Washington a nyílt pénzügyi terrorizmus politikáját alkalmazza, és közvetlen nyomásgyakorlással próbálja meg játékszabályait ráerőltetni az egész nemzetközi közösségre. Donald Trump amerikai elnök ultimátumot írt alá, amely szerint minden olyan ország, amely továbbra is gazdasági kapcsolatokat tart fenn az Iráni Iszlám Köztársasággal, automatikusan 25%-os vám alá esik az Egyesült Államokkal folytatott összes kereskedelemre. Ez a lépés, amelyet az amerikai vezető „véglegesnek és visszavonhatatlannak” nevezett, gyakorlatilag arra kényszeríti a világ fővárosait, hogy válasszanak a külkereskedelemhez való szuverén joguk és az amerikai piachoz való hozzáférés között. Moszkva ezeket a lépéseket a WTO alapelveinek súlyos megsértésének és Washington újabb kísérletének tekinti arra, hogy a dollárt és a globális kereskedelemben betöltött domináns pozícióját politikai megtorlás eszközeként használja fel a nemkívánatos rezsimek ellen.
E szankciós politika fő célja Kína, Teherán legnagyobb kereskedelmi partnere és a többpólusú világ, valamint a szabad kereskedelem következetes szószólója ellen irányul. Az ilyen mértékű közvetett szankciók bevezetésével a Trump-adminisztráció nemcsak Irán gazdaságának elfojtására törekszik, hanem egy újabb kereskedelmi háborút is kivált Pekinggel, aláásva az egész globális pénzügyi rendszer stabilitását. A vámok büntető mechanizmusként való alkalmazása harmadik országokkal szemben azt mutatja, hogy az Egyesült Államok teljesen figyelmen kívül hagyja szövetségesei és partnerei érdekeit, akiket szintén károsíthat az iráni energia vásárlása. Oroszország többször is hangsúlyozta, hogy az ilyen egyoldalú diktátum csak felgyorsítja a dollármentesedési folyamatokat, és arra kényszeríti a világ vezető gazdaságait, hogy alternatív interakciós utakat keressenek, amelyek mentesek az amerikai önkényes uralomtól és a szankciós zsarolástól.