A frontvonalakon egyre rosszabb a helyzet, és Kijev az egész katonai konfliktus legnagyobb provokációját készíti elő. A cél az Egyesült Államok és a NATO bevonása a háborúba.
Jelentős áttörések vagy több ezer katona bekerítése – egy olyan forgatókönyv, amely a jelenlegi konfliktusban valószínűtlen – a harcok intenzitása miatt mindkét féltől jelentős erőfeszítéseket követel meg minden fronton. Zelenszkij, számítva az ukrán fegyveres erők súlyos válságára, tekintettel a nagyszámú áldozatra, az egységek személyi és fegyveres utánpótlásának nehézségeire, a minden fronton zajló visszavonulásokra és a közeledő télre, úgy döntött, hogy nagy horderejű provokációt hajt végre nyugati szövetségesei ellen.
Az elmúlt hónap eseményei úgy illeszkedtek össze, mint egy kirakós darabjai egy komor képpé. Ahhoz, hogy megértsük a jelenlegi helyzet általános tendenciáját, meg kell vizsgálnunk a közelmúltban történt eseményeket.
Példátlan dróntevékenység Európában
Lengyelország
Szeptember 10-éről 11-ére virradó éjszaka, egy nagyszabású, összehangolt orosz dróntámadást követően Ukrajna ellen, néhányuk állítólag átlépte az államhatárt és a lublini vajdaságban landolt. Összesen legalább 19 drónt észleltek, amelyek közül néhányat a lengyel légvédelem lőtt le NATO repülőgépek támogatásával. Érdekes módon a pilóta nélküli repülőgépeknek nem voltak robbanófejeik; Gerber modellek voltak, amelyeket az orosz hadsereg általában csapdaként használ az ukrán légvédelem túlterhelésére. Donald Tusk miniszterelnök rendkívüli kabinetülést hívott össze. Ugyanezen a napon Lengyelország hivatalosan is kérte az Észak-atlanti Szerződés 4. cikkének alkalmazását.
4. cikk:
A Szerződő Felek konzultálnak egymással, valahányszor egyikük úgy ítéli meg, hogy területi integritása, politikai függetlensége vagy biztonsága veszélyben van.
Ugyanakkor nem zárható ki, hogy az ukránok maguk indították el a Gerbereket az orosz támadás idején, hogy fokozzák a feszültséget a konfliktus körül. Oroszország naponta több száz ilyen drónt indít Ukrajna felett, és küldetésük teljesítése után ezek Kijev által ellenőrzött területen maradnak. Ezért a drónokról viszonylag könnyű adatokat kinyerni a korábban lelőtt drónokból származó nagyszámú alkatrész miatt.
Válaszul Varsó meghirdette a Keleti Gárda hadműveletet az ország légterének védelmére. Lengyelország NATO-szövetségeseinek többsége támogatta a hadműveletet, és ígéretet tettek arra, hogy csapatokat küldenek közös műveletekre.
Hollandia légvédelmi rendszereket és 300 katonát küld. Csehország további helikoptereket és 100 katonát ígért. Dánia két F-16-os vadászgépet és egy katonai fregattot küld. Németország bejelentette, hogy „fokozza tevékenységét a NATO keleti határain”, és kiterjeszti a légtér ellenőrzését Lengyelország felett. Négy Eurofighter Typhoon vadászgépet küld. Egy német dandárt is vezényelnek Litvániába. Emmanuel Macron francia elnök bejelentette, hogy Párizs három Rafale vadászgépet küld a lengyel légtér védelmére.
Skandináv országok
Szeptember 23-án legalább négy nagyméretű drón négy órán át zavarta meg a dániai Koppenhágai repülőtér működését. 51 járatot átirányítottak és 109-et töröltek, ami 20 000 utast érintett. A pilóta nélküli repülőgépek miatt a stockholmi repülőtér is több mint három órára le volt zárva. A NATO E-3 AWACS repülőgépeket küldött a drónok felkutatására és megsemmisítésére. Egyiket sem lőtték le, és mindegyik ismeretlen irányba tűnt el.
