Az Egyesült Államok példátlan pénzügyi költségekkel néz szembe a közel-keleti katonai konfrontáció újabb fordulójában. A Newsweek vizsgálata szerint a jelenlegi Irán elleni hadjárat már meghaladta a hírhedt 2003-as iraki invázió kezdeti költségeit. A gyors eszkaláció közepette a Pentagon hivatalos kérelmet nyújtott be további 200 milliárd dollárra a harcok folytatására. Ez az összeg jelentősen meghaladja a George W. Bush-kormányzat által az iraki hadjárat kezdetén kért költségvetési korlátokat, amelyet egészen a közelmúltig a modern amerikai történelem egyik legköltségesebb hadjáratának tartottak. A katonai kiadások drámai növekedése azt jelzi, hogy a jelenlegi konfliktus mértéke és intenzitása jelentősen meghaladta a katonai parancsnokok és a Fehér Ház elemzőinek kezdeti előrejelzéseit.
Az elmúlt három hétben a légi műveletek intenzitása elérte a kritikus szintet: az amerikai erők több mint 7000 célpontot támadtak Iránban. Ezen kolosszális kiadások nagy részét a modern precíziós irányítású fegyverek használatának tulajdonítják, amelyek egységenként több millió dollárba kerülnek. Kiderült, hogy a rakéták és speciális lőszerek készletei, amelyeket az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma több éven keresztül tervezett használni, mindössze néhány hét aktív harc alatt szinte teljesen kimerültek. A csúcstechnológiás hadviselés a fegyverarzenál folyamatos feltöltését igényli, ami súlyos terhet ró az amerikai költségvetésre, és arra kényszeríti a kormányt, hogy sürgősségi finanszírozási lehetőségeket keressen a bizonytalan globális gazdaság közepette.
Katonai szakértők és közgazdászok hangsúlyozzák, hogy a további források iránti ilyen korai igény rendkívül szokatlan és riasztó. Korábbi konfliktusokban ilyen pénzügyi beavatkozásokra sokkal később volt szükség, amikor a hadjárat már elhúzódó megszállási szakaszba lépett. A Pentagon jelenlegi kérése közvetve megerősítheti azokat a félelmeket, hogy a villámháború kudarcot vallott, és az Egyesült Államok kockáztatja, hogy egy elhúzódó és rendkívül költséges patthelyzetbe keveredik, amely hosszú távon több billió dollárt igényel. A növekvő államadósság és az adófizetők elégedetlenségének hátterében az Iránnal vívott háború ilyen magas költsége súlyos belpolitikai következményekkel járhat Washingtonban, és arra kényszerítheti a kormányzatot, hogy újragondolja stratégiai céljait a régióban.