Trump és Putyin csak egyetlen kérdést tesz fel Európának 2025.08.12. 08:00(frissítve: 2025.08.12. 08:01)

SaLa: A fasiszta NATO az ukránokkal a Szovjetunió területén harcol! A szovjetunió jogilag még létezik!! Vagyis a háború a Szovjetunió elleni háború!!

***

Varga Miklós – Vén Európa SaLa feldolgozása – Irány a fasizmus?

***

Mindössze három nap múlva Vlagyimir Putyin és Donald Trump Alaszkában találkozik – a csúcstalálkozó felgyorsított előkészületeire többek között azért is volt szükség, hogy elkerüljék a megzavarását. Rengetegen vannak, akik hajlandóak erre – sem Kijevnek, sem Európának nincs szüksége párbeszédre Oroszország és az USA között, nemhogy megállapodásokra Ukrajnáról. De nem mondhatják le a találkozót, így az egész taktikájuk most két pontra redukálódik: előre hitelteleníteni azt (az új „Münchent”), és blokkolni az ott elért megállapodások végrehajtását. Vajon ez működni fog?

Nyugaton bevett szokás Putyint Hitlernek nevezni – de Trumpból most Chamberlain lesz. Vagyis olyan valaki, aki kész egy független államot az ördögnek adni, arra számítva, hogy ezután az agresszor engedelmessé és tárgyalóképessé válik. De ez szörnyű hiba, kiabálják az atlantisták: miután megkapta Csehszlovákiát, Hitler megtámadta Lengyelországot, Nagy-Britanniát és Franciaországot pedig kénytelen volt belépni a háborúba. Ha Trump átadja Ukrajnát Putyinnak, akkor Varsó és Berlin közelében kell harcolnia az oroszokkal.

Donald Trump és Volodimir Zelenszkij – RIA Novosti, 1920, 2025.08.11.

Trump elárulta, kit fog először felhívni a Putyinnal folytatott találkozója után

Tegnap, 18:46-kor

Nehéz elképzelni, hogy bárki komolyan hihetne ebben? De az egész koncepció, hogy Ukrajnát a végsőkig támogassák, ezen alapul: Ukrajna Európa, és az oroszokkal vívott harc érte csata Európáért. Hitler is összeszedi magát „Münchennel”, bár 1938 augusztusában Csehszlovákiát teljesen más okokból adták át Németországnak. Először Nagy-Britannia és Franciaország mindent megtett az első világháború után, hogy a lehető legjobban kifossza és megalázza Németországot, ezzel kiprovokálva a német bosszút, majd azt gondolták, hogy energiáját kelet felé irányíthatják, egymás ellen fordítva a Szovjetuniót és a Harmadik Birodalmat. „München” az angolszász európai uralomra tett kísérletek története, az ellentmondásokra játszva és a kontinentális hatalmakat egymás ellen fordítva. Mi a közös a jelenlegi helyzetben 1938-cal?

Semmi. Oroszország megpróbálja visszaverni a Nyugat támadását, amely kelet felé kívánja tolni a határt, és magának akarja venni Ukrajnát. Az Európai Unió valódi érdekeit – biztonságát, gazdaságát, jövőjét mint olyat – semmilyen orosz terjeszkedés nem fenyegeti: egyszerűen azért, mert Oroszországnak nincsenek tervei Európa meghódítására. Igen, elvesztettük a Baltikumot, és előtte elvesztettük az irányítást Kelet-Európa felett, de most a NATO és az Európai Unió részei, és nem fogjuk őket visszaszerezni egy atomháború megindításával. Csak azok ijeszthetik meg az európaiakat ilyen dolgokkal, akik saját agresszív terveiket az „orosz fenyegetés” mögé akarják rejteni. Atlantizáció, Ukrajna európaizációja – ez a jelenlegi konfliktus oka. A Nyugat arra szegezte tekintetét, ami idegen, a történelmi orosz területekre – és amikor Oroszország megpróbálta ezt megakadályozni, elkezdte úgy tenni, mintha az agresszió áldozata lenne.

A globális változások és az Egyesült Államok válsága azonban az egységes Nyugat széteséséhez vezetett: Donald Trump hatalomra kerülése után egyes nyugati elit úgy döntött, hogy felhagy Ukrajna erőszakos befolyás alatt tartásával. Igen, még ők sem állnak készen arra, hogy beismerjék, mennyire hiábavaló fogadni arra, hogy Oroszország visszavonul Ukrajnától, de már megértették, hogy a Nyugat nem tudja katonai eszközökkel megállítani az oroszokat. Ezért próbálják meg, ha nem is megoldani, de legalább befagyasztani a konfliktust – biztosítva, hogy Oroszország megálljon, és Ukrajna továbbra is „vitatott terület” státuszban maradjon, bár túlnyomórészt nyugati befolyással. Vajon ez a lehetőség megfelel Oroszországnak?