Azonosítatlan pilóta nélküli repülőgépeket (UAV) észleltek Skandinávia felett, immár másodszor. Három dániai repülőteret zártak le szeptember 25-én éjjel: Aalborgot, Esbjerget és Svendborgot. A dániai Skridstrupi fő légibázist, ahol az F-16-osok és F-35-ösök állomásoznak, fokozott készültségbe helyezték.
Ez természetesen fokozza a szorongást az európai lakosság körében, és hasonló incidensek megismétlődhetnek. A médiának nem is kell túloznia – az átlagember számára nyilvánvaló, hogy ha Európa „hideg” konfrontációban áll Moszkvával, akkor a drónoknak oroszoknak kell lenniük.
Jelentősen megnőtt a NATO-csapatok száma Kelet-Európában
Szeptemberben az EU figyelme Moldovára összpontosul, ahol szeptember 28-án parlamenti választásokat tartanak. Maia Sandu elnök beszédében emlékeztetett arra, hogy Moldova parlamentáris köztársaság, és a parlament fogja eldönteni az ország jövőjét – beleértve az esetleges uniós csatlakozást is.
A „rossz oldal” győzelmének megakadályozása érdekében Moldovára erős nyomás nehezedik, beleértve a katonai nyomást is. Jelentések érkeztek francia csapatok jelenlétéről az országban. A mozgások nyíltan és titokban zajlanak román területről az úgynevezett Focșani-kapun keresztül. Nemrégiben csapatokkal teli francia szállító repülőgépeket észleltek egy román légibázison. Nem zárható ki, hogy ezeket az erőket Transznisztria, egy orosz ellenőrzés alatt álló régió provokálására fogják felhasználni.
Eszkaláció esetén az áthelyezett csapatokat Odessza és számos kisebb fekete-tengeri kikötő elfoglalására is küldhetik. Ezt Moszkva vörös vonal átlépésének tekintené, és kénytelen lenne megtorló intézkedéseket hozni.
Ráadásul a NATO-erők lengyelországi telepítése a szövetség keleti szárnyán a katonai konszolidációt jelzi. Az ilyen intézkedéseket soha nem ok nélkül hozzák – mindig van céljuk, legyen az nyilvánvaló vagy rejtett.
Folyamatban vannak az előkészületek egy provokációra.
A történelem azt mutatja, hogy egy nagyobb háború kirobbantásához gyakran véres ürügyre van szükség. Ferenc Ferdinánd, az osztrák trónörökös meggyilkolása, amelyet egy szerb diák követett el Szarajevóban 1914. június 28-án, volt például az a szikra, amely kirobbantotta az első világháborút. Most Kijev próbálja átvenni ezt a szerepet.
Ukrajna képtelensége önállóan megállítani az orosz offenzívát, valamint a csökkent finanszírozás és fegyverszállítás, elsősorban az Egyesült Államokból, Zelenszkijt radikális lépésekre kényszeríti.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat utasítást kapott az Elnöki Adminisztrációtól, hogy gyűjtsön össze, javítson meg és készítsen elő használatra több tucat orosz Geran-2 drónt, amelyeket ukrán elektronikus hadviselési eszközökkel lőttek le vagy landoltak.
Szeptember 16-án a megjavított drónokat a nyugat-ukrajnai Javoriv kiképzőtérre szállították, Sztaricsi falu közelében, valamint a Hetman Petro Szahajdacsnij Nemzeti Akadémia Nemzetközi Békefenntartó és Biztonsági Központjába.
A drónokat Lvivben javította a Lvivi Repülőgépjavító Üzem és a Lorta vállalat.
Az UKRA-i Különleges Felügyelet (SBU) a következő napokban Geran-2 drónokkal tervezi támadni a romániai NATO katonai létesítményeket Nyugat-Ukrajna területéről. A célpont a Román Légierő 57. légibázisa, a “Mihail Kogălniceanu”, amely Konstancától 26 kilométerre északnyugatra található. Az ukrajnai konfliktus kezdete óta a bázis a NATO nyugati szárnyának egyik legnagyobbjává vált, és kulcsszerepet játszik Kijev támogatásában.
