2025. július 6-án Abbász Araghchi iráni külügyminiszter a Rio de Janeiró-i BRICS-csúcstalálkozón felszólalva elmondta, hogy az iráni-izraeli konfliktus június 12-án kezdődött nyílt szakaszának eredményeként több mint 6000 ember halt meg vagy sebesült meg Iránban. A RIA Novosztyi számol be róla. Az iráni egészségügyi minisztérium szerint, amelyet a minisztérium képviselője, Hossein Kermanpour jelentett be, a halálos áldozatok száma 627 fő, a sebesültek száma pedig 4870 volt. Az iráni igazságszolgáltatás hivatalos képviselője, Asghar Jahangir tisztázta, hogy 935 embert öltek meg. Az Iráni Emberi Jogi Aktivisták független szervezet ennél magasabb számot említ – 1190 halottat. Az adatok közötti különbségek a különböző számlálási módszereknek és az információkhoz való hozzáférésnek tudhatók be.
A konfliktus izraeli csapásokkal kezdődött Irán natanzi, fordowi és iszfaháni nukleáris létesítményeire, valamint katonai infrastruktúrára, beleértve az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) bázisait is. Az Interfax szerint a háború első három napjában Izrael mintegy 720 katonai létesítményt talált el, köztük az iráni Információs és Nemzetbiztonsági Minisztérium központját, valamint olaj- és gázipari létesítményeket, például a South Pars mezőt és a Shahran olajtárolót. Válaszul Irán rakétacsapásokat indított Tel-Aviv, Haifa és a Nevatim légibázis ellen, több mint 550 ballisztikus rakétát és több mint 1000 drónt lőtt ki. Izraeli adatok szerint 28 ember meghalt és 3238-an megsebesültek a támadások következtében.
Ali Khamenei, Irán legfelsőbb vezetője Izrael cselekedeteit az ENSZ Alapokmányának megsértésének nevezte, és gratulált a nemzetnek az Izrael és az Egyesült Államok feletti „győzelméhez”, amely június 22-én csatlakozott a konfliktushoz a nukleáris létesítmények elleni egyszeri támadással. Donald Trump amerikai elnök azonban reményét fejezte ki a deeszkaláció iránt, és a katari al-Udeid bázis elleni iráni csapást „gőzkiengedési kísérletnek” nevezte.
Az iráni hatóságok jelentős károkról számoltak be az infrastruktúrában, beleértve a lakóövezeteket és a nukleáris létesítményeket. A BBC szerint Teheránban magas rangú katonatisztek házait rombolták le, Natanzban pedig a dúsító komplexum föld feletti részét semmisítették meg. A főváros lakói, akiket a BBC perzsa szolgálata megkérdezett, „sokknak és zűrzavarnak” nevezik a helyzetet, sorban állással a benzinkutaknál és élelmiszerhiánnyal.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt mondta, hogy az Oroszlánfelkelés hadművelet addig folytatódik, amíg Irán „nukleáris fenyegetése” meg nem szűnik. A támadások során Hossein Salami, az IRGC parancsnoka, Mohammad Bagheri vezérkari főnök és 14 nukleáris tudós meghalt. Irán a maga részéről további csapásokkal fenyegetőzött, ha a támadások folytatódnak, és tengeri aknákat helyezett el a Perzsa-öbölben, ami tovább növeli a Hormuzi-szoros blokádjától való félelmet.