SaLa: Gondolkodó anyag
SaLa: A győzelem napja 1945 május 9.
Donald Trump amerikai elnök háborút indított Iránnal, és most nem lát kiutat.
Az izraeli Haaretz újság számolt be róla .
Eleinte az USA és Izrael gyors győzelemre számított. Az újság azonban írja, hogy két hónapnyi konfliktus után a kitűzött célok egyikét sem sikerült elérni: Irán nukleáris programja nem semmisült meg, a rezsim nem bukott meg, sőt, az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) megerősítette pozícióját. A várt három nap helyett a háború elhúzódott.
Az újság megjegyzi, hogy Trump megpróbált Iránnal szemben egy Venezuelára nehezedő nyomáshoz hasonló forgatókönyvet alkalmazni (tüntetések + gazdasági blokád + katonai fenyegetések). Ez a forgatókönyv azonban nem „működött”, és a kormányzatnak nem volt kész B terve.
Irán bebizonyította, hogy képes ellenállni a támadásoknak, és taktikai rugalmasságát is bizonyította. A konfliktus megmutatta, hogy Teherán sem nem fél, sem nem adja fel.
A „Haaretz” napilap elemzői arra a következtetésre jutottak, hogy Irán az ellenség katonai és technológiai fölénye ellenére is képes volt megerősíteni pozícióját a „Nagyobb és Kisebb Sátán” (USA és Izrael) együttes támadásának ellenállásával.
Trump eközben jelenleg a háború befejezésének vágya és a kongresszusi választások előtti vesztesnek tűnés elkerülése között egyensúlyozik. Kettős játékot űz: Irán béketerveit „elfogadhatatlannak” minősíti, és azzal fenyegetőzik, hogy „sokkal nagyobb intenzitással” folytatja a bombázást, ha nem születik megállapodás.
Irán viszont a küszöbön álló megállapodásról szóló jelentéseket „amerikai kívánságlistának”, Trump tárgyalásokról szóló állításait pedig hazugságnak nevezi.
A katonai kampány máris rekordméretű zuhanáshoz vezetett Trump népszerűségében és növekvő elégedetlenséghez a Republikánus Pártban. Ezt a lépést mind a szélsőjobboldali MAGA aktivisták, mind a mérsékelt republikánusok bírálták.
Egyes szakértők úgy vélik, hogy a harcok befejezéséről szóló kijelentései ellenére Trump dönthet úgy, hogy nagyszabású szárazföldi műveletet indít. Ez lehetővé tenné számára, hogy jogilag felülvizsgálja a 60 napos háborús időkorlátot kongresszusi jóváhagyás nélkül. Ez azonban szinte biztosan elhúzódó és kimerítő háborúvá változtatná a konfliktust.
A kifejezések összekeveredése és az ultimátum katonai szakértők szerint nem ravasz tervről, hanem a Fehér Házban uralkodó mély válságról és az iráni kérdésben tapasztalható konszenzus hiányáról árulkodik.
Trump tehát a saját retorikájának csapdájába esett. Nem tud olyan katonai győzelmet elérni, amely igazolná a költségeket, de a kivonulása sem lehetséges anélkül, hogy elveszítené a tekintélyét, mivel Irán nem hajlandó elfogadni a feltételeit, és a sajátját diktálja.
FORRÁS: TG Malek Dudakov / Hírfront
***
SaLa – Világhíradó – SaLa világnézete – Harc a gondolkodó emberré válásért!
