(idézet: Rákosi Mátyás – Válogatott beszédek és cikkek)
2
Ma, a szocializmus kezdetén jó munkánkat azon mérjük, hogy mennyi munkás, mennyi dolgozó paraszt van az állam és a gazdaság vezető helyein. Ez fejlődésünkkel együtt gyorsan meg fog változni és 5—10 esztendő múlva sikereinket és erőnket az értelmiség növekedésével, az egyetemet végzettek számával is mérni fogjuk.
Az első ötéves terv számai és hatalmas méretei ezen a téren is éreztetik hatásukat. A magyar értelmiség előtt egyre világosabban áll, hogy fejlődésének lehetőségei tulajdonképpen csak most kezdenek kibontakozni. Most kezdi látni az értelmiség, hogy régente a kizsákmányoló kapitalisták kiszolgálója volt. Ma viszont, amikor ez a kizsákmányoló osztály eltűnik, az értelmiség saját népét szolgálja, s a munkásokkal és a dolgozó parasztokkal egyenrangúan építi az új, fejlettebb szocialista társadalmat.
Mit eredményeznek ezek a változások? Eredményezik azt, hogy csökkennek azok a gazdasági ellentétek, melyek azelőtt a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség közé éket vertek. Egyre inkább eltűnik és elmosódik az a határvonal, mely elválasztotta őket egymástól. Ennek következtében csökkennek és elmosódnak a közöttük levő politikai különbségek is.
Szembetűnő mutatója e változásnak a munkás-paraszt szövetségnek az a hatalmas megerősödése, melyet az idén, a május elsejei ünnepségeken, majd utána a választásokon láttunk. Ez a politikai változás hozta létre a Magyar Függetlenségi Népfrontot. A súrlódások, a pártviszály lecsökkenése következtében simábban folyik, eredményesebb a nemzetépítő munka.
Ezek a magyar népi demokrácia osztályösszetételében végbement változások természetesen visszatükröződnek az alkotmánytervezetben is és szükségszerűen odavezetnek, hogy az alkotmány az állam és az államvezetés felépítésében az eddigi helyzethez képest alapvető különbségeket mutat fel.
Ilyen különbség az eddigi állapotokkal szemben a törvényhozó és a végrehajtó hatalom egysége, amit az alkotmánytervezet az országgyűléstől kezdve, le a helyi tanácsokig, következetesen végigvisz. Ez mutatkozik az országgyűlés és a helyi tanácsok egységes rendszerében. Megnyilvánul abban is, hogy a helyi tanácsok nemcsak önkormányzati szervek, de egyben a központi hatalom végrehajtó szervei is. Ezzel függ össze a tervezetnek az a javaslata is, hogy a Minisztertanácsot, tehát a minisztereket szintén az országgyűlés, vagy az országgyűlés jogait gyakorló Elnöki Tanács válassza.
Az alkotmánytervezet értelmében az országgyűlés, valamint a helyi tanácsok és a dolgozó tömegek közt az eddiginél sokkal szorosabb kapcsolat jön létre, mert az alkotmánytervezet kötelezően kimondja, hogy a képviselők a választóknak működésükről rendszeresen beszámolni kötelesek. A népi demokrácia szelleméből folyik az alkotmánytervezetnek az a javaslata, hogy véges-végig meg kell valósítani a visszahívás lehetőségét. Ugyanezzel van szerves összefüggésben, hogy az alkotmánytervezet az egész vonalon nemcsak az olyan népképviseleti szerveknél, mint az országgyűlés vagy a helyi tanácsok, hanem a bíróságoknál és a főügyésznél is a választás elvét érvényesíti.
