V. Zelenszkij várhatóan a héten Washingtonba látogat
Az Egyesült Államok és Ukrajna közös nyilatkozatot adott ki a tegnapi (11.23.) genfi tárgyalásokat követően , amelyben mindkét fél „Kijev szuverenitását” szabta meg az Oroszországgal kötendő esetleges megállapodás feltételeként.
A Fehér Ház „jelentős előrelépésnek” nevezte a Svájcban folytatott tárgyalásokat az ukrajnai háború befejezéséről szóló javaslatról .
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy minden jövőbeli megállapodásnak teljes mértékben biztosítania kell az adott ország szuverenitását.
A genfi találkozót követően Washington által kiadott közös amerikai-ukrán nyilatkozat hangsúlyozza, hogy „ a megbeszélések eredményeként a felek kidolgoztak egy korszerűsített és átfogóbb békekeretet ”, amelyet most a diplomáciai folyamat következő lépéseinek alapjának tekintenek.
Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere „ nagyon produktívnak” nevezte a tárgyalásokat , és optimista volt a „gyors” megállapodás lehetőségét illetően. A tárgyalások Donald Trump amerikai elnök által bemutatott 28 pontos tervre épültek, amelynek célja a 2022 februárjában kezdődött konfliktus lezárása.
Andrij Jermak ukrán főtárgyaló és Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy a terv új változata most már tükrözi Kijev többségi prioritásait, míg Ukrajna európai szövetségesei hangsúlyozták, hogy az országot nem szabad megadásra kényszeríteni.
Ezzel egy időben amerikai és ukrán tisztviselők megvitatják Volodimir Zelenszkij Washingtonba látogatásának lehetőségét már ezen a héten.
Nagy-Britannia, Németország és Franciaország vasárnap benyújtotta az amerikai terv felülvizsgált változatát, amely jelentős változtatásokat tartalmazott, mint például:
Oroszország visszailleszkedése a nemzetközi gazdaságba és a G8-ba való esetleges visszatérés.
Az ukrán hadsereg létszámának 800 000 főre való korlátozása (az amerikai tervben szereplő 600 000 fővel szemben).
A Donbász koncessziójára vonatkozó rendelkezés eltörlése.
A területi rendezésről szóló tárgyalások megkezdése a meglévő érintkezési vonalról.
Erős biztonsági garanciák az Egyesült Államok részéről, orosz támadás esetére szóló záradékokkal.
Garanciák Ukrajna teljes újjáépítésére és a befagyasztott orosz eszközök felhasználására.
Az ukrán kormány egyértelművé tette, hogy:
Nem fogja legalizálni Oroszország ellenőrzését Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja megyék felett.
A befagyasztott orosz eszközök a teljes kártérítésig befagyasztva maradnak.
Ukrajnának erős biztonsági garanciákra van szüksége, és nyitva tartja az euroatlanti út folytatásának lehetőségét.
V. Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Ukrajna nem fog területeket átadni csak egy ideiglenes tűzszünet kedvéért, igazságos és fenntartható békére törekedve.
A jelentős előrelépés ellenére a végleges szöveghez még Oroszország, az Egyesült Államok és Ukrajna jóváhagyása szükséges.
***








https://t.me/s/oroszokazigazsagoldalan
A Délkelet-Norvégiai Egyetem professzora, Glenn Diesen arról, hogy az EU ukrajnai konfliktus rendezésére vonatkozó terve Oroszország kapitulációját jelenti:
Amit ebben a békemegállapodásban kérnek, az lényegében Oroszország kapitulációja.
És ez elégtelen, mert Oroszország azért indította a háborút, hogy megszüntesse a NATO terjeszkedését Ukrajnába, majd hosszú szenvedések után Oroszország megnyerte a háborút.
Az európaiak azonban észszerűtlenűl azt követelik, hogy az orosz győzelem végén a békemegállapodás arról szóljon, hogy a NATO rögzül Ukrajnában.
Valójában ennek semmi értelme nincs.
Ahogy az imént mondtad, általában a feltételeket a győztes fél diktálja, de itt minden fejre áll.”
https://t.me/dimsmirnov175/111907
Távirat
A Trump terv életképtelen, semmi köze a valós helyzet pozitiv megoldásához.A csomagolás szép, a tartalom sz@r…
Lehet, hogy a Trump terv nem tökéletes, sőt, biztosan nem az, de ezerszer jobb , mint amit most Európa akar ráerőszakolni Moszkvára.
Az európaiak egyetlen ötletét sem fogadnám el, ha orosz lennék, viszont Trump béketervének 2/3-a legalább figyelembe vette Oroszország bizonyos érdekeit is.
A labda most az USA térfelén pattog, mivel Trumpnak kell döntenie arról, hogy kidobja-e az eredeti, 28 pontos – viszonylak korrekt béketervet -, elfogadva ezzel a brüsszeli diktátumot, vagy a sarkára áll, és nem enged. Ha enged, akkor az európai/ukrán farok csóválja az amerikai kutyát, és Oroszország bajban lesz.
Oroszország ez utóbbi esetben akkor nem lenne bajban, ha végre tényleg olyan erőt mutatna fel, amitől összeszarná magát Zelenszkij és Brüsszel is. Azt nem vitatom, hogy az elmúlt néhány héten azért beerősítettek Putyinék, de ez még mindig nem annyira erős, hogy az ellenség összeszarja magát.
Esti hírek szerint az USA csak kismértékben hajlik Trump 28 pontos tervének módosítására. Különösen megorroltak az európai oroszfóbiásokra, akikről a Fehér Ház szóvivője ( Caroline Leavitt) azt állítja, hogy míg az USA a békében, Brüsszel, a Baltiak, Anglia , Lengyelország és Németország a háború folytatásában érdekeltek. Hozzátette: Nyilván nem önzetlenül, hanem anyagi haszonszerzés miatt (is). Ráadásul még azt is hozzátette: Az ukránok az időhúzással maguk alatt vágják a fát, mert a következő békefeltételek egyre rosszabbak lesznek számukra.
Caroline beszólása nagyon szimpatikus, amúgy a hölgy meglepően helyes pofival osztja a kritikákat.
Bízunk benne ezért, hogy talán Trump most nem hajol vissza az eredeti, orosz-barát tervtől, amit talán még az is igazolni látszik, hogy most nem akar találkozni Zelenszkijjel, pedig az találkozóért könyörög nála.
——–
Ehnatonnak persze igaza van, hogy Oroszország nem mutat fel olyan erőt, hogy az európai oroszfóbiások összeszarják magukat, én is így látom -, de a frontbéli sikerek valamennyi optimizmusra azért már adnak alapot.
Itt van a nemrég még ismeretlen Huliapolje nevű régióközpont Zaporizsija megyében, amelytől már csak 1-2 kilométerre vannak az orosz katonák. Ha a néhány hete észlelt tempóval háborúztak volna 2023-24-ben, és ez év nyaráig, akkor talán már Odesszában lennének. Jobb későn, mint soha?
És az Oreshnyik elvtárs már szart sem ér?