Vlagyivosztok, Hong-Kong, Peking, Moszkva, 2025. szeptember 4. csütörtök (MB)
A nyugati szankciópolitika és büntetővámok egyik következménye a keleti gazdasági együttműködés látványos fejlődése – írja elemzésében a Magyar Békekör tudósítója.
Kína, Oroszország és India között olyan intenzív kereskedelmi, pénzügyi, beruházási kapcsolatok kialakulásának lehetünk a tanúi, amelyek valószínűleg nem történtek volna meg, vagy csak lassabban következtek volna be, ha a nyugati államok nem folytattak volna szankciópolitikát ellenük, és nem akadályozták volna a fejlődésüket nemzetközi jogilag tiltott eszközökkel is.
A kényszerítő körülmény hatására a három keleti nagyhatalom gyorsabban áll át a nemzeti valutában történő elszámolásra, a határokon átnyúló fizetési eszközök diverzifikálására, új nemzetközi közlekedési folyosókat hoz létre, és a külső nyomással szemben ellenálló termelési és ellátási láncokat alakít ki.
Az orosz elnök szeptember 2-3-i pekingi látogatásakor a Gazprom szerződést kötött kínai partnerével arról, hogy évi 106 milliárd köbméterre növeli a Kínának szállított orosz földgáz mennyiségét, a Roznyeft pedig évi 2,5 millió tonnával több nyersolajat ad el Kínának Kazahsztánon keresztül. Mivel mindkét terméket piaci, nem pedig inflációs áron értékesítik, Kína gazdasága versenyelőnyre tesz majd szert, Oroszország pedig kínai ipari beruházásokhoz jut cserében.
Mivel a Nyugat korlátozza árucsereforgalmát a három országgal, továbbá mindazokkal, akik orosz energiahordozót vásárolnak, amerikai dollár helyett pedig nemzeti valutában kereskednek, a szankcionált és büntetővámokkal sújtott országok egymás között fokozzák exportjukat-importjukat, határon átívelő új infrastrukturális beruházásokat eszközölve.
Míg a Nyugat leépíti a szabadkereskedelmet, melynek korábban hirdetője volt, a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO), a BRICS és az Eurázsiai Gazdasági Unió (EAEU) az egyenjogú, kölcsönös előnyökön nyugvó szabadkereskedelemban látja a fejlődés zálogát.
A maguk részéről ugyan nem látnak akadályt, hogy helyreállítsák és élénkítsék a Nyugattal folytatott kereskedelmet, de az üzlethez két fél szükséges, viszont a nyugati fél a szankciópolitika útját választotta.
„A nyugati országok nem számíthatnak többé kereskedelmi preferenciákra orosz részről” – tudatta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a jövő kilátásairól az indonéziai Kompasnak adott nyilatkozatában.
„A világ mind jobban rádöbben, hogy bárki szankciók áldozata lehet. Logikus hát, hogy a globális dél és a globális kelet sok országa úgy akarja biztosítani külkereskedelmi érdekeit, hogy következetesen csökkenti függőségét a Nyugathoz fűződő történelmi kapcsolatoktól” – fűzte hozzá.
Válaszul Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főbiztosa szerdán a nyugati civilizáció ellen összeesküvőknek, és a nyugati szabályokon nyugvó nemzetközi rend felforgatóinak minősítette Kínát, Oroszországot, Iránt és Észak-Koreát. Arra biztatta az Uniót, hogy álljon a sarkára, és szegezzen világpolitikai akaratot az általuk képviselt önkényuralmi rendszerekkel szembe.+++
Kiadta: Magyar Békekör
Jé egy fél hirdetés !