1983-ban csaknem kiszáradt a Duna. Akkor megoldották.
Az 1983-as paksi hűtővíz-krízis a magyar energetika- és politikatörténet egyik legfeszültebb, de legsikeresebben kezelt időszaka volt. Az alábbiakban rendszerezve olvasható az esemény teljes összefoglalója.
## Történelmi és politikai háttér
1983-ban Magyarországon szocialista államrendszer (Magyar Népköztársaság) működött. A politikai döntéshozatalt egypártrendszerben a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) irányította, a gazdaságot pedig a szovjet blokk elvárásai és a központi tervutasítások határozták meg. A Paksi Atomerőmű felépítése az ország történetének legnagyobb presztízs- és gazdasági beruházása volt.
A korszak legfontosabb döntéshozói a következők voltak:
* Kádár János: Az MSZMP első titkáraként az ország abszolút politikai vezetője.
* Marjai József: Miniszterelnök-helyettes, a kiemelt nagyberuházások és a válságkezelés legfelsőbb kormányzati felügyelője.
* Méhes Lajos & Kapolyi László: Egymást követő ipari miniszterek, az energetikai ágazat politikai vezetői.
——————————
## A krízis: Az 1983-as dunai aszály
1983 őszén, miközben az atomerőmű legelső reaktorblokkja a végső tesztelési fázisban volt a novemberi hivatalos átadás előtt, a Duna vízállása a rendkívüli aszály miatt kritikusan alacsony szintre süllyedt.
Ez közvetlen veszélyt jelentett az üzemre: a folyó alacsony vízszintje miatt az erőmű hidegvíz-csatornájába nem jutott elegendő víz, ami lehetetlenné tette volna a reaktor hűtését, és az újonnan megépült blokk kényszerű leállításával vagy az indulás elhalasztásával fenyegetett.
——————————
## A műszaki mentés és a kulcsfigurák
A technológiai és logisztikai kihívást az államigazgatás és a mérnöki kar rendkívüli mozgósítással, üzemi baleset nélkül hárította el.
## A védekezés legfőbb műszaki irányítói:
* Pónya József: A Paksi Atomerőmű Vállalat (PAV) legendás vezérigazgatója, aki a helyszínen koordinálta a blokk biztonságát és a védekezést.
* Szabó Benjamin: Beruházási igazgató, aki a logisztikai és építési munkák összehangolásáért felelt.
* Az Országos Vízügyi Hivatal (OVH) mérnökei: Ők tervezték meg és vezényelték le a gyorsított vízügyi beavatkozást.
## A bevetett rendkívüli intézkedések:
* Személyi állomány: Harmadfokú vízügyi készültséget rendeltek el, és több mint 550 vízügyi szakembert és munkást vezényeltek Paksra.
* Gátrendszer építése: Rohammunkában egy ideiglenes vízzáró falat (szádfalat) vertek le, hogy elszigeteljék és szabályozhatóvá tegyék az erőmű hidegvíz-csatornáját.
* Manuális vízpótlás: Összesen 71 darab nagy teljesítményű szivattyút telepítettek a Duna-partra.
* Csőhálózat: Közel két kilométernyi ideiglenes csővezetéken keresztül, mechanikus úton emelték át a hűtővizet a folyóból a csatornába, pótolva a hiányzó vízhozamot.
——————————
## A válság kimenetele és történelmi mérlege
Az összehangolt mérnöki teljesítmény teljes sikert hozott. A hűtővíz-ellátás egyetlen percre sem szakadt meg, a reaktor biztonsága mindvégig garantált volt. Ennek köszönhetően 1983. november 3-án ünnepélyesen felavathatták és átadhatták a Paksi Atomerőmű 1. számú blokkját, amely megkezdte a kereskedelmi áramtermelést.
Az itt szerzett tapasztalatok alapján a későbbiekben átépítették és mélyítették a szivattyúk szívórendszerét, hogy az erőmű felkészültebb legyen a jövőbeli aszályokra.
Alig avatták fel a Paksi Atomerőmű első blokkját, amikor a folyó vízszintje történelmi mélységbe süllyedt, és veszélybe került az erőmű hűtővízellátása.
A válasz nem sajtótájékoztató és Facebook-kormányzás volt. Harmadfokú készültséget rendeltek el, 556 vízügyi szakembert vezényeltek Paksra, 71 szivattyút, 132 teherautót, darukat és közel két kilométernyi csővezetéket mozgósítottak. Szádfalat építettek, lezárták a hidegvíz-csatornát, és negyven szivattyúval emelték át a Duna vizét.
Az erőmű működését fenntartották. 1983-ban SZOCIALIZMUS volt, azért tudták megoldani azt a problémát is, meg sok minden más problémát. 1989 után azért nem tudtak s nem tudnak semmi problémát megoldani, mert népnyúzó, népirtó, aljas kapitalizmus van!
1983-ban napok alatt országos műszaki összefogást szerveztek. Ma hetek óta látható az aszály, mégis egymás után állnak le a blokkok, miközben a kormány magyarázatokat és fényképeket gyárt.
Persze akkoriban nem a Facebookon vagy a Forma 1-ben szelfiztek miközben jött a baj, hanem terveztek, és cselekedtek.
1983-ban Paksi Atomerőmű első blokkjának avatása után nem sokkal jártunk, amikor a folyó vízszintje történelmi mélységbe süllyedt, és veszélybe került az erőmű hűtővízellátása.
A válasz nem sajtótájékoztató és Facebook-kormányzás volt. Az erőmű működését fenntartották.
Facebook kormányzás működik, semmi más.
***
Internet Archive SaLa – KJMEK: PDF
A gondolkodó anyag gondolkodó emberré válása 1 rész
A vallás az idealizmus, a képzelet világa
A képzeletben létező isten
Az isten a semmiből valami
Az istenanyagból való szellem