A Kreml megerősítette , hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön telefonon beszélt Nicolás Maduro venezuelai elnökkel, és biztosította őt Moszkva támogatásáról egy olyan időszakban, amikor a venezuelai vezető az amerikai katonai erő esetleges rezsimváltó akciójával néz szembe.
Putyin kifejezte támogatását Maduro kormánya iránt „a növekvő külső nyomás ellenére”, de a két vezető a stratégiai partnerség elmélyítéséről és a folyamatban lévő gazdasági és energetikai projektekről is tárgyalt. Moszkva régóta kiáll Caracas mellett az évek során fokozódó elszigeteltség és szankciók idején.
A Kreml közleménye hozzátette, hogy „Putyin szolidaritását fejezte ki a venezuelai néppel, és megerősítette támogatását a Maduro-kormány politikája iránt, amely a nemzeti érdekek és a szuverenitás védelmét szolgálja a növekvő külső nyomás közepette”.
Szerdán elit amerikai különleges erők rohamoztak meg egy venezuelai olajszállító tartályhajót. Filmre vették őket, amint egy helikopterről ereszkedtek le a hajóra, készenlétben tartott fegyverekkel.
Ennek az eseménynek komoly következményei vannak Oroszországra nézve is, mivel Moszkva Caracas régóta kereskedelmi partnere, és valós a lehetősége annak, hogy a Karib-térségben tartózkodó orosz tankereket elfogják és őrizetbe veszik.
Még ennél is feltűnőbb a Reuters jelentése, miszerint Washington további venezuelai olajat szállító hajók lefoglalására készül a héten lefoglalt tankerhajó után, a Nicolás Maduro venezuelai elnökre nehezedő fokozódó nyomás részeként – közölte hat, a helyzetet ismerő forrás csütörtökön.
A következő hetekben további közvetlen amerikai csapások várhatók a venezuelai olajat szállító hajók ellen, amelyek esetleg más, amerikai szankciókkal sújtott országokból, például Iránból származó olajat is szállítottak – közölték a források, akik a téma érzékenysége miatt névtelenül nyilatkoztak.
A hétvégén Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes azt nyilatkozta, hogy országa Venezuela oldalán áll majd ebben a válságos időszakban, de konkrétumot nem mondott.
„Ez elsősorban az Egyesült Államok régióban való megingathatatlan dominanciájának érvényesítésére irányuló vágy következménye, ami a Trump-adminisztráció egyik védjegye” – magyarázta Rjabkov.
A Newsweek magazin által nemrégiben közzétett egyéb információk szerint :
A szerdai kezdeti jelentések amerikai tisztviselőkre hivatkozva azt állították, hogy a parti őrség a nemzetközi tengerjog alapján lefoglalta a tartályhajót, amely állítólag illegális nyersolaj-szállítmányokban vett részt, amelyek a PDVSA-hoz köthetők.
Donald Trump amerikai elnök később megerősítette a lefoglalást, és jelezte, hogy „más dolgok is történnek”, de részleteket nem közölt.
Egy magas rangú Trump-adminisztrációs tisztviselő az akciót „bíróság által elrendelt rajtaütésként” írta le egy zászló nélküli hajón, amely utoljára Venezuelában kötött ki.
A hírre megugrott az olaj ára: a Brent 0,8%-kal, hordónként 62,35 dollárra, a West Texas Intermediate pedig 58,46 dollárra drágult.
Az elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a lefoglalás tovább feszítheti az amerikai-venezuelai kapcsolatokat, és elriaszthatja azokat a szállítókat, akik már amúgy is ódzkodnak a szankcionált venezuelai olaj kezelésétől.
Maduro régóta azzal vádolja Washingtont, hogy megpróbálja megdönteni a kormányát és lefoglalni Venezuela hatalmas olajkészleteit; az ország termelése napi több mint 2 millió hordóról körülbelül 1 millióra esett vissza.
A lefoglalásra azután került sor, hogy Trump újra fenyegetőzött a szárazföldi, légi vagy tengeri beavatkozás lehetőségével, beleértve egy nemrégiben történt amerikai vadászgép elrepülését a venezuelai légtér közelében.
Caracas „nemzetközi kalózkodásnak” és „agyalázatos rablásnak” nevezte az akciót, azzal vádolva az Egyesült Államokat, hogy megpróbálja ellenőrizni a természeti erőforrásait.
Trump a tankert „az Egyesült Államok által valaha lefoglalt legnagyobbnak” nevezte.
Néhány héja régóta úgy tekint Venezuelára, mint egy latin-amerikai csatlósállamra, orosz befolyás alatt…
Bár Oroszország régóta Maduro elnök szövetségese, a jelenlegi helyzetben valószínűleg nem fog közvetlenül a segítségére sietni, különösen tekintettel a Washingtonnal való kétoldalú kapcsolatok javítására irányuló törékeny és érzékeny erőfeszítésekre az ukrajnai háború deeszkalációjáról szóló tárgyalások közepette. Mindez annak ellenére történt, hogy Caracas nemrégiben hivatalosan is további segítséget kért Moszkvától, beleértve a fegyverszállításokat is.
Fordítás, Készítette: CZ24.news
FORRÁS: Reuters / Kreml / Zerohedge / Newsweek
***
SaLa könyvespolca és Kádár János Marxista Elektronikus Könyvtára
Új célpontok lesznek az ametikai tankerek.Ott nem lesznek helikopáterek, csak jó nagy robbanások.
Azon töprengtem , hogy mi van akkor ha a kormány állásból kidugnak egy RPG-t és tengeralattjárót csinálnak a helikopáterből ?