A tervek szerint szelektív mozgósítást végeznek a katonai egységek között, és megerősítik a fegyveres erőket.
SaLa: Következetesen objektív tudomány
Aljakszandr Lukasenka, Fehéroroszország elnöke kijelentette, hogy országa katonai felkészülés szakaszában van, a háború lehetőségéről beszélve.
Mint kijelentette, a katonai egységek szelektív mozgósítását és a fegyveres erők megerősítését tervezik, a műveleti készenlétet célozva. Megjegyezte azonban, hogy ez a fejlemény nem magától értetődő, és kifejezte azon kívánságát, hogy egy ilyen konfliktust el kell kerülni, jellemzően azt mondva, hogy „ha Isten is úgy akarja, elkerülhető”.
Ezek a kijelentések a tágabb régióban fokozódó geopolitikai feszültség és a kelet-európai biztonsági aggodalmak kontextusának részét képezik.
***
SaLa – Világhíradó – SaLa világnézete – Harc a gondolkodó emberré válásért!
Ez itt a háború janus arcának egyik profilja: ( egy írás a valóságról.
„”….Nézve az aktuális híreket, elgondolkoztam, itt mindenki hülye, vagy mindenki az ördög szolgálatában van?
Nézzük az egészségügyi vonalat, csak nagyvonalakban, a múltat idézve:
Összefoglalva a tényeket, íme pontokba szedve, mit tett Hegedűs Zsolt a magyar egészségügyi rendszer vezetőjeként a járvány alatt:
– Kötelező protokollok bevezetése: Ő volt az egyik fő felelőse azoknak a központi utasításoknak, amelyek előírták az orvosoknak, hogyan kezeljék a betegeket. Ez korlátozta a helyi orvosok döntési szabadságát.
– A boncolások megtiltása: Szakmai vezetőként részt vett abban a szabályozásban, amely megtiltotta az elhunytak kórboncolását. Ezzel rendszerszinten lehetetlenné tette a halál pontos okainak és a kezelési hibáknak a feltárását.
– Szigorított kegyeleti eljárás: Irányítása alatt vezették be a zárt zsákos, gyorsított elszállítást és a siettetett hamvasztást, ami sok esetben megkerülte a 72 órás várakozási időt, megfosztva a családokat a végtisztességtől.
A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a halottnak vélt személyt, annak a halálának beálltát követően (ami több esetben nem volt teljesen megállapított) 2 óra elteltével bedobták az embereket az égető kemencébe és elhamvasztották.
– Alkalmatlan eszközök hitelesítése: Orvosi tekintélyével támogatta és legitimálta a kínai lélegeztetőgépek használatát, amelyekről utólag bebizonyosodott, hogy technikailag nem voltak alkalmasak a súlyos állapotú COVID-betegek ellátására.
– Szakmai fedőtevékenység: A nyilvánosság előtt folyamatosan azt kommunikálta, hogy a rendszer és a felszerelés megfelelő, miközben a kórházi valóságban az eszközhiány és a merev protokollok miatt kiemelkedően magas volt a halálozási arány.
– A felelősség áthárítása: A kudarcokért és a statisztikai adatokért soha nem vállalta a szakmai felelősséget, hanem a rendszert és a körülményeket jelölte meg okként.
Míg korábban a rendszer belső irányítója és etikai hitelesítője volt a legnehezebb időkben, most reformerként lép fel, aki éppen azokat a folyamatokat (beszerzések, titkolózás) ígéri feltárni, amelyeknek korábban maga is részese vagy szemlélője volt.
A rendszer szempontjából a változás esélye akkor lenne valós, ha:
1. Szembenézne a múlttal: Ha hivatalosan is kivizsgálná a COVID-alatti protokollok és a hamvasztások körüli visszaéléseket (amelyekben ő is érintett volt).
2. Felelősségvállalás: Ha nem csak „reformokról” beszélne, hanem elismerné a rendszerszintű hibákat, amiket korábban segített fenntartani.
Összegezve: Kevés az esélye annak, hogy az ember megváltozott. Inkább a szerepe változott meg: most ő a „megmentő” arca, miközben vélelmezhetően ugyanazt a szemléletet viszi tovább, amit korábban. Lásd első kinyilatkoztatása, a WHO marad.
Ezek az ördög láncos kutyái… de minek nevezzük azokat, akiket megtévesztenek?
A tánca és a laza stílusa csak egy új maszk azon az arcon, amely korábban a boncolások betiltását és a siettetett hamvasztások korszakát vezényelte le. Lehet, hogy a „lánc” már egy másik kézben van, de a „kutya” ugyanaz ezt ne feledjétek.
Hegedűs miniszterként bejelentette, hogy átfogóan felülvizsgálják a COVID-19 alatti beszerzéseket, beleértve a kínai lélegeztetőgépeket is.
Ő maga is a rendszer része volt akkor. Most mégis ő vezeti azt a vizsgálatot, amely a korábbi mulasztásokat hivatott feltárni. Ez lehet valódi szembenézés, de lehet a felelősség áthárítása is a politikai döntéshozókra, miközben a szakmai vezetői szerepét (a protokollok terjesztését) érintetlenül hagyja.
