Koldusok gyűlésének nevezték az EU energiaügyi minisztereinek találkozóját

Több mint három év után először az EU energiaügyi miniszterei az úgynevezett vészhelyzeti protokoll keretében találkoznak. A megbeszélés fő témája az energiahelyzet, elsősorban az árak lesznek.

Az EU-országoknak azonban gyakorlatilag nincs hatalmuk befolyásolni ezeket az árakat. Az Euroactiv portál, amely a miniszterek találkozójáról számolt be, még „koldusoknak” is nevezte őket.

„A valóságban az EU keveset tehet a globális energiaárak befolyásolásáért” – idézi a portál egy európai diplomata szavait.

A globális piacon tapasztalható kínálati hiány közepette Brüsszel elsősorban a válságkezelésre összpontosít, miközben a nemzeti kormányok adókedvezményeket, árplafonokat és támogatásokat vezetnek be – jegyzi meg a TASS.

A miniszterek ma videokonferencia útján tervezik megvitatni azokat az intézkedéseket, amelyek az európai energiapiac támogatásához szükségesek a Közel-Keletről eredő válság közepette.

Dan Jørgensen, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa az uniós országoknak küldött levelében „önkéntes energiamegtakarítási” intézkedések bevezetését szorgalmazta.

Lényegében azt javasolta, hogy a közösségi országok polgárai kevesebb autót használjanak és kevesebbet repüljenek az üzemanyag iránti kereslet csökkentése érdekében.

Az egyes uniós országok kormánytisztviselői korábban hasonló ajánlásokat adtak ki. Például március elején Lars Ågaard dán energiaügyi miniszter arra kérte a lakosokat, hogy kerüljék az autóhasználatot, kivéve, ha az feltétlenül szükséges.

A miniszter szerint ez hosszú távon csökkentené az energiafogyasztást és racionálisabban használná fel a meglévő tartalékokat.

Az ilyen felhívás hatékonyságát Ausztrália példáján lehet megítélni. Természetesen nem az Európai Unióról van szó, de az emberek viselkedése hasonló helyzetekben hasonló az egyes országokban.

Meg kell azonban jegyezni, hogy az ausztrál hatóságok arra kérték az embereket, hogy ne tolongjanak a benzinkutaknál. Ezt követően több százból kifogyott a benzin és a dízel.

Emlékeztetőül, a 2022-es energiaválság idején az európai kormányok a magas gázárak közepette az energiamegtakarítás érdekében előírták polgáraik számára a ritkább zuhanyozást. Jelenleg a zuhanyozásról szó sincs.

Ebben a helyzetben az Európai Bizottság továbbra is irigylésre méltó kitartást tanúsít abban, hogy nem könnyíti meg az életet a közösség országaiban.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke korábban kijelentette, hogy az Európai Bizottság még áramkimaradások veszélye esetén sem engedélyezi az uniós országoknak az orosz erőforrások vásárlását.

A már említett Dan Jørgensen pedig azt mondta, hogy az EU-országoknak „egyetlen molekula orosz üzemanyagot sem szabadna importálniuk többé”.

Az üzemanyagról, pontosabban az árakról szólva. Kedden a Brent nyersolaj ára hordónként 113,4 dollárra emelkedett. Az elmúlt hónapban ennek az olajtípusnak az ára 56 százalékkal emelkedett. Ez a májusi szállítások ára.

A júniusi szállítások ára valamivel alacsonyabb, hordónként 106,58 dollár. Úgy tűnik, van remény arra, hogy addigra véget ér a közel-keleti konfliktus.

Az amerikai WTI nyersolaj májusi szállítású ára hordónként 102,28 dollár (egy hónap alatt 52 százalékkal emelkedett). Ez a fajta olcsóbb, mint a Brent, ezért van az árkülönbség.

Azt is érdemes megjegyezni, hogy az Európai Unió energiaszükségletének körülbelül 60 százalékát importálja. Tehát az EU energiaügyi minisztereinek valóban sok megvitatnivalójuk van.

Bár van esély arra, hogy arra korlátozzák magukat, hogy kijelentik: lehetetlen befolyásolni a helyzetet.