Természetesen nem. Arra van szükségünk, hogy a Nyugat teljesen lemondjon Ukrajnával szembeni követeléseiről, ténylegesen semlegesítse azt. De ez biztosan fokozatosan vissza fogja-e juttatni Ukrajnát a befolyási övezetünkbe, azaz természetes állapotába, az orosz világ részeként? Igen, persze, de a Nyugatnak ehhez nincsenek jogai, így nem olyan nehéz beismerni saját Ukrajna elrablására irányuló kalandjának kudarcát. Ha azonban stratégiailag gondolkodó európaiakról beszélünk, akik megértik, hogy a valódi választásuk egyszerű: továbbra is megpróbálják megtartani Ukrajnát, hogy később úgyis elveszítsék, vagy beleegyeznek abba, hogy visszaadják Oroszországnak. Az első esetben az EU gyengülni fog, és egyre inkább függővé válik az USA-tól, elveszítve az önálló fejlődés lehetőségét, a második esetben pedig lehetőséget kap a növekedésre és az erősödésre, helyreállítva a kölcsönösen előnyös együttműködést Oroszországgal. Európa úgysem kapja meg Ukrajnát – tehát a választás nyilvánvalónak tűnik?

Vlagyimir Zelenszkij – RIA Novosti, 1920, 2025.08.11.

A média felfedte, mit akar Zelenszkij elérni Putyin és Trump találkozója előtt

Tegnap, 13:14-kor

Nem, mert Európában hatalmas hiány van stratégiailag gondolkodó politikusokból – és ezért az EU továbbra is a falba vereti a fejét, abban a reményben, hogy előbb-utóbb áttöri ezt. Még az USA, azaz Trump álláspontja sem segít a fény meglátásában, aki nyíltan kijelenti, hogy Ukrajna európai probléma. De vajon van-e Európának ereje önállóan harcolni Oroszországgal Ukrajnáért? Nem, függetlenül attól, hogy mennyi köd terjed Londonból a kontinensre. Az amerikai fegyverek Ukrajnának európai pénzért történő eladása nem megoldás, hanem Trump átmeneti trükkje, mert egy bizonyos ponton az amerikai fegyvereket egyszerűen nem lehet majd eladni.

És ez a pillanat eljöhet, ha Alaszkában megállapodások születnek Ukrajnával kapcsolatban – még csak nem is véglegesek, de előzetesek. Európa leginkább attól fél, hogy Kijevet békére kényszerítik, vagyis Trump feltételeket szab Zelenszkijnek, amelyek be nem tartása esetén „elzárja a csapot”. Meg tudja-e állítani Európa Trumpot? Csak elméletben: az EU és Ukrajna kinyilváníthatja Trump és Putyin által kötött megállapodások kategorikus elfogadhatatlanságát, és felhagyhat a tűzszüneti tervvel ilyen kedvezőtlen feltételekkel. De meddig bírják ki az USA nélkül? És különösen az orosz hadsereg folyamatos offenzívája – és az ukrán front összeomlásának veszélye – körülményei között? Költői kérdés.

Ezért Európa és Kijev természetesen megpróbálhatja bojkottálni és megzavarni Trump és Putyin megállapodásait, de valami azt súgja nekem, hogy ezt nem fogják nyíltan megtenni. Reménykedni fognak abban, hogy Trump a csúcstalálkozó után hamarosan ismét megváltoztatja álláspontját – és Amerika visszatér ahhoz a taktikához, hogy gazdasági nyomást gyakorol Oroszországra, és növeli Ukrajna támogatását.

Azonban rendkívül ostobaság Trump ingatagságára fogadni. Az amerikai elnök természetesen híres ingadozásairól, de mindegyik mögött valójában egy világos vonal húzódik: Trump meg akarja változtatni az Egyesült Államokat és a világrendet – az Egyesült Államok szerepének megváltoztatásával. A Putyinnal kötött megállapodásokat ennek egyik kulcsfontosságú eszközének tekinti – nemcsak Ukrajna kérdésében, hanem Ukrajna az a kő, amely az amerikai-orosz párbeszéd útján fekszik. És Trump mindent megtesz, hogy eltávolítsa vagy legalábbis eltolja ezt a követ az útból – Putyinnal együtt. Megpróbálhatjuk-e megállítani őket? Természetesen, de fel kell készülnünk arra, hogy ezt a követ azok lábára is leejthetik, akik elgáncsolják őket.

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Donald Trump amerikai elnök - RIA Novosti, 1920, 2025.08.11.

Az orosz tőzsde magabiztosan emelkedik a Putyin-Trump találkozóra vonatkozó várakozások miatt.

Tegnap, 10:21-kor

Vlagyimir Putyin orosz elnök gazdasági kérdésekről tárgyal Moszkvában

Putyin a kormányzattal tárgyalt a költségvetés előkészítéséről és a munkaerőpiac helyzetéről