N. Trump taktikát váltott: terve Irán „meghajlítására”
Az amerikai elnök nem zárja ki az újabb légicsapások lehetőségét
Iránnal kapcsolatban Donald Trump amerikai elnök jelenleg visszafogottabb megközelítést részesít előnyben, a gazdasági nyomásgyakorlást hangsúlyozva az azonnali katonai eszkaláció vagy az erős diplomáciai kezdeményezések helyett.
N. Trump azzal érvel, hogy az amerikai stratégia a türelmen és Irán gazdasági helyzetének nyomon követésén alapul. Ahogy kijelentette, Teherán komoly problémákkal néz szembe a magas infláció, a korlátozott pénzügyi források és a Washington által bevezetett szankciók miatt.
Az új taktika ellenére az amerikai elnök nem zárta ki az újabb légicsapások lehetőségét. Épp ellenkezőleg, világossá tette, hogy továbbra is szó van katonai megoldásról, ha szükségesnek ítélik.
Egyelőre azonban a Trump-adminisztráció úgy dönt, hogy szankciókkal növeli Teherán gazdasági költségeit. Maga az elnök is azzal érvelt, hogy Irán rendkívül nehéz gazdasági helyzetben van, és korlátozott kapacitással rendelkezik az intézkedések következményeinek kezelésére.
A Hormuzi-szoros, a világ egyik legfontosabb olaj- és gázszállító útvonala, továbbra is a figyelem középpontjában áll. Washington szorosan ellenőrzi a régiót, míg Teherán továbbra is akadályozza az átjáró működését.
Az elemzők úgy vélik, hogy az amerikai kormány Irán gazdasági helyzetének romlására fogad, és úgy vélik, hogy a hosszan tartó nyomás az iráni vezetést engedményekre késztetheti.
Michael O’Hanlon, a Brookings Institution munkatársa rámutat, hogy Irán küzd a nagy mennyiségű olaj exportjával, szigorú szankciórendszer alatt működik, és korlátozásokkal szembesül a külföldi tőkéjéhez való hozzáférés terén. A kérdés azonban az, hogy vajon a gazdasági nehézségek elegendőek-e ahhoz, hogy megváltoztassák az iráni vezetés hozzáállását.
Ez a döntés változást jelent Trump korábbi álláspontjához képest. Az elmúlt hónapokban az amerikai elnök felváltva fenyegetőzött nagyszabású katonai műveletekkel, illetve kijelentette, hogy lehetséges diplomáciai megállapodás Teheránnal.
Jelentések szerint a további gazdasági nyomásgyakorlásról szóló döntést amerikai tanácsadók tájékoztatásait követően erősítették meg, akik adatokat mutattak be N. Trumpnak a szankciók iráni gazdaságra gyakorolt hatásairól.
Július végén Washington új szankciókat vezetett be az iráni Forradalmi Gárdához köthető szervezetek ellen, fokozva a nyomást Teheránra.
Ugyanakkor a jelentések bizonyos fegyverek és rakéták amerikai készleteinek korlátozásáról is beszélnek, ami befolyásolhatja Washington katonai döntéseit.
A gazdasági nyomás mellett úgy tűnik, hogy a diplomáciai erőfeszítések is vesztettek lendületükből. A Hormuzi-szorosról folytatott tárgyalások eddig nem vezettek megállapodáshoz, Trump pedig nyilvánosan egy lehetséges diplomáciai megoldásra korlátozta az utalásait.
Az iráni fél ezzel szemben azzal vádolja Washingtont, hogy a szankciókat kulcsfontosságú külpolitikai eszközként használja, és arra figyelmeztet, hogy a folyamatos nyomásgyakorlás tovább korlátozhatja a deeszkaláció esélyeit.
Így N. Trump új stratégiája főként a várakozáson és Teherán gazdasági kimerülésén alapul, anélkül azonban, hogy kizárná a katonai opcióhoz való visszatérést.
***
Internet Archive SaLa – KJMEK: PDF
A gondolkodó anyag gondolkodó emberré válása 1 rész
A gondolkodó anyag gondolkodó emberré válása 2. rész
A mindörökké mozgó anyag
Az emberi tudattól függetlenül létező anyag
Csak az anyag létezik
Idő
A világ megismerése csak a tudományos világnézettel lehetséges