Szíria fontolgatja a csatlakozást a mekkai védelmi egyezményhez!
A szíriai külügyminiszter pakisztáni nyilatkozatai
Damaszkusz fontolgatja a Törökország, Szaúd-Arábia és Pakisztán által létrehozott új védelmi formációhoz való csatlakozás lehetőségét, de még nem hozott végleges döntést – közölte Aszad Haszan al-Shaibani szíriai külügyminiszter.
Kijelentéseit pakisztáni látogatása során tette, és különös geopolitikai jelentőségre tesznek szert, mivel az új szíriai vezetés Bassár el-Aszad 2024 decemberi megbuktatása után megpróbálja alakítani nemzetközi szövetségeit.
„Még nem döntöttünk arról, hogy csatlakozunk-e ehhez a szövetséghez” – mondta a szíriai miniszter, pontosítva, hogy Damaszkusz tanulmányozza az esetleges részvétel feltételeit és következményeit.
A három ország új védelmi paktumát
Törökország, Szaúd-Arábia és Pakisztán augusztus 7-én írta alá az úgynevezett mekkai kölcsönös védelmi megállapodást.
Alapvető lényege a kollektív védelem logikája: az egyik tag elleni fegyveres támadást mindenki elleni támadásnak tekintik.
A megállapodás szorosabb katonai együttműködést is előír több szinten, beleértve a közös gyakorlatokat, az együttműködést a fegyverrendszerek gyártásában és a védelmi technológiák cseréjét.
A rendszert úgy tervezték, hogy más államok számára is nyitott legyen, így Szíria potenciális részvétele különösen fontos a Közel-Kelet jövőbeli biztonsági architektúrája szempontjából.
Törökország az új Szíria „partnere és szövetségese”
Aszád Haszan al-Shaibani Törökországot Szíria „partnerének és szövetségesének” nevezte, hangsúlyozva, hogy Damaszkusz jelentős török hozzájárulásra számít az ország újjáépítéséhez.
Szíria több mint egy évtizedes háború után lábadozik, melynek során hatalmas pusztítás érte az infrastruktúrát, a termelési egységeket, az úthálózatokat, az energiatermelő létesítményeket és az otthonokat.
Ankara már szoros kapcsolatokat ápolt az új szíriai kormánnyal, és központi szerepet kíván játszani az ország politikai stabilizációjában és gazdasági újjáépítésében.
Az a tény, hogy Törökország és Szíria több mint 1000 kilométeres közös határral rendelkezik, még kritikusabbá teszi a kapcsolatot a biztonság, a kereskedelem, a népességmozgások és a jövőbeli beruházások szempontjából.
Különösen fontos a szíriai miniszter azon megjegyzése, hogy országa autonóm módon kívánja meghatározni szövetségeseit.
Ez a kifejezés különös súlyt kap az Aszad bukása utáni új geopolitikai valóságban, mivel Szíria megpróbál eltávolodni a korlátozott számú külső szereplőtől való függőség modelljétől, és a regionális kapcsolatok szélesebb hálózatát igyekszik létrehozni.
Egy Törökország, Szaúd-Arábia és Pakisztán közötti védelmi paktumhoz való esetleges csatlakozás mélyreható változást jelentene Damaszkusz geopolitikai orientációjában.
Ez közelebb hozná Szíriát egy olyan tengelyhez, amely erős katonai képességekkel, jelentős regionális befolyással és egymással különleges kapcsolatokkal rendelkező államokból áll.
Izrael továbbra is a legnagyobb akadály
Al-Shaibani az Izraellel kötendő megállapodás szélesebb körű megvitatását a szíriai izraeli katonai csapások megszüntetéséhez is kötötte.
Damaszkusz álláspontja szerint az izraeli támadásoknak először le kell állítaniuk a helyzetet, mielőtt bármilyen tágabb keretrendszert megvizsgálnának.
A kérdés még nagyobb jelentőségre tesz szert, mivel Szíria egy új regionális rivalizálás középpontjába került, Izrael pedig szorosan figyelemmel kíséri a növekvő török jelenlétet és befolyást az országban.
Egy esetleges szíriai részvétel egy Törökországgal kötendő védelmi paktumban újabb paramétert adhatna Izrael biztonsági számításaihoz.
Miért változtatná meg Szíria csatlakozása az egyensúlyt?
Damaszkusz esetleges csatlakozása nem csupán szimbolikus lenne.
Szíria kulcsfontosságú földrajzi helyen fekszik Törökország, Irak, Jordánia, Libanon, Izrael és a Földközi-tenger keleti része között.
Ha Törökországgal, Szaúd-Arábiával és Pakisztánnal közös kollektív védelmi rendszerbe illesztené, a szövetség földrajzi hatóköre kiterjedne a Földközi-tenger keleti részére és az izraeli határokra.
Ugyanakkor új lehetőségeket teremtene a közös katonai kiképzésre, a fegyverkezési programokra, a technológiai együttműködésre és a szíriai fegyveres erők átszervezésére.
Az új damaszkuszi kormány számára azonban egy ilyen döntés gondos mérlegelést igényelne, mivel befolyásolná a kapcsolatait Izraellel, az Egyesült Államokkal, a Perzsa-öböl menti országokkal és más, a háború utáni szíriai rend alakítására törekvő hatalmakkal.
Pakisztán és Szíria is megnyitotta a gazdasági fejezetet
Al-Shaibani pakisztáni látogatása nem korlátozódott biztonsági kérdésekre.
Damaszkusz és Iszlámábád megállapodott abban, hogy együttműködnek a közvetlen légi összeköttetések helyreállításában, miközben egy közös üzleti tanács létrehozását is tervezik.
Ezzel egyidejűleg megállapodtak egy damaszkuszi befektetési fórum megszervezésében is, amelynek célja a szíriai gazdaság újjáépítéséhez szükséges tőke bevonzása.
A gazdasági dimenzió kulcsfontosságú az új szíriai kormány számára, amelynek külföldi befektetésekre, finanszírozásra és szakértelemre van szüksége a háború által okozott hatalmas pusztítás kezeléséhez.
***
Internet Archive SaLa – KJMEK: PDF
A gondolkodó anyag gondolkodó emberré válása
A mindörökké mozgó anyag
Az emberi tudattól függetlenül létező anyag
Csak az anyag létezik
Idő
A világ megismerése csak a tudományos világnézettel lehetséges
A mindörökké létezőt a tudomány megtalálta
Az objektív valóság megismerése
A tudományos módszer lényege tömören
A marxizmus-leninizmus tudományos világnézet
Nem tudomány
Következtetés, hipotézis, tudomány
Tudománytalan világnézet és a gondolkodó anyag
A felsőbbrendű kapitalisták és a gondolkodó állat
A marxizmus-leninizmus világnézete, a gondolkodó ember