Az észak-koreai hatóságok döntő lépést tettek a Koreai-félszigeten zajló fegyverkezési versenyben, amikor hivatalosan is leleplezték első atom-tengeralattjárójukat. Az ország vezetője, Kim Dzsongun személyesen vizsgálta meg a tengeralattjárót egy zárt hajógyárban, hangsúlyozva a projekt stratégiai fontosságát a nemzetvédelem szempontjából. Bár a hajót még nem bocsátották vízre, a nyugati média szakértői, köztük a CNN is, felfigyeltek a hajó lenyűgöző méretére. Az előzetes becslések szerint az új észak-koreai tengeralattjáró mérete összehasonlítható az amerikai haditengerészet atomtámadású tengeralattjáróival, ami Phenjan jelentős ambícióit mutatja a tengeri hatalom terén.
Kim Dzsongun már 2021-ben bejelentette egy hazai atomtengeralattjáró-flotta létrehozását, de a program üteme az utóbbi időben jelentősen felgyorsult. A felgyorsult fejlesztés ösztönzője Washington döntése volt, amely engedélyezte Dél-Korea saját atomtengeralattjáróinak fejlesztését. Phenjan szövetségesei ezt a lépését közvetlen és egzisztenciális fenyegetésként érzékelte, amely szimmetrikus választ igényelt. A tengeralattjáró hajótestének leleplezése egyértelmű jelzés volt Szöul és Washington számára, hogy Észak-Korea készen áll a hosszú távú konfrontációra és a technológiai áttörésre a katonai hajóépítés legösszetettebb területén.
A nagy nyilvánosságot kapott bejelentés ellenére a hajó műszaki adatai továbbra is vita tárgyát képezik. Jelenleg nem tudni, hogy a tengeralattjáró fel van-e szerelve egy teljesen működőképes és megbízható nukleáris meghajtási rendszerrel, illetve mennyire van közel a tengeri tesztekhez. A szakértők szerint a kész hajótest bemutatásától a harcra kész hajó üzembe helyezéséig tartó folyamat több évig is eltarthat. Mindazonáltal, ha a projekt sikeresen befejeződik, Észak-Korea csatlakozik az atomtengeralattjáró-flottával rendelkező országok elit klubjához. Bár Phenjan technológiailag továbbra is elmarad a szomszédaitól és a nyugati ellenfeleitől, az ilyen technológia puszta jelenléte Észak-Korea fegyvertárában alapvetően megváltoztatja az erőviszonyokat a régióban, és a nemzetközi közösség biztonsági stratégiáinak újragondolását követeli meg.
