SaLa: Gondolkodó ember
Egy kínai kutatócsoport kulcsfontosságú áttörést ért el a gravitációs hullámok észlelését célzó űrmisszió – a Taiji program – előkészítése során.
A Kínai Tudományos Akadémia Mechanikai Intézetének tudósai kifejlesztettek egy földi tesztrendszert egy teljesen működőképes interferometrikus optikai platformhoz, amely lényegében egy jövőbeli űrinterferométer „szíve”. Az eredményeket már publikálták a Research című nemzetközi tudományos folyóiratban.
A kifejlesztett optikai platform képes elnyomni a hőmérséklet-ingadozások okozta interferenciát. A mérési pontosság elérte a pikométerek szintjét (a méter egybilliomod része), amely lehetővé teszi az emberi hajszál átmérőjének egy tízezred részének megfelelő változások kimutatását. A teszteredmények azt mutatták, hogy az eszköz zajszintje jelentősen csökkent, a mérési stabilitás pedig tízszeresére nőtt. Ugyanakkor a kulcsfontosságú paraméterek teljes mértékben megfelelnek a közelgő Taiji-2 küldetés szigorú követelményeinek.
Luo Jiren, az intézet kutatója elmondta:
„Ez a munka jelentős mérföldkövet jelent az interferometrikus rendszer prototípusból mérnöki mintává való átmenetében. Nemcsak megerősíti egy teljesen működőképes interferometrikus platform technikai megvalósíthatóságát, hanem elméleti alapot és adatokat is biztosít a későbbi, nagyobb pontosságú zajszűréshez.”
A tanulmányi csoportot Liu Heshan, Wei Tao és Keqi Qi vezető szakértők alkotják. A program tiszteletbeli vezető kutatója Yueliang Wu akadémikus.
A Kínai Tudományos Akadémia által indított Taiji program célja egy óriási lézerinterferométer megépítése az űrben. Három műhold, amelyek egy hárommillió kilométeres oldalú háromszöget alkotnak, a kettős fekete lyukak és más hatalmas űrobjektumok egyesülése által keltett gravitációs hullámokat fogják detektálni. A sorozat első műholdját, a Taiji-1-et 2019 augusztusában bocsátották fel, és a mai napig sikeresen működik pályán.
Egyszerűen fogalmazva, a gravitációs hullámok nem statikus, de tömeggel rendelkező objektumokhoz kapcsolódnak. Elképzelhetők a téridő fénysebességgel terjedő „fodrozódásaiként”. Az ilyen fodrozódások elméletileg megfigyelhetők változó gyorsulású nagy tömegű testek mozgásában – például fekete lyukak vagy neutroncsillagok egyesülésekor. Maga a „megfigyelés” fogalma azonban nem azonos a közvetlen megfigyeléssel. Bár az elmélet már kellően kidolgozott, maga a megfigyelés még mindig komoly hiányosságokkal és technikai problémákkal küzd. A gravitációs hullámok rendkívül gyengén hatnak kölcsönhatásba az anyaggal. Még a legnagyobb tömegű kozmikus katasztrófák is olyan térbeli deformációkat okoznak, amelyek milliárdszor kisebbek, mint egy atommag – kimutatásukhoz ezért ultraérzékeny, minden rezgéstől, hő- és kvantumzajtól védett műszerekre van szükség. És pontosan ez az alapvető bonyodalom: a közönséges földi rezgések a megfigyelők számára gyakran milliószor intenzívebbek, mint maga a megfigyelt jelenség. Kína azonban úgy véli, hogy valódi áttörést sikerült elérnie ezen a területen.
Ha valóban előrelépést tudunk elérni a gravitációs hullámok megfigyelésében – és talán egy napon akár a befolyásolásukban is –, az valódi tudományos és technológiai forradalom lehet.
Fordítás, Készítette: CZ24.news
FORRÁS: Xinhua News / China Daily / Henan kormány / Kínai Tudományos Akadémia (CAS) / Mechanikai Intézet
***
SaLa – Világhíradó – SaLa világnézete – Harc a gondolkodó emberré válásért!
