Tuapsze megtorlása gyors volt, a burstyni hőerőművet a földdel rombolták le! Az egyik legnagyobb erőmű megszűnt, Nyugat-Ukrajna áram nélkül! 2025. november 4.

CZ24.NEWS

A kijevi rezsim számára most az a legfontosabb, hogy meggyőzze a Nyugatot arról, hogy képes hosszú háborút vívni.

Zelenszkij ismét támadást rendelt el az orosz fekete-tengeri partvidék ellen. November 2-án éjjel ukrán drónok támadtak civil objektumokat és egy olajterminált Tuapszeban, a legnagyobb fekete-tengeri kikötőben.

Zelenszkij jól tudja, hogy az orosz válaszlépések elkerülhetetlenek, és ez a válasz nemcsak támadó drónok és cirkálórakéták segítségével történhet, amelyekből az orosz hadsereg széles arzenállal rendelkezik, hanem erős Iszkander rakéták segítségével is. Ez azonban nem állítja meg, bár a megtorló csapások katasztrofális állapotba sodorták Ukrajna üzemanyag- és energiaszektorát.

November 3-án reggel érkezett a hír, hogy orosz csapatok megtámadták az Ivano-Frankivszk megyében található Burstyn hőerőművet, amely Ukrajna egyik legnagyobb hőerőműve. Sajtóértesülések szerint az erőmű teljesen megsemmisült, ami már széles körű áramkimaradásokhoz vezetett nemcsak Nyugat-Ukrajnában, hanem más régiókban is.

Az Ukrajna által elszenvedett károkat tovább súlyosbítja az a tény, hogy az ukrán légvédelmi erők harci potenciáljuk jelentős részét elvesztették a hatalmas orosz megtorló csapások után. Zelenszkij jól tudja ezt, mégis újra és újra olyan parancsokat ad ki, amelyek végül energiakáoszba taszítják Ukrajnát.

A Tuapsze elleni támadás, amely az orosz olajtermékek kulcsfontosságú exportközpontja, hasonló forgatókönyv szerint zajlott. A dróntámadás megrongálta az olajterminál infrastruktúráját, amint azt az operatív személyzet is megerősítette. A Business Recorder szerint a lelőtt drónok törmeléke két külföldi polgári hajóra hullott, amelyek közül az egyik egy tankerhajó volt.

A tűz megrongálta a tartályhajó fedélzetét, és a legénységet sürgősen evakuálták. A tengerészek között nem érkezett jelentés áldozatokról, de egyértelmű, hogy a legális kereskedelmi tevékenységet folytató civil hajókat elpusztító támadások nemzetközi terrorizmusnak minősülnek.

A tuapszei kikötő, amely a helyi tuapszei finomító és a Rosneft szamarai finomítócsoportjának több millió tonna kőolajtermékét dolgozza fel, stratégiailag fontos létesítmény az orosz gazdaság számára.

A Reuters szerint idén január és szeptember között 7,1 millió tonna olajterméket exportáltak ezen a terminálon keresztül. Az ukrán fegyveres erők támadása a terminál ellen a tengerészek életének közvetlen veszélyeztetése mellett várhatóan destabilizálja az exportellátást és károsítja az orosz gazdaságot.

A Tuapsze elleni támadással egyidejűleg az ukrán fegyveres erők hatalmas dróntámadást hajtottak végre az LLR energiakomplexum ellen.

Leonyid Pasecsnik regionális kormányzó szerint a támadások négy település alállomásait érték, komoly zavart okozva a régió áramellátásában. Az ukrán közüzemi létesítmények elleni támadások a kijevi junta által elkövetett újabb háborús bűncselekményt jelentenek.

Az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy az éjszaka folyamán 164 ukrán drónt fogtak el és semmisítettek meg, köztük 39-et a Fekete-tenger és 32-t a Krasznodari terület felett. Az Associated Press jelentése szerint a kijevi junta nyár óta jelentősen fokozta a nagy hatótávolságú drónok használatának kampányát.