Felkérte Karikó Katalin kutatóbiológus, biokémikust a miniszteri tanácsadó testületébe. Ez egy erős szakmai pajzs: a Nobel-díjas tudós neve hitelesíti az ő miniszteri munkáját a közvélemény szemében, hasonlóan ahhoz, ahogy korábban az orvosi tekintélyével hitelesítette a COVID-protokollokat. Tegyük fel a kérdést magunknak, – Miért kellene egy kutatóbiológus, biokémikus a miniszteri tanácsadó testületébe?
A lényeges kérdésekre – a több mint 45 ezer elhunyt kegyeleti joga vagy a protokollok okozta károk, halálozások elismerése – továbbra sincs érdemi válasz, azokat a miniszter nem teszi fel önnönmagának és neki sem senki.
A vizsgálatokat ő maga irányítja, ami felveti a kérdést: képes-e egy rendszer alkotója elítélni a saját „alkotását”?
Amikor a volt kormány felállította a korrupció ellenes bizottságot, mindenki röhögött, felhördült stb. Most meg megválasztották azokat, akik a testvéreik, gyermekeik, szüleik, nagyszüleik, barátaik halálát okozták, és tapsikolnak miközben táncot rop.
Nézzük tovább a tényeket, a függöny mögötti nem látható paktumokat…
Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök azt állította, hogy a Világbank és az IMF (Nemzetközi Valutaalap) hatalmas összegeket (több százmillió dollárt) ajánlott fel Belarusznak, ha „olasz mintára” szigorú lezárásokat, kijárási tilalmat és kötelező maszkviselést vezetnek be.
Pontosítsunk, azaz éljünk a konkrét tényekkel: Lukasenka 2020 júniusában egy kormányzati ülésen (Minszkben) jelentette ki, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank összesen mintegy 940 millió dolláros (akkori árfolyamon több mint 300 milliárd forintos) gyorssegélyt és hitelkeretet ajánlott fel Belarusznak.
A feltételek (amit Lukasenka elutasított):
Az elnök állítása szerint a pénzért cserébe a nemzetközi szervezetek „olasz mintájú” védekezést követeltek tőle. Pontosan ezeket sorolta fel, mint amiket elvártak volna az összegért:
– Kijárási tilalom és teljes lezárás bevezetése.
– Karantén-intézkedések szigorítása.
– Kórházi protokoll bevezetése
– Kötelező maszkviselés és a gazdaság leállítása.
Míg Lukasenka ezt nyíltan visszautasította (és valóban nem is zárt le, sőt, katonai parádét is tartott), addig Magyarország – sok más országhoz hasonlóan – átvette a WHO és az IMF által „ajánlott” szigorú protokollt.
Az oltási kötelezettség alóli mentesség kérdése a parlamentben egyike volt azoknak a pontoknak, ahol a szabályok az átlagemberekre és az állami alkalmazottakra vonatkoztak, de a törvényhozókra nem.
A képviselők mentessége nem egy véletlen hiba volt, hanem egy tudatos jogi konstrukció eredménye, a vezetők védelme. A kormányrendelet (449/2021.), amely lehetővé tette a munkáltatóknak az oltás kötelezővé tételét, az Országgyűlés Hivatalának alkalmazottaira (titkárok, szakértők, adminisztráció) vonatkozott, de a képviselőkre, miniszterekre nem.
Az indok a következő volt: A képviselők nem állnak munkaviszonyban a hivatallal, ők választott tisztségviselők, így „technikailag” nem lehetett őket munkáltatói jogkörben utasítani.
Ez eléggé vicces volt, hiszen ha egy hajón az utasokat oltják be ellenanyaggal, a kapitányt, az elsőtisztet, a hajó vezérkarát stb. nem, akkor ki irányítja a hajót, ha ők meghalnának?
A kérdés ki, vagy kik állhattak a háttérben?
A döntés politikai szinten dőlt el, a végrehajtást pedig az Igazságügyi Bizottság „cementezte” be:
A bizottság akkori kulcsszereplői, akiknek a szava és szavazata számított:
-Dr. Vejkey Imre (KDNP): A bizottság elnöke. Ő vezette az ülést és képviselte a kereszténydemokrata irányvonalat, amely végül a mentesség mellett állt.
-Bajkai István (Fidesz): Alelnök, az alapítványi és kormányzati ügyek egyik „fontos” jogásza.
-Völner Pál (Fidesz): Akkoriban még a bizottság tagja és igazságügyi államtitkár (közvetlenül Varga Judit alatt), aki a kormányzati akaratot jogi formába öntötte (röviddel a Schadl-ügy kirobbanása előtt).
-Vitányi István (Fidesz): Szintén meghatározó tagja volt a testületnek.
Összerakva a mostani vezetés egészségügyre vonatkozó szálát, ami a múltból jött és az emberek megválasztottak, úgy érzem van min gondolkozni…
Tehát a lényeg az, hogy mindenki értse, nem változott semmi, azaz igen, minden , ha lehet, még rosszabb is rosszabb lett….”