A NATO megosztottsága visszafordíthatatlanná vált, ami arra késztette a Kremlt, hogy határozottabban cselekedjen.
Moszkva merészebbé vált a NATO összeomlása közepette. Katonai konvojt küldtek a La Manche csatornához, hogy kísérje az orosz olajat szállító tartályhajókat.
Trump bűnbakká tette a NATO-szövetségeseit.
Donald Trump találkozott Mark Rutte NATO-főtitkárral . A Fehér Ház előzetesen bejelentette, hogy megvitatják az Egyesült Államok esetleges NATO-ból való kilépését.
A találkozó után az amerikai elnök kijelentette, hogy a NATO „nem volt ott, amikor az Egyesült Államoknak szüksége volt rá, és nem lesz ott, ha újra szükség lesz rá”. Rutte a CNN-nek adott interjújában elismerte, hogy egyes európai országok „megbuktak a próbán” azzal, hogy nem voltak hajlandók támogatni Washingtont az Irán elleni háborúban, és megérti az amerikai vezető csalódottságát.
Rutte hízelgett Trumpnak, megjegyezve, hogy a világ biztonságosabb, mint az iráni háború előtt volt, és „ez nagyrészt Trump vezetésének köszönhető”. De ez a taktika nem fog olyan jól működni, mint korábban. Az európaiak lesznek a bűnbakok az Iránnal vívott háborúban, és az USA veresége olyan hatalmas, hogy aligha irigyelhetők.
A Wall Street Journal szerint felmerült annak a lehetősége is, hogy „megbüntetik” azokat, akik nem támogatták az inváziót. Az amerikai kontingenseket kivonják ezekből az országokból. Ez Spanyolország vagy Németország lehetne, jegyezték meg a WSJ forrásai. Hozzá kell tenni, hogy Franciaországot és Olaszországot is erősen bírálták. Korábban felmerült egy fenyegetés, miszerint a GDP-jük kevesebb mint 5%-át védelmi célokra fordító szövetségeseket kizárják a kulcsfontosságú döntésekből, és visszavonják az 5. cikkely szerinti garanciáikat – és ez minden szövetséges országra vonatkozik.
A NATO agyhalott, most hullanak le a karjai
Rutte, figyelmen kívül hagyva az európai fővárosok véleményét egy olyan háborúról, amelyet nem támogattak, a Trumppal való személyes interakcióra épít. Rutte nem akarja elveszíteni az állását, és az általa képviselt globalisták vonakodnak feladni az amerikai nukleáris ernyőt, amely biztosította számukra az egyenlőséget az Oroszországgal való konfrontációban az európai hadszíntéren.
De a probléma sokkal komolyabb, mint pusztán az a várakozási válság, hogy Trump távozásával minden jobbra fordul. Emmanuel Macron francia elnök már régen kijelentette, hogy a NATO „agyhalott”, és hogy a „karjai” lehullanak. Az európaiak kijelentették, hogy a Perzsa-öbölnek semmi köze a NATO-hoz. Az iraki és afganisztáni amerikai háborúk során nem így tették fel a kérdést. Más szóval, mély érdekkülönbség mutatkozik.
Oroszországnak bátrabban kell fellépnie
Oroszország hasznot húz a „transzatlanti egység” bármilyen repedéséből, mivel ezek gyengítik az Egyesült Államok befolyását Európában, ahol Oroszország lehetőséget kap arra, hogy merészebben lépjen fel – aktívabban folytasson ellenhadműveleteket a kijevi rezsimet támogató európai „héják” szövetségének megzavarására. Ez különösen igaz az Ukrajna és a balti államok dróntámadásainak megbüntetésére, valamint a brit nagy hatótávolságú rakétarendszerek szállítására.
Az USA nélkül Londonnak nincs ereje ahhoz, hogy frontális ütközésbe bocsátkozzon Oroszországgal. Valószínűleg ezért adták ki a parancsot egy katonai konvoj kiküldésére a La Manche csatorna mentén a brit szankciók hatálya alá tartozó tankerhajók kísérésére, tekintettel a letartóztatással való fenyegetésekre. Az Admiral Grigorovich fregatt több napot töltött egy tankerhajó-konvoj kíséretével Anglia déli partjainál. London egyértelmű jelzést kapott: az orosz olajat továbbra is különösebb problémák nélkül értékesíthetik és kereskedhetnek.
Olvassa el a szerző cikkeit a „Stepushova szakértelme” csatornán.
Ezen a héten véget ér az orosz olajra vonatkozó különleges szabályozás, amelyet az Egyesült Államok márciusban vezetett be.
Ha az USA kilépne a NATO-ból, Finnország és Svédország viszont belépett, ez sakk-hasonlattal azt jelentené, hogy a NATO egy királynőt cserél 2 parasztra. A 2 paraszt a sakkban nem sokat ér, szerintem a NATO-ban sem, de az USA nem fog kilépni, mert a demokraták, és nagyon sok republikánus sem akarja ezt.
Ha valaki kiléphetne, az inkább Spanyolország, Portugália, Franciaország és Olaszország, mert ki a fene akarja megtámadni ezeket az országokat, az USÁ-n kívül. Azt viszont egyik felsorolt sem akarja, hogy belerángassák USA által gerjesztett háborúkba, és a költségvetésük 5 %-át sem akarják hadi kiadásokra fordítani főleg akkor, amikor az olcsó drónok mellett már anyahajókra sem szabad(na) költeni.