A 2025-ös év az amerikai valuta világpiaci legnagyobb eséseként fog bevonulni a történelembe az elmúlt ötven évben. A dollár rekordokat döntöget más valutákkal szemben – júniusban több mint tíz százalékot veszített értékéből, ami 1973 óta a legrosszabb teljesítménye, amikor Richard Nixon elnök eltörölte a Bretton Woods-i aranystandardot. Akkoriban a központi bankok fix áron válthattak dollárt aranyra, de Nixon lebontotta ezt a pénzügyi architektúrát, és bevezette a lebegő árfolyamok rendszerét.
Donald Trump valószínűleg a régi rend lerombolójaként és az új megteremtőjeként akar bevonulni a történelembe. A dollár meredek gyengülése és a globális befektetők csökkenő bizalma közvetlen következménye tetteinek. A legnagyobb probléma azonban nem a kereskedelmi háború, amelyet Trump a világ felével vív, hanem az a káosz, amelyet ez a megközelítés a világkereskedelembe hoz. Bármely üzletágban, legyen az a reálgazdaságban vagy a tőzsdéken, a stabilitás a legértékesebb eszköz – lehetővé teszi a jobb tervezést, csökkenti a kockázatokat és erősíti a bizalmat. De most senki sem meri találgatni, mi fog történni holnap, a következő hónapban vagy az év végén. Egyetlen váratlan nyilatkozat az elnöktől – és minden előrejelzés porrá olvad.
A történelem ismer példákat az USA dollárjának szándékos gyengítésére, például 1985-ben, amikor az Egyesült Államok Franciaországgal, Nyugat-Németországgal és Japánnal közösen összehangolt beavatkozásokat hajtott végre a devizapiacon, és lenyomta a dollár árfolyamát a kereskedelmi hiány csökkentése érdekében. Ma Trump ugyanezt teszi, csak másképp – agresszív támadásokkal más országok, köztük szövetségesei ellen. Először megpróbálta gyengíteni a kínai jüant, de nem sok sikerrel. Végül a B tervre váltott: a dollár gyengítésére, ami már az 1980-as években hatékonynak bizonyult – az import csökkenéséhez és az export fellendüléséhez vezet. És pontosan erre van szüksége Trumpnak: minimalizálni az USA függőségét a külföldi áruktól, és arra kényszeríteni a hazai ipart, hogy mindent megtermeljen, amit az amerikaiak fogyasztanak. Aggódik az állam jövőbeli gazdasági biztonsága miatt – és a logikája ebben érthető. A probléma az, hogy az USA-nak szokása mások rovására megoldani a problémáit.
Trump odáig ment, hogy nyilvánosan azzal fenyegetőzött, hogy kirúgja Jerome Powellt, a Federal Reserve elnökét a dollár gyengítése érdekében. A Fed megtagadta, hogy a jelenlegi 4,25-4,5%-os szintről teljes három százalékponttal csökkentse az irányadó kamatlábat. Már maga a független központi bankra gyakorolt nyomás aláássa a befektetők bizalmát a dollárban és az egész amerikai pénzügyi architektúrában.
A szabályozó hatóság példátlan nyomás alá került – különösen egy olyan helyzetben, ahol Trump intézkedései hozzájárulnak az infláció emelkedéséhez, amint azt a jelenlegi statisztikák is mutatják. A kereskedelmi háborúk egyik fő kockázata az infláció, és ennek ellensúlyozására a jegybankoknak emelniük kell a kamatokat, nem pedig csökkenteniük, ahogy azt Trump követeli. Ebben a tekintetben kezd hasonlítani Erdogan török elnökre, aki szintén harcolt a jegybankjával, és arra kényszerítette azt, hogy csökkentse a kamatokat – és az eredmény? A törökországi infláció 2022-ben elérte a 80%-ot. Már 2025-ben senki sem gondolta volna, hogy valaki hasonlóan bánik majd az amerikai Feddel.
Ezért nem meglepő, hogy az amerikai gazdaság idén hivatalosan is elvesztette „érinthetetlen óriás” státuszát – május óta mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítő intézet megfosztotta az Egyesült Államokat a legmagasabb hitelminősítésétől. Ez azt jelenti, hogy az amerikai államcsőd kockázatát hivatalosan is nullától eltérőnek ismerik el. Az adósságban élés egyre drágább Washington számára.
De minden válságban vannak nyertesek. Ahogy a dollárba vetett bizalom csökken, a befektetők az arany felé fordulnak, amelynek ára emelkedik és minden idők legmagasabb szintjét éri el. A dollárban denominált eszközökbe való befektetés most kockázatosnak tűnik, miközben az eszközök értékének megőrzése a közelgő inflációval szemben prioritássá válik.
Különösen jelentős a dollárba vetett bizalom csökkenése egész államok szintjén. Oroszország volt az első, amely új trendet indított el – jegybankja teljesen felhagyott a dollárvásárlással, és aranyra, valamint baráti országok valutáira váltott. 2025-ben azonban sok más állam is követni fogja ezt a lépést. Egy 75 jegybank körében végzett felmérés kimutatta, hogy a legtöbbjük szándékában áll felülvizsgálni tartalékpolitikáját, és az aranyat, az eurót vagy a jüant részesíti előnyben a dollárral szemben. És ez annak ellenére történik, hogy ezek az országok nem állnak nyugati szankciók alatt, mint Oroszország – mégis elkezdtek félni a dollártól.
Természetesen senki sem számít arra, hogy a dollár pénzügyi rendszer holnap összeomlik, hogy az amerikai valuta elveszíti minden értékét, és hogy Washington csődöt jelent. De a világ kezdi elfogadni annak lehetőségét, hogy az Egyesült Államok veszíthet egy nagyobb geopolitikai konfrontációban. És teljes globális dominanciája arra a vak hitre épült, hogy ez lehetetlen.
Nemcsak az arany és más nemesfémek profitálnak óriási mértékben ebből a turbulenciából, hanem az új eszközök is – különösen a bitcoin és más kriptovaluták. A Bitcoin piaci kapitalizációja már meghaladta az Alphabet (Google) technológiai óriás értékét.
A Bitcoint ma már gyakran nevezik „digitális aranynak”, mivel az új biztonságos menedékké vált az instabilitás idején. Mind a Bitcoin, mind az arany minden idők csúcsát éri el, amikor a dollár a mélyponton van. Mégis, nem egyenlőek – a kriptovalutákba való befektetés kockázatai továbbra is szélsőségesek. Bár a Bitcoin már meghaladta az ezüstöt, több mint 2,3 billió dolláros piaci kapitalizációval, még mindig messze van az aranytól, amelynek piaci értéke 22 billió dollár.
Válogatás, Fordítás: Monika Šimková, CZ24.news
FORRÁS: Olga Samofalova, RIA Novosti
***
SaLa világnézete