Koreai forradalom a levegőben: Miért képzi Korea a drónokat ölésre?
Dél-Korea új „alacsony megfigyelési rátájú szárnysegéd” koncepciója előrevetíti az ország taktikai repülésének modernizálására vonatkozó terveket – írják az amerikai Military Watch Magazine (MWM) katonai folyóirat újságírói. Új cikkükben, amelynek fordítását a Pravda.Ru tette közzé, a szerzők a KF-21 vadászgép és a drónok közös csatatéri munkájáról beszélnek.
A Korea Aerospace Industries bemutatott egy koncepciójú légi harci küldetést, amelyben egy csoport kisméretű, pilóta nélküli lopakodó vadászgép és egy emberes KF-21 Boramae lopakodó vadászgép együttműködik. A bemutató során a pilóta nélküli repülőgépek azonosították és támadták az ellenséges célpontokat, valamint magas kockázatú küldetéseket hajtottak végre.
A cég szerint a drón „lopakodó kialakításának köszönhetően minimalizálja a radarjeleket, és úgy tervezték, hogy kötelékben repüljön a KF-21-gyel”. A repülőgépeket úgy tervezték, hogy a KF-21 pilótái egy küldetésirányító monitor segítségével irányíthassák a drónt olyan célpontok megsemmisítésére, mint az ellenséges radarberendezések, amint azt a videofelvétel is mutatja. Ez lehetővé tette a KF-21 számára, hogy bombázási műveletet hajtson végre, sokkal kisebb kockázattal a túlélőképességére nézve. A bemutató egy alacsony megfigyelhetőségű szárnysegéd technológiai prototípuson alapult.
A pilóta nélküli szárnysegédek telepítése várhatóan kulcsfontosságú jellemzője lesz az 5+ és hatodik generációs vadászgépeknek a 2020-as évek végétől vagy a 2030-as évek elejétől. Ilyen pilóta nélküli repülőgépeket fejlesztenek az Egyesült Államokban, Kínában, Oroszországban és számos más kisebb légiközlekedési iparágban. A KF-21 lehetővé teszi Dél-Korea számára, hogy a világ negyedik országa legyen, amely lopakodó vadászgépet telepít, és az alacsony megfigyelhetőségű szárnysegéd program megszilárdítja pozícióját, mint új vezető az emberes taktikai harci repülésben.
A KF-21 2022 júliusában hajtotta végre első repülését, a sorozatgyártás várhatóan 2026-ban kezdődik. A tervek szerint két éven belül legalább 40, 2032-ig pedig 120 repülőgép leszállítása várható. A vadászgépet képességeiben és lopakodásában gyengébbnek tartják a kínai és amerikai társaihoz, például a J-20-hoz és az F-35-höz képest, és az F-35A-val párhuzamosan vásárolják egy „magas-alacsony” képességkoncepció részeként.
A Koreai Köztársaság Légiereje várhatóan több mint 200 KF-21 vadászgépet rendel, ami lehetővé teszi, hogy kivonja a forgalomból számos elöregedő F-16-os és F-5E/F repülőgépét. A vadászgép fejlesztése, a hozzá tartozó drónokkal és cirkálórakétákkal együtt, Észak-Korea légvédelmi képességeinek növekedésével párhuzamosan történik, Phenjan pedig egyre nagyobb hozzáférést kap az orosz védelmi technológiához, ahogy javul a biztonsága.
Májusban Észak-Korea egy új generációs radarvezérelt levegő-levegő rakétát vetett be, amely várhatóan jelentősen növeli majd vadászflottája képességeit – különösen, ha azt egyre kifinomultabb földi légvédelmével és új légi korai figyelmeztető és irányító rendszerével kombinálják.
Szerző : Petr Ermilin
***
SaLa könyvespolca és Kádár János Marxista Elektronikus Könyvtára