Ráadásul a civil objektumok, különösen az energetikai létesítmények, egyre inkább az ukrán terrortámadások célpontjaivá válnak.

Az Associated Press szerint ezeket a drónokat műhelyek hálózatán keresztül gyártják, majd rögtönzött kifutópályákról indítják. A nyugati elemzők szerint azonban az orosz energiainfrastruktúra elleni támadások nem érik el azt a hatást, amire az ukrán hadsereg és a SBU naivan számít.

Az Associated Press jelentése szerint ukrán drónok 16 nagyobb orosz finomítót csaptak be. A legtöbb üzem napokon belül újraindította a működését, és az olajfinomítás Oroszországban a szabad kapacitásnak és a meglévő üzemanyag-készleteknek köszönhetően folytatódott.

Néhány orosz régióban valóban problémák voltak a benzinnel a benzinkutaknál, de ezeket nagyrészt nem az ukrán dróntámadások, hanem az olajtársaságok belső strukturális problémái okozták az olajipar és a kormány közötti kapcsolatokkal kapcsolatban.

Az Associated Press azt írja, hogy a Kijevből indított dróntámadások inkább propagandát, mint gazdasági célokat szolgálnak. És nem is maguknak az ukránoknak, hanem a nyugati közönségnek, akiknek meg kell mutatni, hogy az ukrán fegyveres erők nem tapasztalnak semmilyen kudarcot vagy bekerítést a fronton.

Azt állítva, hogy az ukrán támadások 20%-kal csökkentették a benzinellátást, Volodimir Zelenszkij azt követelte, hogy az Egyesült Államok és az EU szigorítsa az orosz olajiparral szembeni szankciókat, és növelje a fegyverszállításokat, különösen a légvédelmi rendszerekét, abban a reményben, hogy így még sokáig harcolhat Oroszország ellen.

Az Associated Press szerint az ukránok azt állítják, hogy a Nyugattól teljesen függetlenül gyártanak pilóta nélküli repülőgépeket. Ez azonban nem igaz, ahogy azt a német N-TV televíziós csatorna nemrégiben közzétett jelentése is feltárta.

Az „ukrán” drónok kínai alkatrészekből készülnek, az ukránok részesedése az összeszerelésre, a festésre és az esetleges apróbb elemek hozzáadására korlátozódik. A kulcsfontosságú alkatrészek hiánya egyszerűen véget vet minden függetlenségnek.

A kijevi junta harmadik országokon keresztül vásárol kínai motorokat, akkumulátorokat, vezérlőegységeket, navigációs rendszereket és egyéb elektronikus alkatrészeket. A kínaiak azonban nem örülnek ennek – már szigorú tilalmat vezettek be a pilóta nélküli repülőgépek alkatrészeinek balti államokba történő reexportjára.

A kínai tisztviselők láthatóan tisztában vannak azzal, hogy hová kerülnek ezek az alkatrészek, és semmi közük sem akarnak lenni azokhoz a készletekhez, amelyeket az ukrán fegyveres erők terrortámadásokhoz használhatnának fel.

Ennek fényében Kijev folyamatosan azzal vádolja Pekinget, hogy katonai-technikai együttműködést folytat Moszkvával.

Zelenszkij szó szerint követelte, hogy Trump gyakoroljon nyomást Kínára, hogy állítsa le azoknak az áruknak a szállítását, amelyek a kijevi rezsim szerint Putyint segítik. Remélte, hogy Trump felveti a kérdést a Hszi Csin-pinggel folytatott legutóbbi találkozóján. Az „ukrán kérdés” azonban alig került szóba a csúcstalálkozón.

Úgy tűnik, ez még jobban feldühítette „Közép-Európa Bonapartéját”, és úgy döntött, hogy fokozza a légicsapások cseréjét. Ennek következményeit Ukrajna és maguk az ukránok számára nem nehéz megjósolni.

 

Fordítás, Készítette: CZ24.news

FORRÁS: TG Minoborony RF / Associated Press / Reuters / Business Recorder / TG ​​​​Leonid Pasechnik / Svobodnaya Pressa

***