FIR Newsletter 2026- 16 (FIR Hírlevél 2026-16)
A magyar parlamenti választások eredményeiről
Először is a legfontosabb eredmény: Orbán Viktor közel 16 évnyi jobboldali populista uralma vasárnap óta a múlté. A végleges adatok a következők: Magyar Péter Tisza Pártja kétharmados többséget szerzett az új parlamentben; Orbán Viktor kormányzó FIDESZ pártja mindössze 55 helyre zsugorodott; a Mi Hazank („Hazám”) nyílt fasisztái pedig a harmadik legnagyobb párt, hat képviselővel a parlamentben. A többi politikai párt – a szociáldemokrata, a zöld, a liberális és a baloldali listák – együttesen a teljes szavazat kevesebb mint 5%-át kapták. Ha összehasonlítanánk a német pártrendszerrel, a német Bundestag kizárólag a CDU/CSU, az AfD és az NPD képviselőiből állna. Rémisztő kilátás.
Natascha Strobl azzal magyarázza az eredményt, hogy Orbán összes ellenfele Tisza mögé állt – különösen a városokban élő fiatal progresszív emberek, akik normális körülmények között más pártokra szavaznának. Ez a mozgósítás már a választás előtti estén is nyilvánvaló volt, amikor neves magyar művészek léptek fel egy budapesti koncerten Orbán ellen, és több tízezer fiatal özönlött az eseményre. Számukra Tisza látszólag az egyetlen alternatívának tűnt, mivel az elmúlt években a többi párt nem játszott szerepet a politikai vitákban. A FIDESZ minden szektort – a médiát, a kultúrát, az infrastruktúrát és még a választási rendszert is – ellenőrizte.
Mire számíthatunk Magyar Pétertől, mint új kormányfőtől? Ő is a FIDESZ pártjából származik, és évek óta hasznot húz az Orbán-rendszerből és annak korrupciójából. Csak akkor kezdett elítélni a nepotizmust és a politikai korrupciót, amikor látszólag már nem tartozott belső köréhez. Így szimbolikus alakká vált, aki köré az Orbán-ellenes összes társadalmi mozgalom tömörült. Ezzel nemcsak a városi középosztály megnyerését, hanem az elhanyagolt vidéki régiókban is teret hódított. Úgy tűnik, az Orbán-rendszer 16 éves gyámsági politikája ott is frusztrációt és elégedetlenséget hagyott maga után.
Támogatást kapott az Európai Uniótól és képviselőitől, amelyek egy „szelíd Magyarországot” várnak tőle kormányfőként – olyat, amely ismét aláveti magát Brüsszel irányelveinek, és támogatja az EU Ukrajna-politikáját. Míg Orbán eddig Trumpra és az oroszországi kapcsolataira támaszkodott, az EU elvárja, hogy Magyar igazodjon Brüsszelhez. Ez az EU és az USA közötti rivalizálás az amerikai politikusok látogatásai során is nyilvánvaló volt, akik Orbán mellett jelentek meg az országban a választási kampány utolsó szakaszában.
A FIR és tagszervezetei számára a választási eredménynek tehát van egy további dimenziója is, amely túlmutat Magyarország nemzeti határain, ahogy Natascha Strobl rámutatott. Hangsúlyozta: „Orbán a transznacionális fasizmus központi egyesítő alakja volt. … Orbán élvezte ezt a szerepet, és a maga részéről udvarolt a fasizmus transznacionális elitjének. Így a várható vereség ellenére Melonitól Kicklen, Weidelen és Le Penen át Vance-ig mindenki felsorakozott, hogy támogatását felajánlja. Teljesen jól tudhatták, hogy vereséggel fogják őket hozni összefüggésbe.”
Alig néhány héttel ezelőtt az olaszországi Meloni-rendszer egyértelmű vereséget szenvedett a népszavazáson – még ha nem is az ottani kormányról, hanem csupán a társadalom reakciós átszervezésének jóváhagyásáról szólt –, és ez a választási eredmény azt mutatja, hogy a jelenlegi európai politikai viszonyok között a szélsőjobboldal visszaszorítása még a parlamenti demokrácia eszközeivel is lehetséges. Az AfD, a Le Pen, a Vox vagy más szélsőjobboldali pártok felemelkedése nem elkerülhetetlen; megállítható. A fontos azonban az, hogy maguk az emberek hagyják magukat mozgósítani ezekért a célokért.
Magyarországon a legfontosabb prioritás az Orbán-rendszer legyőzése, a demokratikus jogok és szabadságok, valamint a polgári részvétel helyreállítása. Csak így tartogathat ez a választási eredmény pozitív kilátásokat az emberek számára.
