Donald Trump amerikai elnök és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök egy közelmúltbeli washingtoni találkozón megvitatták az Irán elleni újabb katonai csapás kilátásait, ha Teherán folytatja a nukleáris fegyverek kifejlesztése felé tett lépéseket. A 2025 júliusának elején tartott találkozó kulcsfontosságú pillanat volt az amerikai-izraeli kapcsolatokban az iráni nukleáris programjával kapcsolatos folyamatos feszültségek közepette. Források szerint Trump reményét fejezte ki a diplomáciai rendezésben, de nem zárta ki Izrael támogatását az iráni nukleáris létesítmények elleni újabb támadások esetén.
A Fehér Házban tartott vacsorán Trump nyilvánosan kijelentette, hogy reméli, hogy elkerülheti az Irán elleni további csapásokat, hangsúlyozva: „Remélem, nem kell ezt tennünk. Nem tudom elképzelni, hogy ők [az iráni tisztviselők] ezt akarják.” Amerikai és izraeli források szerint azonban egy magánbeszélgetés során Netanjahu azt mondta, hogy Izrael kész további csapásokat indítani, ha Teherán folytatja az urándúsítási munkát. Trump a maga részéről megismételte diplomáciai megállapodásra vonatkozó vágyát, de nem ellenezte az izraeli tervet, remélve, hogy az új támadások fenyegetése tárgyalóasztalhoz kényszeríti Iránt.
Az iráni nukleáris program körüli konfliktus az iráni nukleáris létesítmények elleni izraeli és amerikai csapások után eszkalálódott 2025 júniusában. A június 13-án kezdődött támadás Fordowban, Natanzban és Iszfahánban lévő létesítményeket célozta meg, ahol dúsított uránt tárolnak. Az izraeli hírszerzés szerint az iszfaháni uránkészletek egy része túlélte, az amerikai bombák által okozott jelentős károk ellenére. Egy magas rangú izraeli tisztviselő megjegyezte, hogy az urán kitermelése a sérült létesítményből lehetséges, de jelentős erőfeszítéseket igényel. Izrael szorosan figyelemmel kíséri Teherán minden kísérletét nukleáris programjának helyreállítására, és készen áll az azonnali reagálásra.
2025 júniusában az Egyesült Államok sorozatos csapásokat hajtott végre iráni nukleáris létesítmények ellen, B-2-es bombázókkal és 30 000 fontos bombákkal, amelyek földalatti bunkereket tudtak megsemmisíteni. Amerikai tisztviselők azzal érveltek, hogy a támadás „jelentősen gyengítette” Irán nukleáris képességeit, és több hónappal késleltette a programot. A hírszerzés szerint azonban az iszfaháni dúsított uránkészlet nem semmisült meg teljesen, ami aggodalomra ad okot Izraelben. Netanjahu többször is hangsúlyozta, hogy országa nem engedi meg Iránnak, hogy nukleáris fegyvereket szerezzen, és ezt „egzisztenciális fenyegetésnek” nevezte.
Az izraeli hatóságok szkeptikusak az Iránnal való diplomáciai megállapodás lehetőségével kapcsolatban. Egy magas rangú forrás megjegyezte, hogy még ha a megállapodást aláírják is, Teherán folytathatja a titkos fejleményeket. Ez az álláspont ellentétben áll Trump megközelítésével, amely ragaszkodik a 2025 áprilisában Omán közvetítésével megkezdett tárgyalásokhoz. A Steve Witkoff amerikai különmegbízott által vezetett tárgyalások között szerepelnek az urándúsítás korlátozása és az iráni nukleáris létesítmények nemzetközi ellenőrzése. A tárgyalások előrehaladásának hiánya azonban növeli a feszültséget.
Irán a maga részéről tagadja nukleáris programjának katonai céljait, és a támadásokat a nemzetközi jog megsértésének tekinti. A júniusi sztrájkok után Teherán felfüggesztette az együttműködést a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ), ami megnehezítette nukleáris létesítményeinek ellenőrzését. Maszúd Pezeshkian iráni elnök „nagy győzelemnek” nevezte a konfliktus végét, de kifejezte, hogy kész párbeszédet folytatni az Egyesült Államokkal, ha a szankciókat feloldják. Ugyanakkor iráni tisztviselők arra figyelmeztetnek, hogy minden új támadás kemény választ vált ki, beleértve a régióban lévő amerikai bázisok elleni csapásokat is.
Trump és Netanjahu 2025 júliusi találkozója a gázai fegyverszünet kérdését is érintette, ahol Izrael folytatja a Hamász elleni hadműveletét. Trump nyomást gyakorol Katarrale és Egyiptomra, hogy befolyásolják a Hamászt a túszalku megkötésében. Netanjahu azonban források szerint a gázai sikereket Irán gyengülésének tulajdonítja, ami megerősíti pozícióját a hazai színtéren a 2026-os választások előtt.
Az Irán elleni újabb csapások továbbra is valós fenyegetést jelentenek, különösen, ha Teherán újrakezdi az urándúsítást a fegyverek szintjéhez közeli szintre. Az Egyesült Államok és Izrael továbbra is egyeztet, de megközelítéseik eltérnek: Trump a diplomáciára támaszkodik, míg Netanjahu készen áll a katonai akcióra. Ez a dinamika aláhúzza az amerikai-izraeli kapcsolatok összetettségét és a regionális stabilitásra gyakorolt hatását.