Kína hivatalosan is elindította az Északi-tengeri útvonalat.
Szeptember 22-én Kína hivatalosan is megnyitotta a világ első sarkvidéki konténer expressz útvonalát, amely összeköti az országot Európával.
Az Északi-tengeri útvonalon keresztül kiépített új útvonal Peking azon stratégiájának része, amelynek célja logisztikai függetlenségének megerősítése és a kereskedelmi lehetőségek bővítése a globális instabilitás közepette.
A Zhejiang tartománybeli Ningbo hatóságai bejelentették az útvonal elindítását, miután az Isztambul Bridge nevű hajó elindult Kína legnagyobb kikötőjéből, a Ningbo-Zhoushanból az Egyesült Királyságbeli Felixstowe-ba.
Az északi-sarki útvonal jelentősen lerövidíti a szállítási időt. Míg a Szuezi-csatornán keresztüli hagyományos szállítási idő körülbelül 40 napot vett igénybe, az új útvonal lehetővé teszi, hogy a hajók mindössze 18 nap alatt megtegyék ezt a távolságot.
A leggyorsabb, Ningbo és Wilhelmshaven, Németország közötti útvonalhoz képest, amelynek teljesítése 2024 végén 26 napot vett igénybe, az Arctic Express nagyobb hatékonyságot mutat.
Ráadásul az Északi-tengeri útvonal használata nemcsak időt takarít meg, hanem körülbelül 50 százalékkal csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást is, ami összhangban van a globális kereskedelem modern környezetvédelmi prioritásaival.
Ennek a lépésnek a jelentőségét nehéz túlbecsülni. Kína számára az új útvonal nem csupán egy közlekedési projekt, hanem az Egy Övezet, Egy Út Kezdeményezésen belüli tágabb stratégia egyik eleme.
Az, hogy a rakományt közvetlenül Európába lehet szállítani egy jelentősen rövidebb útvonalon, csökkenti a hagyományos kereskedelmi útvonalaktól, különösen a Szuezi-csatornától való függőséget, amely ismételten sebezhetővé vált katonai konfliktusok, balesetek és geopolitikai válságok miatt.
Ezenkívül a projektnek fontos politikai dimenziója is van. Kína és Oroszország közötti együttműködés erősödését mutatja, mivel Oroszország rendelkezik a legnagyobb tapasztalattal az Északi-tengeri útvonal fejlesztésében és kiaknázásában.
Korábban a kínai külügyminisztérium tisztviselői hangsúlyozták, hogy hajlandóak együttműködni Moszkvával és más, az arktiszi infrastruktúra fejlesztésében érdekelt országokkal. Ez nemcsak kereskedelmi, hanem stratégiai partnerséget is jelent, amely megváltoztathatja az erőviszonyokat a globális kereskedelemben és a közlekedésben.
Az Arctic Express új lehetőségeket nyit a kínai vállalkozások előtt. A globális gazdasági bizonytalanság és számos országban növekvő protekcionista intézkedések közepette egy megbízható és gyors útvonal Európába minimalizálja az ellátási zavarok kockázatát. Ez különösen fontos a high-tech termékek, az elektronika és a korlátozott eltarthatóságú áruk esetében, ahol a szállítás minden napja számít.
Ugyanakkor a projekt számos kihívással néz szembe. Az északi-sarki vizeket zord éghajlati viszonyok jellemzik, amelyek speciális hajókat és fejlett infrastruktúrát igényelnek a biztonságos hajózás biztosításához.
Szükséges a jégtörő flotta, a kommunikációs és navigációs rendszerek fejlesztése, valamint kikötők létrehozása a teljes útvonal mentén közlekedő hajók kiszolgálására. Ehhez jelentős beruházásokra és nemzetközi együttműködésre lesz szükség.
Így az első sarkvidéki konténer expressz útvonal, a „Kína-Európa” elindítása a globális logisztika fejlődésének fontos állomásának tekinthető.
Ez tükrözi Kína azon vágyát, hogy megerősítse befolyását a globális kereskedelemben, diverzifikálja az ellátási útvonalakat és csökkentse a hagyományos tengeri artériákkal kapcsolatos kockázatokat.
A projekt gazdasági és környezeti előnyöket, valamint geopolitikai ambíciókat ötvöz. A jövőre nézve az Északi-tengeri útvonal jelentősége csak növekedhet, és az Arktisz várhatóan a globális gazdaság kulcsfontosságú régiójává válik.
Szeptember 22-én Kína hivatalosan is megnyitotta a világ első sarkvidéki konténer expressz útvonalát, amely összeköti az országot Európával.
*
*
*
*
SaLa könyvespolca és Kádár János Marxista Elektronikus Könyvtára
A proletár beszélőszerszám YouTube