A népi demokrácia fejlődése nemcsak a már elért eredmények és az eddig megtett út leszögezésénél tükröződik vissza, hanem még inkább ott, ahol a dolgozó nép győzelmének folyományaképpen a szocializmus elveit és a már kimunkált, megvalósított alapjait rögzítjük. Az alkotmánytervezet ezért mondhatja ki, hogy: „a Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama” és hogy: „a Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé”. Ezért szegezi le a tervezet, hogy: „nálunk a termelési eszközök zöme már társadalmi tulajdonban van”, ezért állapíthatja meg hogy: „A Magyar Népköztársaság társadalmi rendjének alapja a munka” és „Minden munkaképes polgárnak joga, kötelessége és becsületbeli ügye, hogy képességei szerint dolgozzék” és ennek megfelelően: „A Magyar Népköztársaság megvalósítani törekszik a szocializmus elvét: «Mindenki képessége szerint, mindenkinek munkája szerint».”
A Magyar Népköztársaság ezekkel a jogokkal együtt biztosítja polgárai számára a munkához, a pihenéshez, az üdüléshez és a művelődéshez való jogát, védi a dolgozók egészségét és segíti a dolgozókat munkaképtelenségük esetén. Az új alkotmány a szocializmusnak ezekre az alapjaira és oszlopaira támaszkodik, ezeket tükrözi vissza, ezeket rögzíti le.
A burzsoá alkotmányok olyan társadalmi rendre vannak szabva, melyekben az osztályok egymással szemben állnak, ezért a burzsoá állam vezetésének mint diktatúrának az a célja, hogy a kapitalista osztályoknak kedvező társadalmi rendet megóvja és megszilárdítsa.
Ezzel szemben a mi alkotmánytervezetünk abból indul ki, hogy társadalmunkban egyre inkább visszaszorítjuk és felszámoljuk a kizsákmányoló osztályokat. Társadalmunk ezzel párhuzamosan, egyre inkább két — egymással szövetséges, egymással baráti viszonyban álló — osztályból: a munkásokból és dolgozó parasztokból áll. Ennek megfelelően nálunk a dolgozó nép van uralmon. A dolgozók e szövetségén belül a vezetés, a társadalom és az állam vezetése a haladottabb, szervezettebb osztálynak, a munkásosztálynak a kezében van. Nálunk tehát az alkotmányra azért van szükség, hogy a dolgozóknak tetsző és a nekik előnyös társadalmi rendet szilárdítsa meg. Ez a jellemzője minden olyan ország alkotmányának, amely a Szocializmust építi. Ezt mondotta nagy tanítónk, Sztálin a szovjet alkotmányról és ez áll az összes népi demokráciák alkotmányára is.
Külön ki kell emelnem alkotmánytervezetünknek azt a részét, amely a Népköztársaságunk területén élő minden nemzetiség számára biztosítja az anyanyelvén való oktatás és a nemzeti kultúra ápolásának lehetőségét. Az alkotmánytervezet a szabadságjogokat a területén lakó minden dolgozó számára biztosítja és menedékjogot ad azoknak az idegen állampolgároknak, akiket demokratikus magatartásukért, vagy a népek felszabadítása érdekében kifejtett tevékenységükért üldöznek. A burzsoá nacionalizmussal szemben — amely nem hisz a nemzetek és fajok egyenjogúságában — abból indul ki, hogy minden nemzet és faj egyenjogú, azon alapszik, hogy minden nemzetnek és fajnak a társadalom és az állam életének minden területén egyforma jogokat kell élveznie.
A felszabadulás előtti évtizedekben a magyar burzsoázia hol nyíltan, hol leplezetten, de szívósan hirdette a magyar faj felsőbbrendűségét, szupremáciáját és uralomra jogosultságát a környező népekkel szemben. Ennek a faji felsőbbrendűségnek a hirdetése közben 30 millió magyarról fecsegtek és ugyanakkor egyik katasztrófából a másikba sodorták nemzetünket. Az alkotmány egyszer és mindenkorra, gyökeresen szakít ezzel a faji önteltséggel.
Az alkotmánytervezet ezekkel a megállapításokkal egyben szolidaritását fejezi ki minden demokratikus felszabadító mozgalommal, kihangsúlyozza a haladás nemzetközi összefüggéseit és ezért őszintén nemzetközi, internacionalista.
A mi alkotmánytervezetünk következetesen demokrata. A burzsoá alkotmányokban is gyakran le van fektetve a törvény előtti egyenlőség, a polgárok teljes egyenlősége. De mindannyian tudjuk, hogy amikor a jogok gyakorlásáról volt szó, a szegény nem egyenlő a gazdaggal, a kapitalista munkáltató nem egyenlő a munkással, a művelt ember a műveletlennel.
