúcsforgalom idején lesz utcai rendőr. Nem lett! Kialszik a lámpa a Körúton, magadra
vess! Ha megúszod baleset nélkül, mázlid van! Az M1-en
teljesen kuplerájos viszonyok vannak. A rendőr csak akkor
jön, ha egymásnak mentek.
A döntő azonban az, hogy 1975 óta, az érvényes KRESZ
elfogadása óta, minőségileg megváltozott a közlekedés. Anynyi autó van, amiről álmodni sem mertek akkor. A budapesti
utcák pedig nem tágultak, nem szélesedtek. Jó, okos közlekedésszervezés kellene, ami nincs.
Vannak politikailag kínos döntések. Például tiltsuk ki az
autókat a belvárosból vagy tegyük fi zetőssé! Ki vállalja fel?
Ilyenkor jönnek az értelmetlen látszatcselekedetek.
Józsefváros és Terézváros liberális vezetése az évtizedeken át normálisan működő utcarendet megváltoztatta. Egy
csomó utcát egyirányúvá tettek, lehetetlenné tették a közlekedést. A főváros Karácsony-karói lelassították és veszélyesebbé tették a forgalmat.
A város tele van buta közlekedésszervezési megoldással. A
Váci úton például hol 70-nel lehet menni, hol 50-nel. A várost
telerakták 30 kilométeres táblákkal. Sok hídra vagy az autópályára két sáv vezet, de a végén egyre szűkül. A szabályszegők,
az egoisták bepofátlankodnak, a többiek szitkozódnak.
A közlekedésszervezés gondjait most törvényekkel akarják megoldani. Új törvény, új szabály, de a város és a közlekedése marad a régi.
Most már lesz országos közlekedésszervező is, aki felel a
szolgáltatások megrendeléséért és ellenőrzéséért, a menetrendek összehangolásáért, valamint a tarifa- és szolgáltatási
rendszer kialakításáért.
Vitézy Dávid úr állítólag szereti a vonatokat, a buszokat.
Mondok valamit: az embereket kellene szeretni és miniszterként tenni értük. Nem a Facebookon, az életben!
***
Internet Archive SaLa – KJMEK: PDF
A gondolkodó anyag gondolkodó emberré válása
A mindörökké mozgó anyag
Az emberi tudattól függetlenül létező anyag
Csak az anyag létezik
Idő
A világ megismerése csak a tudományos világnézettel lehetséges
A mindörökké létezőt a tudomány megtalálta
Az objektív valóság megismerése
A tudományos módszer lényege tömören
A marxizmus-leninizmus tudományos világnézet
Nem tudomány
Következtetés, hipotézis, tudomány
Tudománytalan világnézet és a gondolkodó anyag
A felsőbbrendű kapitalisták és a gondolkodó állat
A marxizmus-leninizmus világnézete, a gondolkodó ember
Materializmus tudományos világnézete, a gondolkodó anyag
Dialektikus materializmus tudományos világnézete
A dialektikus materializmus sarkköve
Az ember a földön a gondolkodó anyag
Az öntudatra ébredt anyag
Az aktívan védekező gondolkodó anyag
A gondolkodó állat kora és a kapitalizmus