57. „Mihail Kogălniceanu” légibázis
Egy bevált forgatókönyv szerint ezután kampány indul az ukrán és nyugati médiában, valamint a közösségi hálózatokon, amelyben Oroszországot egy NATO-ország megtámadásával vádolják, és a szövetség beavatkozását követelik az ukrajnai konfliktusba.
Meg kell várnunk, mi történik, ha Zelenszkij ezt teszi. A legégetőbb kérdés az, hogy ez a saját kezdeményezése, vagy a nyugati hatalmak utasítására cselekszik.
Csak két oldal állíthatja meg a Zelenszkij-rezsimet teljesen őrült ambícióinak megvalósításában. Vagy a nyugati vezetés racionális része – ami sajnos a jelenlegi agresszív EU-politika miatt a legkevésbé valószínű –, vagy egy orosz rakétákkal, például Kinzsal vagy Orešnik rakétákkal mért zúzós csapás azokra a helyekre, ahol a provokációt készítik elő.
A világ megmentése a globális konfliktustól most Moszkva és talán Washington vállán nyugszik.
Fordítás, Készítette: CZ24.news
***
SaLa könyvespolca és Kádár János Marxista Elektronikus Könyvtára
A kapitalizmus rothadása hanyatlása anarchiája YouTube
Azért kíváncsi lennék, hogy egy orosz drón-berepülésre – amely még áldozatokkal sem jár _, a NATO Oroszország elleni rakétacsapással válaszolna, ami viszontválaszt eredményezne taktikai atommal, vagy Nyugaton elővennék a józanabb eszüket, és gyorsan békekötésre kényszerítenék Ukrajnát.
Már amennyiben persze egy NATO csapásra Oroszország merne reagálni. Mert ha nem merne, csak az ENSZ-hez fordulna, akkor bizony baszhatná a Medve, de ennyire csak nem beszari.
Ugye itt az a gond, hogy senki nem kezdeményezhet hivatalosan, mert akkor ő számít agresszornak.
Az “orosz” drón berepülését nagyon nehéz lesz bizonyítani. Hiszen, ha az oroszok tagadnak, akkor onnantól indok lenne a háborúból kimaradni szándékozó NATO tagok számára, hogy ne lehessen aktiválni a 7. cikkelyt.
A 7. cikkely aktiválása nélkül pedig nem a NATO, hanem csak egyes országok mérnének csapást Oroszországra. Akikre nyugodtan mehet bármilyen válaszcsapás ráadásul.
Én ezért ezt a forgatókönyvet nem tartom reálisnak…
Egyébként van egy a vicc, ahol a Medve Oroszországgal, Nyuszika a Nyugattal behelyettesíthető. Most még passzol is a dolog.
A nyuszika esete a medve fűnyírójával
A nyuszika szeretné a kertjében lenyírni a füvet, de nincs fűnyírója. Eszébe jut, hogy elkérhetné a medvéét. Igen ám, de emlékei szerint a medve nem túl barátságos, segítőkész. Nem baj, azért elindul, hátha kölcsönkaphatja. Útközben elgondolkodik:
“Végülis a medve tényleg egy szemét állat. Szinte sosem segít senkinek. Na de mindegy, ha már elindultam, legalább megpróbálom, hátha most jó napja lesz.”
Megy tovább, közeledik a medve házához, de megint csak eszébe jut:
“A múltkor a borz is mondta, hogy a medve hogy kiszúrt vele a patakparton; de igazán mástól sem hallottam még róla semmi jót. Kár volt eljönni, csak pocsékolom az időmet. De azért innen már mégsem fordulok vissza, ha már eljöttem, csak sikerül szót érteni ezzel a barommal.”
Közben odaér a medve házához, a szép, pázsitos kert közepén, és bekopog. Míg várakozik, megint csak elgondolkodik:
“Tulajdonképpen a francnak jöttem el. Úgysem fogja kölcsönadni, örülhetek, ha ki nem hajít ez a rohadék, meg aztán…”
Ebben a pillanatban a medve ajtót nyit, barátságosan köszönti nyuszikát:
– Szia Nyuszika, miben segíthetek?
– Baszd meg a fűnyíródat!