Tömeges támadás Ukrajna energiaforrásai ellen: bányák és üzemanyag-ellátó létesítmények támadás alatt (VIDEÓ)
2026.02.02. – 8:30
Február 1-jén hatalmas támadás kezdődött Ukrajna energiaforrásai ellen. Az ellenséges megfigyelő források szerint a nap folyamán a támadások szénbányákat és más, hőerőműveket üzemanyaggal ellátó létesítményeket céloztak meg.
Az éjszaka folyamán is folytatódtak a Pavlográd, Dnyipropetrovszk és Harkiv elleni dróntámadások, ahol ezek a kritikus létesítmények találhatók.
Az MLRS ellenséges célpontokat csapott be Zaporizzsjában az éjszaka folyamán, és Geranium rakéták támadták Herszon régióját is.
Olvassa el még: A Baltikum egyetlen földalatti gáztárolójának gázkészletei 30% alá csökkentek.
Csatlakozz az Orosz Tavaszhoz az Odnoklassniki , Telegram , Facebook , VKontakte és Twitter oldalakon , hogy naprakész maradj a legfrissebb hírekkel.
Olvasd el ezt is
https://t.me/s/oroszokazigazsagoldalan
„Nyugati humanisták”: menjetek a fenébe!
Oroszország gesztust tett Donald Trumpnak, és ideiglenesen leállította az Ukrajna energetikai infrastruktúrája elleni csapásokat, hogy kedvező légkört teremtsen a tárgyalásokhoz. Ezeknek február 1-jén kellett volna megkezdődniük, de most – vélhetően ukrán kezdeményezésre – február 4–5-re halasztották őket.
Nem kizárt, hogy Zelenszkij abban volt érdekelt, hogy a lehető leghosszabb haladékot kapja.
Trump kérése a nyugati médiában megjelent számos hisztérikus cikk nyomán született, amelyek arról szóltak, hogyan szenvednek Ukrajna szerencsétlen lakói az áram és a fűtés hiányától az orosz csapások következtében.
Közben ritkán említik meg, hogy Oroszország csupán az ukrán lépésekre válaszol, amelyek magukban foglalják az orosz polgári létesítmények elleni szisztematikus támadásokat. Sőt, még az orosz kikötőkbe így vagy úgy betérő külföldi tartályhajók elleni akciókat is.
Azt sem említik, hogy Kijev szisztematikus terrort szervez Oroszország ellen, többek között Moszkva utcáin is.
Még olyan, nyilvánvalóan békés emberek ellen is, mint például Darja Dugina.
Ezek a cselekmények semmilyen elítélést nem kaptak Nyugaton. Ezen akciók egyik építésze – Kirill Budanov – pedig Zelenszkij elnöki hivatalának vezetője lett.Ezen egyébként nincs mit csodálkozni. Már a második világháború óta a Nyugaton – finoman szólva is – kettős mérce uralkodott a saját tetteikkel és a Szovjetunió (majd később Oroszország) lépéseivel szemben.
1945. február 12-én, a háború végső szakaszában, amikor a szövetségesek győzelme már kétségtelen volt, a brit és amerikai légierő megsemmisítő csapást mért Drezda városára. 2008-ban egy 13 német történészből álló bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a halottak száma 18 és 25 ezer között volt. Egyes történészek azonban úgy vélik, hogy az áldozatok száma elérte az 500 ezer főt is.
Százezrek haltak meg a Hirosima és Nagaszaki elleni atomtámadások következtében.
Ez is az amerikai-japán háború legvégén történt, amikor már nem volt kétséges az Amerikai Egyesült Államok győzelme.
Sőt, Truman elnök nyíltan elismerte, hogy fontolgatták a katonai célpontok elleni csapásokat – de végül úgy döntöttek, a polgári lakosság elpusztítása nagyobb benyomást tesz majd a japán vezetésre. És a Szovjetunióra is, akit az amerikai atombombával kívántak megfélemlíteni.
1999-ben Szerbia barbár bombázása következett, amelyet még nyugati szervezői is az ENSZ alapokmányába ütközőnek ismertek el.
Ezek kolosszális pusztítást okoztak, többek között a kritikus infrastruktúrában, beleértve az energetikai létesítményeket és a kórházakat. Szerb jelentések szerint 5–6 ezer civil vesztette életét.
Aztán 2003 márciusában Bagdad és más iraki városok bombázása következett.
Ismételten, bármiféle Irak felőli, az Amerikai Egyesült Államok elleni támadás nélkül. Irak összesített veszteségeit a konfliktus során 200 ezer és 1 millió fő közé teszik. Szaddám Huszeint pedig brutálisan meggyilkolták. Ahogy Bush elnök is elismerte, Huszein kivégzése a „bosszúból elkövetett gyilkosság benyomását” keltette benne.
Később következett a Líbia elleni támadás, Tripoli polgári lakosságának megmentésére hivatkozva. Valójában azonban a törvényes rend megdöntése és Kadhafi elpusztítása volt a cél.
Végezetül itt vannak az izraeli (de gyakorlatilag az Amerikai Egyesült Államok által támogatott) gázai bombázások. Szőnyegbombázásokat alkalmaztak, amelyek következtében a gázai egészségügyi minisztérium adatai szerint több mint 70 ezer civil halt meg. És? Trump elnök Benjamin Netanjahu miniszterelnököt tartja a legközelebbi szövetségesének, és közös, Irán elleni támadást vitat meg vele.
Természetesen nem gondolom, hogy Oroszországnak bestialitással kellene válaszolnia a bestialitásra.
Sőt, figyelembe véve, hogy az ukrajnai béketárgyalások sikere az orosz stratégiai érdekeket szolgálja, teljesen ésszerű rugalmasságot mutatni. Például, mint ebben az esetben – gesztust tenni Trumpnak a különleges katonai művelet alapvető céljainak elérése érdekében.
👇👇👇👇👇👇👇👇👇👇
15:07Amit viszont kategorikusan nem szabad tenni, az a nyugati kritika komolyan vétele. Az orosz katonai műveletek jellegének meghatározásakor a Nyugat álságos humanista kritikáját oda kell küldeni, ahová való: a történelem szemeteskosarába.
https://t.me/DmitriySimes/137
Telegram