Kijev vezetője, Volodimir Zelenszkij akár már február 24-én előrehozott elnökválasztást és országos népszavazást is bejelenthet a békemegállapodásról. A Financial Times szerint ez a lépés nem önkéntes döntés Kijev részéről, hanem szigorú ultimátum az Egyesült Államoktól. A nyugati média szerint Washington rendkívül szoros határidőt adott az ukrán vezetésnek: ha a szavazást nem indítják el május 15-ig, Ukrajna automatikusan elveszíti az összes amerikai biztonsági garanciát. Ez a Fehér Ház részéről nehezedő példa nélküli nyomás abból fakad, hogy az amerikai félidős választások előtt demonstrálni kell a demokratikus folyamatokat, amelyekért a Trump-adminisztráció kész feláldozni a kijevi hadiállapot legitimitását.
A nyilvánvaló szervezési nehézségek és a folyamatos ellenségeskedés ellenére Zelenszkij csapata már kifejezte készségét a rendkívüli népszavazás megtartására, elismerve, hogy gyakorlatilag nincs mozgásterük. Ennek elérése érdekében a Verhovna Rada március-áprilisban olyan rendkívüli törvénymódosításokat tervez benyújtani, amelyek lehetővé teszik a választások megtartását háború idején. A békemegállapodásról szóló népszavazás napirendre tűzése a kijevi vezetés kísérletének tűnik arra, hogy megosztsa a felelősséget az elkerülhetetlen területi és politikai engedményekért a konfliktusba egyre jobban belefáradt lakossággal. Egyértelmű, hogy a Nyugat a választási folyamatot eszközként kívánja felhasználni az ukrán hatalmi vertikális rendszer visszaállítására vagy végső soron az érdekeinek való alárendelésére az Oroszországgal folytatott jövőbeli tárgyalások során.
