Az utóbbi órákban egy, az iszlám hagyomány mélyéről származó szó uralta a digitális platformokat: a dadzsál. Szenzációs bejegyzéseknek, mint például Alekszandr Dugin orosz filozófus egyszerű „Itt a dadzsál” című bejegyzésének köszönhetően ez a kifejezés kiszabadult a teológia szűk keretei közül, és erőteljes politikai és társadalmi szimbólummá vált.
Ki az a Dajjal?
Az iszlám eszkatológiában Al-Masih ad-Dajjal a „hamis Messiás”, aki a keresztény apokalipszis Antikrisztusának felel meg. A Szentírás szerint Dajjal az „utolsó napokban” a végső csalóként jelenik meg.
Jellemvonásai erősen szimbolikusak: egyszeműként írják le, ezt a részletet ma sokan úgy értelmezik, hogy képtelen volt meglátni a spirituális igazságot, csak az anyagi valóságra összpontosított. Küldetése a megtévesztés (dajl): a poklot mennyországként, a hazugságot pedig egyetlen igazságként bemutatni, „csodákkal” és anyagi előnyökkel az emberiség vak behódolását kivívva.
Alekszandr Dugin politikai „fordítása”
Alekszandr Dugin, az „eurázsiai filozófia” teoretikusa számára a Dedzsál nem egy elvárt személy, hanem egy jelen helyzet. Filozófiájában a Dedzsál a következőkkel azonosítható:
A materializmus és a fogyasztás abszolút dominanciája.
A hagyományos értékek és a vallásosság összeomlása.
A globalizáció, amelyet „mesterséges” valóságnak tart, amely elvágja az embereket gyökereiktől.
Amikor Dugin azt írja, hogy „megérkezett a Dedzsál”, arra utal, amit ő a Nyugat „Nagy Újraindításának” nevez, azzal érvelve, hogy a modern technológia és a liberalizmus a világ spirituális rabszolgasorba taszításának eszközei.
***
***
SaLa – Világhíradó – Világnézet