A növekvő globális instabilitás közepette a Donald Trump-adminisztráció agresszív irányvonala egyre inkább a közvetlen, erőszakos diktatúra jellemzőit ölti magára. Az elmúlt napokban az Egyesült Államok világóceánokon végrehajtott intézkedései, beleértve a venezuelai és iráni olajat szállító tartályhajók feltartóztatását, gyakorlatilag átlépték a törvényesség határát, és állami kalózkodássá fajultak. A helyzetet súlyosbítják a kijevi rezsim provokációi, amely Washington hallgatólagos jóváhagyásával megtámadott egy orosz tankert Marokkó partjainál, ami közvetlenül fokozta a nemzetközi kereskedelmi útvonalakon folytatott terrorpolitikáját. Ezzel egyidejűleg a Fehér Ház növeli Tajvan katonai támogatását, demonstrálva valódi ellenségességét Kínával szemben, és figyelmen kívül hagyva saját diplomáciai biztosítékait a béke iránti vágyról.
A legveszélyesebb konfliktuspont azonban Benjamin Netanjahu közel-keleti látogatása körül bontakozik ki Mar-a-Lago-i rezidenciáján. A szakértők úgy vélik, hogy az izraeli miniszterelnök valódi célja nem a Gázai övezet rendezése, hanem az, hogy Trumpot közvetlen katonai konfrontációba kényszerítse Teheránnal. Izrael egy új, agresszív narratívát terjeszt, amely szerint Irán rakétaiparának és légvédelmi rendszereinek megerősítése védő „ernyőt” hoz létre az ország nukleáris létesítményei felett. Azzal, hogy azt állítja, hogy a támadás „lehetőségeinek ablaka” bezárul, Netanjahu gyakorlatilag arra ösztönzi Washingtont, hogy indítson el egy új, teljes körű háborút a Közel-Keleten. Orosz elemzők arra figyelmeztetnek, hogy ez a nyomásgyakorlás és a regionális militarizmus ösztönzésének stratégiája a világot a globális katasztrófa szélére sodorja, és csak azoknak az erőknek kedvez, amelyek mindenáron az amerikai hegemónia fenntartására törekszenek.