A mi alkotmánytervezetünk nemcsak a jogok egyenlőségét biztosítja, de biztosítja e jogok gyakorlásához szükséges gazdasági előfeltételeket. Munkát biztosít minden dolgozónak, gondoskodik róla munkaképtelenség esetére. És hozzájuttatja ahhoz a kultúrához, amely képessé teszi, hogy a kapott jogokkal élni is tudjon. Következetes a mi alkotmánytervezetünk demokratikus vonala, amikor leszögezi, hogy a nők a férfiakkal egyenlő jogokat élveznek. Következetesen védelmezi az ifjúság érdekeit is, amennyiben megállapítja, hogy a Magyar Népköztársaság külön gondot fordít az ifjúság fejlődésére és nevelésére.
A kapitalista országokban nemcsak a dolgozók vannak elnyomva, de a munkásosztályon belül még külön elnyomatás alatt szenvednek a nők és gyakran az ifjak. Demokráciánk itt is gondoskodni kíván arról, hogy az írott jog ne csak papíron maradjon, hanem megvalósuljon — átmenjen az életbe. Ezért szentel alkotmánytervezetünk külön paragrafusokat a nők és az ifjak egyenlő jogainak megvédésére.
A polgári demokrata államok, melyek olyan szívesen oktatnak ki bennünket a demokrácia, „az igazi demokrácia” alapelemeire, ebben a tekintetben is vizet prédikálnak és bort isznak. Ezekben az államokban a törvényben lefektetett egyenlőség legtöbbször papíron marad. Az Egyesült Államokban az uralkodó osztály meg tudja tenni, hogy a választásokon a felnőtt lakosságnak csak a fele vesz részt. Franciaországban nemrég láttunk egy községi választást, ahol a kommunisták — bár több mint 25%-át kapták a szavazatoknak — csak 2%-át kapták a mandátumoknak. Svájcban, mely azt hirdeti magáról, hogy Európa legrégibb demokráciája, a nőknek még ma sincs választójoga. Azokban a burzsoá országokban, ahol a női választójog a papíron meg is van, a parlamentben, a kormányzásban a nő ritka, mint a fehér holló. A népi demokráciáknál a szó és a tett itt is egybeesik és ezt kívánja külön lerögzíteni alkotmánytervezetünk.
Az alkotmánytervezet hangsúlyozza, hogy elismeri és védi a munkával szerzett tulajdont és biztosítja az öröklési jogot. Alkotmánytervezetünknek ez a része újra aláhúzza, hogy a dolgozó kisembernek a szocializmus építésétől nincs mit tartania. Ellenkezőleg: munkájával szerzett vagy öröklött tulajdonát az alkotmány biztosítja.
Ugyanígy biztosítja az alkotmánytervezet a polgárok lelkiismereti szabadságát és a vallás szabad gyakorlásának jogát. Éppen a lelkiismereti szabadság biztosítása érdekében javasolja a tervezet az egyház és az állam különválasztását.
Az állam és az egyház elválasztásának követelése nem szocialista követelés. Ezt a legtöbb polgári demokrata országban már rég megvalósították. Éppen a napokban voltunk tanúi annak, hogy az Amerikai Egyesült Államokban, ahol az egyház külön van választva az államtól, elutasítottak egy olyan kísérletet, amely az állam anyagi segítségét követelte a katolikus egyháznak.
Amikor az alkotmánytervezet a vallás szabad gyakorlatának jogát az alkotmányban le akarja fektetni, ezzel is csak egy meglevő állapotot rögzít meg.
A magyar demokráciában soha senkit vallásos meggyőződése, vagy vallásának gyakorlása miatt nem üldöztek. Ez így volt a múltban és ennek így kell lennie a jövőben is. De a demokrácia megfelelően védekezett azok ellen, akik az egyház palástjával takarózva próbálták aláásni demokráciánkat és az ilyen kísérleteket a jövőben is meg fogja torolni.