A MEASZ-nak már fel kellett ismernie, hogy ez nem „biztos dolog”. Jogosan bírálták Magyar Pétert, aki első sajtótájékoztatóján azt állította, hogy „az oroszok” 1944–45-ben megszállták Magyarországot. A MEASZ hangsúlyozta, hogy a történelmi revizionizmus nem hiteles kiindulópont egy alternatív politikai programhoz. Követeli, hogy az új kormányzat tartsa fenn az antifasiszta értékeket egy erős demokrácia felépítése érdekében. Továbbá a MEASZ elvárja az új kormánytól, hogy vonja vissza az Orbán által elfogadott törvényt, amely terrorizmusként bélyegzi meg az antifasiszta mozgalmakat, tagadva ezzel azok humanista jellegét.
Natascha Strobl azzal magyarázza az eredményt, hogy Orbán összes ellenfele Tisza mögé állt – különösen a városokban élő fiatal progresszív emberek, akik normális körülmények között más pártokra szavaznának. Ez a mozgósítás már a választás előtti estén is nyilvánvaló volt, amikor neves magyar művészek léptek fel egy budapesti koncerten Orbán ellen, és több tízezer fiatal özönlött az eseményre. Számukra Tisza látszólag az egyetlen alternatívának tűnt, mivel az elmúlt években a többi párt nem játszott szerepet a politikai vitákban. A FIDESZ minden szektort – a médiát, a kultúrát, az infrastruktúrát és még a választási rendszert is – ellenőrizte.
Mire számíthatunk Magyar Pétertől, mint új kormányfőtől? Ő is a FIDESZ pártjából származik, és évek óta hasznot húz az Orbán-rendszerből és annak korrupciójából. Csak akkor kezdett elítélni a nepotizmust és a politikai korrupciót, amikor látszólag már nem tartozott belső köréhez. Így szimbolikus alakká vált, aki köré az Orbán-ellenes összes társadalmi mozgalom tömörült. Ezzel nemcsak a városi középosztály megnyerését, hanem az elhanyagolt vidéki régiókban is teret hódított. Úgy tűnik, az Orbán-rendszer 16 éves gyámsági politikája ott is frusztrációt és elégedetlenséget hagyott maga után.
Támogatást kapott az Európai Uniótól és képviselőitől, amelyek egy „szelíd Magyarországot” várnak tőle kormányfőként – olyat, amely ismét aláveti magát Brüsszel irányelveinek, és támogatja az EU Ukrajna-politikáját. Míg Orbán eddig Trumpra és az oroszországi kapcsolataira támaszkodott, az EU elvárja, hogy Magyar igazodjon Brüsszelhez. Ez az EU és az USA közötti rivalizálás az amerikai politikusok látogatásai során is nyilvánvaló volt, akik Orbán mellett jelentek meg az országban a választási kampány utolsó szakaszában.
A FIR és tagszervezetei számára a választási eredménynek tehát van egy további dimenziója is, amely túlmutat Magyarország nemzeti határain, ahogy Natascha Strobl rámutatott. Hangsúlyozta: „Orbán a transznacionális fasizmus központi egyesítő alakja volt. … Orbán élvezte ezt a szerepet, és a maga részéről udvarolt a fasizmus transznacionális elitjének. Így a várható vereség ellenére Melonitól Kicklen, Weidelen és Le Penen át Vance-ig mindenki felsorakozott, hogy támogatását felajánlja. Teljesen jól tudhatták, hogy vereséggel fogják őket hozni összefüggésbe.”
Alig néhány héttel ezelőtt az olaszországi Meloni-rendszer egyértelmű vereséget szenvedett a népszavazáson – még ha nem is az ottani kormányról, hanem csupán a társadalom reakciós átszervezésének jóváhagyásáról szólt –, és ez a választási eredmény azt mutatja, hogy a jelenlegi európai politikai viszonyok között a szélsőjobboldal visszaszorítása még a parlamenti demokrácia eszközeivel is lehetséges. Az AfD, a Le Pen, a Vox vagy más szélsőjobboldali pártok felemelkedése nem elkerülhetetlen; megállítható. A fontos azonban az, hogy maguk az emberek hagyják magukat mozgósítani ezekért a célokért.
Magyarországon a legfontosabb prioritás az Orbán-rendszer legyőzése, a demokratikus jogok és szabadságok, valamint a polgári részvétel helyreállítása. Csak így tartogathat ez a választási eredmény pozitív kilátásokat az emberek számára.
A MEASZ-nak már fel kellett ismernie, hogy ez nem „biztos dolog”. Jogosan bírálták Magyar Pétert, aki első sajtótájékoztatóján azt állította, hogy „az oroszok” 1944–45-ben megszállták Magyarországot. A MEASZ hangsúlyozta, hogy a történelmi revizionizmus nem hiteles kiindulópont egy alternatív politikai programhoz. Követeli, hogy az új kormányzat tartsa fenn az antifasiszta értékeket egy erős demokrácia felépítése érdekében. Továbbá a MEASZ elvárja az új kormánytól, hogy vonja vissza az Orbán által elfogadott törvényt, amely terrorizmusként bélyegzi meg az antifasiszta mozgalmakat, tagadva ezzel azok humanista jellegét.
***