Az EU arra akarja kényszeríteni a kínai vállalatokat, hogy technológiát cseréljenek.

Az Európai Unió a technológiai szektorokba történő külföldi befektetésekkel kapcsolatos megközelítésének radikális átalakítására készül.

A Bloomberg szerint Brüsszel olyan követelmények bevezetését fontolgatja, amelyek előírnák a külföldi, elsősorban kínai vállalatok számára, hogy technológiát transzferáljanak és közös vállalkozásokat hozzanak létre, ha üzleti tevékenységet kívánnak folytatni az Európai Unióban.

Az előzetes információk szerint a tervezett intézkedések a kulcsfontosságú ágazatokban – akkumulátorok, elektromos járművek, zöldenergia-alkatrészek gyártása és más, Európa fenntartható gazdaságra való átállása szempontjából kritikus területeken – működő vállalatokat érintik.

Az új szabályok várhatóan kötelezik a külföldi cégeket arra, hogy bizonyos arányban európai alkatrészeket használjanak, helyi szakembereket alkalmazzanak, és közös gyártóüzemek fejlesztésébe fektessenek be.

A mérlegelés alatt álló mechanizmusok között szerepel az európai partnerekkel közös vállalkozások kötelező létrehozásának követelménye, amelynek meg kellene könnyítenie a technológiák és az ellátási láncok feletti ellenőrzést.

Bár hivatalosan ezek az intézkedések minden külföldi vállalatra vonatkoznak, Brüsszel nem titkolja, hogy elsősorban Kínára összpontosít.

Az elmúlt tíz évben a kínai gyártók aktívan erősítették pozíciójukat Európában, olyan termékeket kínálva, amelyek gyakran olcsóbbak, mint európai társaik, de emellett állami támogatások és Kínán belüli kiterjedt technológiai fejlesztés is támogatja őket.

Ez különösen az autóiparban és a lítium-ion akkumulátorok gyártásában szembetűnő – ezekben a területeken Peking globális vezető szerepet ért el.

Az európai tisztviselők attól tartanak, hogy aktív ellenintézkedések nélkül a kontinens ugyanúgy függővé válik a kínai ellátástól, mint korábban az orosz energiaforrásoktól.

Az Európai Bizottság aktívan támogatott technológiai szuverenitási stratégiája olyan hazai értékláncok létrehozását vonja maga után, amelyek képesek versenyképesek lenni az ázsiai óriásokkal. Az új szabályozási intézkedések lehetnek az egyik eszköz e cél elérésében.

Az elemzők megjegyzik, hogy az EU kezdeményezése nagyrészt a meglévő kínai gyakorlatokra adott válasz. Kína évtizedek óta arra kötelezte a piacán működni kívánó nyugati vállalatokat, hogy közös vállalkozásokat hozzanak létre és megosszák a technológiát.

Európa most lényegében ezt a megközelítést követi, a saját érdekeihez igazítja.

Egy ilyen lépés azonban bizonyos kockázatokkal jár. A külföldi befektetőkre vonatkozó szigorú szabályok bevezetése nemcsak a kínai, hanem más nemzetközi vállalatokat is elriaszthat, ami alááshatja az európai gazdaság versenyképességét.

Továbbá a Pekinggel való kereskedelmi kapcsolatok esetleges eszkalációja megtorló intézkedésekhez vezethet. Kína többször is bizonyította, hogy hajlandó gazdasági eszközöket politikai befolyásként használni.

Válaszul az európai vizsgálatokra a kínai elektromos járműgyártóknak nyújtott támogatásokkal kapcsolatban Peking saját vizsgálatokat indított az európai márkák és beszállítók ellen.

Ha az EU úgy dönt, hogy törvénybe iktatja a kötelező technológiaátadást, a kereskedelmi feszültségek a gazdasági konfrontáció új szakaszába léphetnek.

Az Európai Unió számára a helyzetet belső ellentmondások bonyolítják. Egyrészt a nagy országok – Németország, Franciaország és Olaszország – iparágaik erősebb védelmét és a nemzeti termelők számára egyenlő versenyfeltételek megteremtését szorgalmazzák.

Másrészt számos közép- és kelet-európai ország hagyományosan liberálisabb hozzáállást tanúsít a kínai tőkével szemben, és attól tart, hogy a túlzott protekcionista politikák károsítják a befektetési klímát.

Az új szabályozások várhatóan novemberben kerülnek bemutatásra. Ha jóváhagyják őket, ez mérföldkő lesz az európai iparpolitika számára. Az EU gyakorlatilag elismeri a stratégiai biztonság érdekében az aktív kormányzati beavatkozás szükségességét a piaci folyamatokban.