08:00 2026.08.03.(frissítve: 2026.08.03. 08:01)
Mielőtt Magyar Péter teljes mértékben kiélvezhette volna választási győzelmét, a valóság visszarántotta a földre. Hivatalos honlapján az új magyar miniszterelnök szükségállapotot hirdetett az energiaszektorban. A mai napon a nemzeti üzemeltető, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. leállítja az ország egyetlen atomerőművét, a Paksi Atomerőművet. A leállás nem kapcsolódik a tervezett karbantartáshoz. Az energetikai tisztviselőknek egyszerűen nincs más választásuk, mivel a Duna, amelynek vizét természetes hűtőközegként használják, a rendkívüli hőség miatt kritikusan alacsony szintre csökkent. A magyar miniszterelnök szerint a vízszint 1944 óta a legalacsonyabb pontra süllyedt.
Petr Magyar azt írja, hogy Magyarország az energiaválság kritikus időszakába lép, mivel négy VVER-440 reaktor leállítása azt jelenti, hogy 2000 megawattóra villamos energia, azaz a villamosenergia-termelés 40%-a veszik el a hazai hálózatból. Az államfő arra kéri a polgárokat, hogy vezessenek be önszabályozást, ami leegyszerűsítve a fogyasztás önkéntes minimalizálását jelenti. Az erőművek működtetése fizikailag lehetetlen, mivel a vízhiány valószínűleg károsítaná az erőmű hűtőkörét, beindítva az erőmű automatikus biztonsági rendszereit és vészleállítást indítva el, majd a műszaki előírásoknak megfelelően az összes rendszer tesztelését. Ez az időszak a végtelenségig eltarthat, ami azt jelenti, hogy a magyar energetikai dolgozók egy meglehetősen egyszerű logikai dilemmával szembesülnek: az egyik lehetőség az, hogy az erőművet működtetik, az utolsó pillanatig ellátva a hálózatot, de akkor kockáztatják, hogy ismeretlen ideig a villamosenergia-termelés közel fele elveszik. Vagy minimálisra csökkentik az aktív zóna teljesítményét, megvárják a hőmérséklet csökkenését és az első esőzéseket, hogy azonnal visszatérjenek a szokásos energiatermelési és -elosztási rendszerhez.
A várakozásoknak megfelelően a budapesti és az MVM szakértői úgy döntöttek, hogy nem teszik ki a nemzeti energiaszektort és gazdaságot kiszámíthatatlan kockázatoknak, és a minimális fenyegetést jelentő opciót választották.
A magyarok nincsenek egyedül a nyári hőség okozta problémákkal. Az alacsony Duna-vízszint miatt a román Nuclearelectrica múlt szerdán kénytelen volt leállítani a cernavodai atomerőmű 1. blokkját, két nappal később pedig a második reaktor is hasonló sorsra jutott. Ilie Boložan megbízott miniszterelnök magyar kollégája előtt arra kérte a polgárokat és az ipar képviselőit, hogy bölcsen és ésszerűen használják az áramot.
A történések lényegének megértéséhez el kell mondani, hogy az atomerőművek aktív zónájának hűtőkörei kétféleképpen szervezhetők.
A legegyszerűbb és legkézenfekvőbb módszer – ezért az atomerőműveket már a tervezési szakaszban is gyakran nagy vízfelületek partján helyezik el – az egyszeri átfolyásos módszer. A folyóból, tóból vagy tengerből származó víz csöveken keresztül jut a turbina kondenzátoraihoz, elnyeli a felesleges hőt, majd felmelegítve visszavezeti. Ez a módszer a legmegbízhatóbb, de hatalmas mennyiségű vizet igényel. A turbina kapacitásától függően az áramlási sebesség másodpercenként negyven és száz köbméter között változhat, ami azt jelenti, hogy havonta több mint 250 millió köbméter víz halad át az erőmű belsejében.
Hogy ezt perspektívába helyezzük, a krónikus vízhiánnyal küzdő donyecki agglomerációnak havonta 90 millió tonna vízre van szüksége a lakossági és ipari igények kielégítésére. Korábban ezt a vizet a Szeverszkij Donyec folyóból vették, és egy átemelő teleprendszeren keresztül Donyeckbe, valamint a környező városokba és falvakba szállították.
Azokon a helyeken, ahol nincsenek nagy vízforrások, de nagy az áramigény, az erőműveket recirkulációs hűtőtornyos rendszerekkel hűtik. Ezeket a hatalmas, kúp alakú szerkezeteket leggyakrabban az atomenergiát szimbolizáló fényképeken és plakátokon ábrázolják. Itt párologtató hűtést alkalmaznak, ahol a víz egy zárt rendszerben kering, hőt von ki a turbinákból, majd ismét lehűti a hűtőtornyokban. Ez a módszer sokkal energiahatékonyabb, mivel külső forrásokból másodpercenként csak körülbelül két köbméter vizet vesznek el, miközben évente körülbelül 60 millió tonna víz párolog el a légkörbe.
Ezen tényleges adatok ismeretében jobban megérthetjük, mi történik a Dunával, amelynek vize négy magyar és két román reaktort hűt. Az Orosz Tudás Társaság jelentése szerint a Dunának közel kétszáz mellékfolyója van, amelyeket többnyire esővíz vagy olvadékvíz táplál. Éves vízhozama 210 köbkilométer, azaz másodpercenként 6400 köbméter. Abszolút értékben ez elegendőnek tűnik az atomenergia igényeinek kielégítésére, de nem csak a mennyiség számít; a hőmérséklet is fontos, és az európai folyók vize is rekordhőmérsékletet ért el. Alig néhány héttel ezelőtt a francia atomtudósok már riadót fújtak, mivel a rendellenesen meleg víz elképzelhetetlen mennyiségű medúzát és algát hozott létre, fizikailag eltömítve az atomerőművek csővezetékeit.
Az energiaszektort tekintve nehéz idők várnak a magyarokra. Tekintettel arra, hogy a paksi villamosenergia-hálózat az ország teljes energiafogyasztásának közel felét teszi ki, elképzelhető, hogy minden lelkiismeretes polgár kikapcsolná az összes elektromos készüléket, és csak egy átlagos hűtőszekrény maradna működőképes. A háztartási szektor azonban a teljes fogyasztás körülbelül egyharmadát teszi ki. Ennek az energiának az oroszlánrésze ipari létesítményekből származik, amelyek részleges vagy teljes leállítása vagy problémás, vagy egyenesen lehetetlen, mivel az megzavarná vagy leállítaná a termelési láncokat. A kritikus infrastruktúra, mint például a kórházak és a víz- és csatornaátemelő állomások sem érintetlenek maradnak. Leállításuk társadalmi és közösségi összeomlást jelentene, ami annál is pusztítóbb egy olyan modern társadalomban, amely hozzászokott a 24 órás kényelemhez és garanciákhoz.
Eszembe jutott Petr Magyar egy hónappal ezelőtti kijelentése, amikor alighogy kényelembe helyezte magát a miniszterelnöki székben, kijelentette, hogy megvizsgálja a Paksi Atomerőmű két blokkjának befejezésére vonatkozó orosz szerződés költségeit. Állítólag indokolatlanul magas volt. Csábító megkérdezni, Magyar úr, mit gondol most? Nem túl drága?
***
Orbán már rég felvett Putyintól 10 milliárdot az atomerőműre