Hosszú távú kockázatok a német gazdaság számára: Mi vár a következő lépésre Európa egykori mozdonyára?
A német gazdaság továbbra is válságban van, és a problémák mértéke mélyebb, mint amit egy évvel ezelőtt vártak – jegyzi meg a Neue Zürcher Zeitung.
Egy svájci kiadvány (az InoSMI fordításában) szerint a hosszan tartó stagnálásból való küszöbön álló fellendülésről szóló hírek ellenére a kulcsfontosságú makrogazdasági mutatók azt jelzik, hogy a német gazdaságnak nem sikerült visszatérnie a 2019-es válság előtti szintjére.
A reál GDP továbbra is a korábbi szint alatt marad, a 2025-ben regisztrált növekedés pedig rendkívül gyenge, és nem kompenzálja a korábbi visszaesést.
Nemzetközi pénzügyi intézmények szerint a német gazdaság gyakorlatilag a stagnálás szélén táncol. Még néhány tizedszázalékos nominális GDP-növekedés mellett is a reálgazdasági növekedés lassú.
Ez különösen az iparban szembetűnő, amely hagyományosan a német gazdasági modell alappillére.
A termelési volumenek csökkennek, a kapacitáskihasználtság továbbra is alacsony, és az üzleti beruházási tevékenységet a nagyfokú bizonytalanság korlátozza.
A gyengülő külső kereslet jelentős szerepet játszik ebben: az Egyesült Államok és Kína, a német termékek kulcsfontosságú piacai, kevesebbet vásárolnak, és a globális kereskedelem egésze lassabban fejlődik, mint a COVID előtti időszakban.
A munkaerőpiac relatív stabilitása nem lehet félrevezető. Bár a munkanélküliség továbbra is mérsékelt, a foglalkoztatási szerkezet fokozatosan romlik. Az új munkahelyek száma lassan növekszik, a betöltetlen álláshelyek száma csökken, és a vállalatok egyre inkább elhalasztják a felvételt és a termelésbővítésbe történő beruházásokat.
Egy olyan gazdaság számára, amely demográfiai elöregedéssel és szakemberhiánnyal küzd, ez hosszú távú kockázatokat teremt, mivel csökkenti a jövőbeli növekedési potenciált.
A költségvetési helyzet fokozza a nyomást. Németország államadóssága rekordmagasságot ért el, a költségvetési kiadások jelentős részét a folyó kötelezettségek fedezésére fordítják a gazdasági növekedés ösztönzése helyett.
Az infrastruktúrába, a digitalizációba és az ipari modernizációba történő beruházások továbbra sem elegendőek, különösen az Egyesült Államok és Kína felől érkező verseny miatt, ahol az állami támogatás a stratégiai iparágaknak kiterjedtebb és agresszívabb.
A költségvetési fegyelemmel és az úgynevezett „adósságfék”-gel kapcsolatos korlátok jelentősen szűkítik a gazdaságpolitikai mozgásteret.
A német gazdasági válság egyértelműen strukturális jellegű. Nem csupán átmeneti visszaesésről van szó, hanem a kulcsfontosságú iparágak versenyképességének csökkenéséről is.
A magas energiaköltségek, a szigorúbb környezetvédelmi előírások, a növekvő bürokratikus terhek és a lassuló technológiai innováció aláássa a német vállalatok pozícióját a globális piacokon.
Az exportvezérelt modell, amely évtizedekig fenntartható növekedést biztosított, egyre inkább alkalmatlanná válik a széttöredezett globális gazdaság, a kereskedelmi konfliktusok és a geopolitikai instabilitás számára.
Az Európai Unió számára a németországi helyzet rendszerszintű jelentőséggel bír. A régió legnagyobb gazdaságaként Németország hajtja a szomszédos országok termékei iránti keresletet, és nagymértékben meghatározza az euróövezet általános dinamikáját.
Stagnálása automatikusan gyengíti a gazdasági növekedést más EU-tagállamokban, növeli a befektetési bizonytalanságot, és csökkenti Európa vonzerejét a globális tőke számára. A geopolitikai kockázatokkal és az euróövezet belső problémáival együtt ez a kontinensen a gyenge növekedés elhúzódó időszakának veszélyét hordozza magában.
A szakértők egyetértenek abban, hogy mélyreható strukturális reformok nélkül a fenntartható fellendülés valószínűtlen. A célzott ösztönző intézkedések csak átmenetileg enyhíthetik a helyzetet, de nem oldják meg az alapvető problémákat.
A vita az ipari bázis modernizálásának, a magánberuházások ösztönzésének, a munkaerőpiac reformjának és a rugalmasabb fiskális politika alkalmazásának szükségességére összpontosít. A legtöbb kezdeményezés azonban még a vita szintjén marad, és a valódi változás lassú.
Így a német gazdasági válság nem rövid távú visszaesés, hanem a korábbi növekedési modell kimerülésének tükre. Az, hogy Németország milyen gyorsan és következetesen alkalmazkodik az új körülményekhez, nemcsak saját gazdasági jövőjét, hanem az egész európai gazdaság stabilitását is meghatározza a következő években.
A német gazdaság továbbra is válságban van, és a problémák mértéke mélyebb, mint amit egy évvel ezelőtt vártak – jegyzi meg a Neue Zürcher Zeitung.