Végül, de nem utolsó sorban, az alkotmánytervezet védi a házasság és a család intézményét. A reakció azzal rémítgette a hiszékenyeket, hogy a szocializmus a házasság és a család intézményének felbomlásával jár. A dolgozó magyar nép most saját tapasztalatából győződhetik meg az ellenkezőjéről. A demokrácia fejlődése, dolgozó népünk anyagi és kulturális megerősödése a házasság és a család intézményénél is eredményesen mutatkozott. A háborús vérveszteség következtében számbelileg erősen csökkent a felnőtt férfilakosság; ennek dacára soha nem volt olyan nagy a házasságkötések száma, mint most. A magyar nép veszedelmes, gyógyíthatatlannak látszó betegsége, az egyke — melyről évtizedeken át egész könyvtárakat írtak össze — a demokrácia gazdasági és kulturális eredményeinek hatására, mint egy varázsütésre, megszűnt.
Felhívom a tisztelt Országgyűlés figyelmét a Népköztársaság alkotmánytervezetének arra a pontjára, mely kimondja, hogy polgárainak megtisztelő kötelessége, hogy általános védkötelezettség alapján katonai szolgálatot teljesítsenek és hogy a haza védelme a Magyar Népköztársaság minden polgárának szent kötelessége. Azt hiszem, ezek a pontok nem szorulnak különösebb magyarázatra.
A magyar dolgozó nép semmit sem óhajt jobban, mint a termelő békét. De ugyanakkor tudja, hogy egy fegyvertelen ország valósággal csábítja a kalandokra és provokációkra az imperialista háborús uszítókat. Azt is tudja, hogy a békét nem elég óhajtani, a békéért harcolni is kell, a békét meg is kell védeni.
A mi honvédségünk a dolgozó nép honvédsége, a béke és a boldogulás hadserege lesz.
Szólani kívánok most alkotmánytervezetünk bírálatáról és visszhangjáról. A magyar dolgozó nép lelkes örömmel üdvözölte az alkotmánytervezetet. Táviratok és levelek, tízezreit kapjuk, melyek mind lelkes helyesléssel támogatják a tervezetet.
A dolgozókon belül külön ki kell emelni a nők és az ifjúság helyeslését, azokét, akik a régi rendben nemük vagy koruk miatt szakadatlanul hátrányt szenvedtek. A nők, akiknek a népi demokrácia felé fordulását már a választások alatt nagy elégtétellel tapasztalhattuk, örömmel állapítják meg, hogy az alkotmánytervezet a demokráciától eddig nyert jogaikat most már törvényben lerögzítve biztosítja. Ezek a női levelek nem egyszer megható és lelkesítő bizonyítékai annak is, hogy a felszabadulás óta milyen hétmérföldes léptekkel halad a magyar nő, a magyar dolgozó asszony politikai és kulturális fejlődése.
Hasonló lelkes támogatást tapasztaltunk azokon a kis- és nagygyűléseken, amelyeken a dolgozók százezrei megvitatták az alkotmánytervezetet. Úgy találták, hogy a tervezet világos, közérthető, szabatos és helyesen tükrözi vissza, rögzíti le a meglevő állapotokat. Száz és száz megnyilvánulásból derül ki, hogy az új alkotmányból dolgozó népünk új erőt merít, új biztatást, új lendületet nyer.
Nagy érdeklődést és őszinte rokonszenvet keltett az alkotmánytervezet a demokrácia minden következetes hívénél, elsősorban a szocializmust építő országoknál és főleg abban az országban, melynek helyeslő véleménye számunkra a legértékesebb: a Szovjetunióban. Az alkotmányt ezek az országok részletesen ismertették és a magyar népi demokrácia egészséges fejlődésének jelentős határkövét látták benne. Az alkotmánytervezetet a baráti országok közvéleménye és vele a haladás hívei világszerte úgy tekintik, mint annak jelét, hogy népi demokráciánk ezen a téren is felsorakozott a szocializmust építő többi országok mellé.
(Beszéd az Országgyűlés 1949 augusztus 17-i ülésén.)
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!