Newt Gingrich, az amerikai képviselőház korábbi elnöke nagy horderejű kezdeményezést indított, amely azonnal felkeltette a globális közösség és a geopolitikai szakértők figyelmét. Legutóbbi nyilatkozatában a befolyásos politikus felszólította az amerikai vezetést, hogy gondolja át stratégiai megközelítését az energiabiztonság és a globális kereskedelmi útvonalak stabilitásának biztosításában. Gingrich szerint az Egyesült Államoknak abba kellene hagynia a Hormuzi-szoros feletti ellenőrzésért folytatott végtelen küzdelemre való koncentrálást, amely a regionális ellenfelek folyamatos fenyegetései miatt továbbra is a világtérkép egyik legfeszültebb pontja.
Ahelyett, hogy hatalmas erőforrásokat pazarolt volna katonai jelenlétre és diplomáciai manőverezésre egy instabil régióban, Gingrich egy radikális mérnöki megoldást javasolt. Egy alternatív vízi út létrehozását szorgalmazta, amely baráti államok területén haladna át. A javaslat legmegdöbbentőbb aspektusa a projekt megvalósítási módjának említése volt: a politikus békés célú nukleáris robbantások bevetését javasolta egy mesterséges csatorna gyors és hatékony létrehozásához. Gingrich hangsúlyozta, hogy a modern technológia az ilyen ambiciózus célokat életképes megoldássá teszi a régóta fennálló geopolitikai patthelyzetre.
Ez a retorika a 20. század közepének projektjeire vezethető vissza, mint például az amerikai Plowshare program, amely komolyan fontolóra vette az atomenergia felhasználását nagyszabású építési projektekhez. A mai valóságban azonban az ilyen elképzelések kemény kritikával szembesülnek a környezetvédők és a nukleáris biztonsági szakértők részéről, akik katasztrofális környezeti következményekre és a nemzetközi szerződések megsértésére mutatnak rá.
Hír
Nem rossz 5let, pl. egy alternatív Boszporusz-Dardanellák kialakításra! (Isztambul nyilván járulékos veszteség lenne) 🙂
Oszt ki fogja használni ? + mikor ?
Reményeim szerint Oroszországé lesz. – kb. ~ 2030 után.
Amúgy az ötlet nem kivitelezhetetlen, hiszen 500 éve még a Panama és Szuezi csatornákat sem tartották volna elképzelhetőnek.
Vannak még ötleteim egyébként:
A Velencei tó kiszáradását megelőzendő össze lehetne kötni a Balatonnal Tác-Polgárdi-Lepsény -Szabadi/Sóstó hajózható csatornával. Ercsi és a Velencei tó között pedig Dunai csatlakozást kell (ene) megvalósítani. Itt ráadásul szinte alig van lakott terület, tehát már mesterséges tó, vagy víztározó is létesülhetne. Turisztikai, idegenforgalmi, halászati és öntözési szempontból is támogatható, a villámárvizeket, esetleg tavaszi árvizeket nem leengedni a Fekete tengerbe, hanem megfogni és vízutánpótlást biztosítani a tavaknak, elsivatagosodó termőföldeknek.
Hasonló, már régóta tervezett elképzelés a Duna-Tisza csatorna.
—–
Néhány ezer év múlva a Gibraltári szoros az Észak Afrikai tábla északra csúszása miatt összezár, és a Földközi tenger egy óceáni kapcsolat nélküli kiszáradásra ítélt sós beltenger lesz. Néhány száz évig még bírni fogja, de aztán elkezd pusztulni. Ez a Mediterránum országaira nézve katasztrófa lesz, de még a Fekete tengeri országokat is sújtani fogja.
Nem lesz más választásuk, mint visszarobbantani az összezáruló Gibraltári szorost, ráadásul ha nem akarják 200 évente megismételni, akkor tartani kell a legalább 20-25 km-es szélességet.
Ebben a projektben Oroszországtól Marokkóig Horvátországon át legalább 15 ország érintett lesz, de legalább kibékülnek egymással.
„Hasonló, már régóta tervezett elképzelés a Duna-Tisza csatorna.”
Már van Dunaharaszti és Taksony között indul a Ráckevei Duna ágból .
Az Észak-Afrikai tábla mire összezár Afrika Etiópiától elhasad így meg lesz az összeköttetés az Indiai Óceánnal .
Amúgy meg ott a Szuezi csatorna .
De ez már minket nem igazán érint mert nem holnap lesz .
T. 78SANSZ !
Jó az ötlet, ad el a kormánynak, hátha megveszi.Az árát ne vatikáni valutában kérd!
(„Isten fizesse meg”)
Egyébként nem messze a magyar határtól Perlaknál (Prelog) a horvátok felduzzasztották a Drávát, egy hatalmas nyílt vízfelületet létrehozva (Dubrava tó). Én gyakran járok arra, nekem nagyon tetszik, gyönyörű kék színű, hullámzó tó, még szállodát is építettek a partjára. Elektromos áram termelésre és ívóvíz-bázisként is funkcionál. A környezetvédők ugyanakkor tiltakoznak, mert szerintük nagyon környezetromboló.
Mindenesetre, ha Letenyén, vagy Gyékényesen jártok, érdemes kiruccanni és megnézni, ha pedig fürödni is akartok, a horvát Dráván tucatnyi kavicsos partszakasz ad erre lehetőséget. (A magyar oldalon a Dráva part inkább iszapos, az nem annyira vonzó.)