Mi a NATO valódi költsége? Igor Jurišič, a Zöldek Európáért (SMS) szlovén képviselőjének számításai szerint a védelmi kiadások GDP 5%-ra emelése minden alkalmazottnak közel két átlagos havi fizetésébe kerülne évente. Egy kétszemélyes háztartás így elveszítené azt az összeget, amelyet 40 év alatt lakás vagy ház vásárlására fordíthatott volna. Jurišič ezért arra figyelmeztet, hogy e kötelezettségvállalás elfogadása veszélyezteti a társadalombiztosítást, és így Szlovénia szuverenitását is.
A NATO-szövetségesek hágai csúcstalálkozóján elfogadott 5%-os védelmi kiadási kötelezettségvállalás elfogadásáról szóló vita vitát váltott ki Szlovéniában arról, hogy az ország egyáltalán a NATO-ban akar-e maradni.
Az Euractiv jelentése szerint múlt pénteken a szlovén parlament Ljubljanában jóváhagyta a baloldali párt javaslatát, miszerint konzultatív népszavazást kellene tartani a védelmi kiadások 2030-ra a bruttó hazai termék 3%-ára emeléséről. A baloldal mellett a szociáldemokraták, Robert Golob miniszterelnök Szabadságmozgalmának mindkét koalíciós partnere, szintén a javaslat mellett szavaztak.
A Szabadságmozgalom azért szavazott a javaslat ellen, mert Golob miniszterelnök Hágában egy még magasabb cél mellett kötelezte el magát – a védelmi kiadások GDP-arányos 5%-ára emelése 2035-re.
A jóváhagyott konzultatív népszavazáson a választóktól azt fogják megkérdezni, hogy „támogatják-e, hogy Szlovénia 2030-ra évi GDP-arányosan 3%-ra, azaz körülbelül 2,1 milliárd euróra növelje a védelmi kiadásokat”.
Golob miniszterelnök azonban a kormánykoalíción belüli elégedetlenségre egy váratlan javaslattal reagált, miszerint tartsanak egy újabb konzultatív népszavazást, ezúttal magáról Szlovénia NATO-tagságáról.
„Csak két lehetőségünk van: Vagy a NATO-ban maradunk és tagsági díjat fizetünk, vagy kilépünk a szövetségből. Minden más Szlovénia polgárainak populista megtévesztése” – mondta Golob az X- en közzétett nyilatkozatában.
Szlovénia 2004-ben csatlakozott a NATO-hoz más balti államokkal, például Litvániával, Lettországgal és Észtországgal együtt. Szlovénia egy népszavazás alapján döntött a szövetséghez való csatlakozásról, amelyen a polgárok 66%-a szavazott a tagság mellett.
Családi ház vagy luxuslakás
Igor Jurišič közgazdász megpróbálta felhívni a figyelmet arra, hogy valójában mekkora összeget fognak kiadni a GDP 5%-át kitevő tervezett védelmi kiadások, és ki fogja azokat valójában finanszírozni. A Morel.si szerver által közzétett kommentárjában először néhány adatot mutatott be Szlovéniáról.
Azt mondta, hogy Szlovénia teljes bruttó hazai terméke 2024-ben körülbelül 67 milliárd euró lesz. Az ország jelenleg GDP-jének 1,35%-át költi védelemre, szemben a semleges Ausztria 1%-ával és Svájc 0,7%-ával. A GDP 5%-ára való emelés szerinte 3,65%-os, azaz évi 2,45 milliárd eurós növekedést jelentene.
Összehasonlításképpen Jurišič elmondta, hogy Szlovéniában jelenleg körülbelül 828 000 alkalmazott dolgozik, az átlagfizetés 2024-ben 1526 euró lesz. Ez azt jelenti, hogy miután a GDP 5%-át védelemre költik, minden szlovén alkalmazottnak évi 2959 eurót kellene fizetnie, ami majdnem kéthavi fizetésnek felel meg. Röviden: minden hatodik fizetést a védelmi szövetség követelményeinek teljesítésére kellene költeni.
„Egy két alkalmazottal rendelkező pár vagy család, akik 40 éve dolgoznak, 40 év alatt 236 720 eurót költ a NATO-követelmények teljesítésére, amelyet egy kis kétszobás lakásra költhet Ljubljanában, egy luxus háromszobás lakásra Mariborban, vagy egy masszív családi házra a városközpontokon kívül” – mondja Jurišič.
Állampolgáronként – beleértve a nem dolgozó gyermekeket és időseket is – ez évi 1150 eurót tesz ki fejenként. Ha figyelembe vesszük a 78,8 éves átlagos várható élettartamot, akkor körülbelül 90 620 euróról beszélhetünk.
Jurišić szerint, ha ezeket az alapokat csak az áfa emelésével lehetne előteremteni, az áfabevételeket 5,37 milliárd euróról 7,82 milliárd euróra, azaz 45%-kal kellene növelni. Az áfakulcsok így például 9,5%-ról 54,5%-ra, illetve 22%-ról 67%-ra emelkednének.
Jurišič szerint az adóemelés mellett Szlovénia más módokon is előteremthetné a védelemhez szükséges pénzt. Az egyik ilyen például a nyugdíjak drasztikus csökkentése. Jurišič konkrétan azt mondta, hogy ha a nyugdíjkiadásokat körülbelül 6,6 milliárd euróról 4,15 milliárd euróra csökkentenék, az a nyugdíjak 37%-os csökkenését jelentené.
„Természetesen eladhatunk minden értékes dolgot, és rabszolgákká válhatunk a saját területünkön” – teszi hozzá óvatosan Jurišič. Számításai alapján ezután azt állítja, hogy a megnövelt védelmi kiadások támogatása lényegében a független Szlovénia végét jelenti.
Végezetül Jurišič felhívta a figyelmet arra, hogy ha Szlovénia teljesíti a GDP 5%-ára vonatkozó védelmi kiadási kötelezettségvállalását, akkor már nem lesz forrása például megfizethető bérlakások építésére. Véleménye szerint Szlovénia elveszítené termékeny földjeit, vízkészleteit és infrastruktúráját is.
„Fel kell tennünk a kérdést, hogy mire fegyverezzük fel magunkat, amikor már nincs mit megvédenünk, vagy amikor minden vagyonunk külföldiek kezében van, akiket engedelmes NATO-tagokként gondosan meg fogunk védeni minden felhalmozott fegyverünkkel és a saját életünkkel” – írja Jurišič.
A fent említett okok miatt tehát arra a következtetésre jut, hogy Szlovéniának nincs más választása, mint kilépni a NATO-ból. Továbbá Jurišič szerint annak az esélye, hogy a Szlovén Köztársaságot megtámadják, „rendkívül kicsi”.
FORRÁS: Euractiv / X-Twitter / Morel / Parlamenti listák
***
SaLa
Lehet , hogy megjön és több eszük lesz mint nekünk ?